Szerbiában továbbra is forrnak az indulatok azután, hogy két, 17 halálos áldozattal járó lövöldözés volt. Az államfő május 26-ára akkora nagygyűlést hirdetett, amilyen még nem volt Szerbiában, ennek értelméről megoszlanak a vélemények.
Csoda, hogy még nem véreztünk el. A külügyminiszter arról beszélt Belgrádban, hogy az EU-nak nagyobb szüksége lenne Szerbiára, mint Szerbiának az EU-ra. Szerinte ma nagyon nehéz észszerű politikával, észszerű megközelítéssel érvényesülni.
„Az iskolai események drámai képeit, a könnyeket, amiket a meggyilkolt gyerekek vigasztalhatatlan szülei hullattak a részvétnyilvánításkor, örök életében pecsétként fogom hordozni a lelkemen” – közölte.
Játékfegyverekkel sétáló gyerekekről, játékpisztolyt előhúzó általános iskolai diákról, halállistát író harmadikos tanulóról, valamint késsel egy tanárra és egy diákra támadó középiskolás lányról számoltak be a szerbiai hivatalos szervek és az iskolák a tömegmészárlás másnapján.