Néhány napon belül lemond pártelnöki pozíciójáról, jelentette be Aleksandar Vučić szerb államfő közel két héttel azután, hogy egymás után két, összesen 17 halálos áldozatot követelő lövöldözés történt az országban. Vučić azt is bejelentette: nincs kizárva, hogy ismét választásokat tartanak Szerbiában. „A szavazást legkésőbb szeptemberben tartanánk”– mondta Smederevóban egy sajtótájékoztatón. Ha valóban kiírják a választásokat, a szerbek négy éven belül harmadszor mehetnek szavazni. Az más kérdés, hogy az autokrata rendszert építő Vučić hatalmát semmi sem veszélyezteti, egy választás pláne nem, a pártelnöki posztnak pedig hatalmi szempontból semmi jelentősége nincs.

Szerbia parlamentáris köztársaság, az elnök jogkörei többnyire szimbolikusak, de Vučić uralmát ez nem nagyon akadályozza, kezében tartja a parlamentet és a kormányt is.

A bejelentést a gyilkosságok utáni tiltakozások, felvonulások hatására tehette, többen a belügyminiszter és a hírszerzés egyik vezető tisztségviselőjének a leváltását követelték tőle. Ennek egyelőre nem tett eleget, ellenben a szocialista Branko Ružić oktatási miniszter négy nappal az iskolai lövöldözés után már lemondott.

„A lemondás személyes, de politikai lépés is, a fejlettebb, demokratikus társadalmakban az erő jele, a mi térségünkben viszont igen gyakran a gyengeségé. Döntsön a közvélemény” – nyilatkozott akkor Ružić.

Több tízezren az erőszak ellen

Politikai hovatartozástól függetlenül szerbek tízezrei gyűltek össze néhány nappal a második lövöldözés után, hogy az erőszak ellen demonstráljanak Belgrádban. A felvonulás végén többen a kormánypárt épületei felé mentek, hogy miniszterek lemondását és az erőszakra buzdító tartalmak korlátozását követeljék. Vučić elítélte a tüntetést, mondván, politikai ellenfelei saját céljaikra használják fel a nemzeti tragédiát.

Pár nappal később országos fegyveramnesztiát hirdettek: csak az első napon 1500 lőfegyvert, 50 ezer töltényt és 100 bombát adtak le, míg jelenleg 12 ezernél is több fegyvert tartanak számon a hatóságok. Becslések szerint a nem regisztrált fegyverek egy főre jutó számát tekintve Szerbia a világon a harmadik helyen áll az USA és Jemen után. A lövöldözések napján Vučić a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését szorgalmazta.

Az első tüntetés után nem sokkal ismét tömegek vonultak „Szerbia az erőszak ellen” feliratú molinó mögött az utcákon, lezárva Belgrád központi részeit, amit az államfő szintén elítélt. Országszerte több kisebb, hasonló motivációjú megmozdulás is szerveződött.

A tüntetők egy része a kormányközeli médiavállalatokat tette felelőssé a lövöldözésért, mivel szerintük az erőszakos tartalmak közvetítése ártalmas a gyermekekre. Ellenzéki pártok autokrata rendszer kiépítésével, a sajtószabadság elnyomásával, politikai ellenfelei ellen alkalmazott erőszakkal vádolták az elnöki és miniszterelnöki posztokon közel egy évtizede hatalmon lévő Vučićot. Az államfő ekkor jelentette be, hogy május 26-ra akkora nagygyűlést szervez, amilyen még nem volt Szerbiában. Ekkorra több mint tízezernél járt az összegyűjtött fegyverek száma.

Amerikában is megirigyelték

A fegyveramnesztia mellett Vučić kétéves moratóriumot ígért az új fegyvertartási engedélyekre, míg a jelenlegieket felülvizsgálná, valamint több és gyakoribb pszichológiai ellenőrzést helyezett kilátásba a fegyverviseléssel kapcsolatban. Ígért továbbá 1200 plusz rendőrt az iskolákba és hosszabb börtönbüntetést a fegyverrel kapcsolatos bűncselekményekért és az illegális fegyvertartásért.

A két lövöldözés utáni gyors intézkedést ugyan az amerikaiak azonnal megirigyelték, vannak, akik szerint nem a fegyverviselésnél kezdődik az agresszió. Több mint négyszázezren írtak alá egy petíciót, amelyben két kormánypárti közszolgálati televíziós csatorna engedélyének elvételét követelik, mivel azok erőszakos valóságshow-kat sugároznak. Ez alatt az értendő, hogy a műsorokban gyakran mutatnak maffiózókat, háborús bűnösöket és futballhuligánokat olyan jelenetekben, melyekben nőket vernek, vagy fegyverrel fenyegetőznek.Mindezt olyan politikai műsorok előtt és után, amelyekben ellenzéki szereplőket szidalmaznak.

A felvonulók közül a Guardian szerint sokan Vučićot hibáztatják, aki szerintük hatalomra kerülése óta nagyban hozzájárult az agresszió terjedéséhez a politikában és a médiában egyaránt. „Közvetve Vučić a fő bűnös, ő az, aki gyűlölettel töltötte meg a légkört” – mondta Marinika Tepić ellenzéki politikus. Zdravko Ponoš, a tavalyi választások egyik jelöltje szerint az sem oldaná meg a problémát, ha „minden fegyvert elvennének és minden szociopatát rács mögé dugnának, amíg a sorsunkat az alakítja, aki ezt a gonoszságot feloldotta és meglovagolta.”