Miért lett volna szükség idegen királyra Magyarországon? És miért nem lett?

Az 1990-es évek elején az államnak alig volt pénze támogatni a tudósokat, sokan elhagyták a pályát vagy külföldre mentek. Ekkor lépett közbe a Nemzetközi Tudományos Alapítvány.

Elfelejtettük volna? – kérdezik 1956-ról. Ha az ország nem is, öt érvünk van arra, hogy a kormány igen.

Hitler és Göbbels kedvence volt a magyar operettsztár, aki a '40-es évektől kezdve jelentett a KGB-nek.

Az esztergomi Béke Angyala emlékmű avatásán katonai díszőrség mellett Völner Pál államtitkár is beszédet mondott. Az orosz külügyminiszter szép szavakkal köszönte meg.

A több tízezer zsidó életét megmentő svéd diplomata szovjet fogságba került, ám mostanáig eltűntként tartották nyilván.

Először Jurij Andropovon jött ki a „magyarkomplexus”, miután Budapesten volt kénytelen végignézni a 56-os forradalmat. Andropov egész politikai stratégiát épített fel a budapesti élményeire, és sok tekintetben Putyin is ebből a forgatókönyvből dolgozik.

Legalábbis izraeli kutatók azt állítják, találtak erre konkrét bizonyítékot.

Azt mondta, hogy a szovjet sportolókat is doppingszerekkel tömték, mert mindent a győzelemnek rendeltek alá.

A néhai Szovjetunió egyes részei különböző méltatásban részesültek. Transznyisztria már nem számít?

Dejjó is volt régen, amikor az újságokban csak pozitív hírek voltak! :-)

Ezért 14 családi ház lakóinak kellett ideiglenesen elhagyni az otthonaikat.

A volt államminiszter és Központi Bizottság-tag egy 1956-os halálraítélt mellett mesélte el, hogyan ágyazott meg a demokráciának.

Rég beszéltek annyit történész munkájáról, mint most Timothy Snyder új könyvéről. Az amerikai tudós szerint a holokausztrol sok téves információ kering - és ebből még a klímaváltozás miatt is baj lehet.

Szerinte a lengyelek hibájából történt az egész.