„Oroszország legyen újra kicsi.” „Kicsi, mint mi? A Szovjetunió?”
A miniszterelnök 11 évvel ezelőtt olyan beszédet mondott, amit mai politikai igazgatója, Orbán Balázs valószínűleg döbbenten hallgatna „felelőtlensége” miatt. Az akkori Orbán szerint '56-ban nem számított a túlerő, nem lehetett méricskélni, az emberfelettire kellett vállalkozni, mert minden más az önfeladáshoz vezetett volna.
Kedd van, szabad a Borízű. Hilter- és Hitler-bajszok, bálnák, aranyak és sérvek, a Szovjetunió romjai Gyomaendrődön és Szkopje Budapest belvárosában. Színházi emberek a színházi embertelenségben.
Hilter- és Hitler-bajszok, bálnák, aranyak és sérvek, a Szovjetunió romjai Gyomaendrődön és Szkopje Budapest belvárosában. Színházi emberek a színházi embertelenségben.
A két ország közötti határviták folytatódnak. Örményország hátrányból indul.
Egy korszak embere volt.
Kormánypárti ellenzékiek, dicsőítő interjúkérdések, központilag irányított médiahálózat, felhalmozott családi ingatlanvagyon Londonba: hogyan működik Ilham Alijev rendszere, és mi várható a több mint százezer örmény elűzése utáni választásoktól?
Mármint azok, akik végigerőszakolták az országot, több százezer embert elhurcoltak kényszermunkára, vérbe fojtották egy forradalmunkat, és 45 évig katonai megszállás alatt tartották Magyarországot.
Ezt a nyilvánvaló képtelenséget Gulyás Gergely állította a legutóbbi kormányinfón. A szépen terjedő nézet ellen már maga Navracsics Tibor is fellépett évekkel ezelőtt, de elég felidézni a Szovjetunió történetét, hogy rájöjjünk: a Szovjetunió semmilyen módon nem hasonlítható az EU-hoz.
Lev Rubinstein az orosz konceptualista mozgalom egyik alapítója volt, január 8-án ütötte el egy autó.
Miközben a Sztálin-kultuszt felélesztő, egykori KGB-s orosz diktátor hadserege épp a nyugati szomszédjának civil lakossága ellen vív háborút, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a II. világháború után keleten pusztító ideológia tanai ma nyugatról köszönnek vissza.
Az 1956-os magyar forradalomról pedig azt mondta, hogy az nem „színes forradalom” volt.
Egyesek szerint Lukasenkónak szerepe lehet majd a háború utáni rendezésben.
Előzőleg a Washington Post arról írt, hogy a nyári ellentámadás bizonyos sikerei után ősszel már elkezdődhetnének a béketárgyalások egy ukrán terv szerint.
Egy 56-os és egy ukrán zászlót is tettek rá.