Európa sokáig úgy tett, mintha nem akarna több lenni laza szövetségnél, de az utóbbi években rákényszerült a változásra. Ettől még nincs a nyakunkon a belga kalauzokból álló junta, de Trump fenyegetőzése és az orosz veszély meglepő reakciókat vált ki a kontinensen.

Mark Carney történelminek mondott beszédében Václav Havelt idézve temette el a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amiről eleve mindenki tudta, hogy részben hamis. Szerinte az új helyzetben a közép- és kisebb hatalmaknak össze kell fogniuk, a többi alternatíva csak rosszabbnak tűnik ennél.

Fegyveres konfliktus aligha lesz Amerika és az Európai Unió között, de ezenkívül minden elképzelhető a teljesen elszabadult Trumpról. Az EU kezében is vannak lapok, csak az a kérdés, hogy melyek kijátszásában tudnak a tagországok megegyezni. Ha elmarad a válasz, az Európa korábbi ellenségeit is felbátoríthatja.

Amikor farkasordító lett a hideg, Moszkva úgy döntött, kiterjedt légicsapásokkal megpróbálja a kijeviek életének legnyomorúságosabb telét előidézni. Éjjel –17 fok van, az áramhálózat szétzilálva, ilyen hidegben a lakások napok alatt teljesen kihűlnek.

Orbanizáció ide vagy oda, a grúziai autokratikus oligarchakapitalizmus mégiscsak különbözik a magyarországi társadalmi-politikai berendezkedéstől.

Tankokkal és rakétákkal nem tudta elfoglani Oroszország az ukrán fővárost négy év alatt sem, az orosz elnök most a telet használja fegyverként a lakosság megtörésére.

A román széljobb állva tapsol, de még korai lenne nyomtatni a Nagy-Románia térképeket. A moldáv elnök is tudja, hogy az EU-csatlakozásnak nagyobb a támogatottsága, mint a Romániával való egyesülésnek. Az ukrán háború azonban felerősítette az orosz veszélyt.

A nagyhatalmak játszmái közé szorult kis országok mozgástere szűkül. Akármennyire nem értenek egyet a politikai vezetőink, osztozunk Közép-Európa és a keleti határ sorsában.

Kulcsposztokon hajt végre személycseréket Volodimir Zelenszkij, hogy egyszerre három fronton maradhasson talpon. A háborús védekezés és a békefolyamat menedzselése mellett a belpolitikai stabilitás megóvása is napirenden van 2026 elején.

A 444 új kiadványának bemutatóján három szerzőnk, Haszán Zoltán, Herczeg Márk és Takács Lili beszélgetett Szijjártó Péter és Szergej Lavrov barátságáról, az orosz befolyás mélységéről, a Moszkva folyó partján hallgatott podcastekről, és arról, hogy vajon lesz-e még jobb.

A 444 új kiadványának bemutatóján három szerzőnk, Diószegi-Horváth Nóra, Kolozsi Ádám és Takács Lili beszélgetett a háborús mindennapokról, a geopolitikai helyzetről és az elrabolt gyerekekről.

Az ukránok megkezdik Flamingo névre keresztelt, nagy hatótávolságú cirkálórakétájuk tömeggyártását. Ha ez tényleg annyit tud, ahogy Kijevben állítják, hónapokon belül közvetlen hatást gyakorolhat a háború menetére.

Ordas hazugság, hogy az oroszok csak katonai célokat támadnak – mondja Takács Márk katonai elemző a 444 értékelő műsorában. A Munkács elleni légitámadás nem jelent meg az orosz sajtóban, az viszont vezető hír volt, hogy Orbán Viktor Zelenszkijt fenyegeti – erről pedig Takácsy Dorka Oroszország-szakértő beszélt.

Zelenszkij már két éve is felrobbantotta volna az olajvezetéket, most üt vissza, hogy Magyarország 2022 óta nem sokat tett a leválásért az oroszokról. De miért most támadják a Druzsbát az ukránok, mennyit érnek Orbánék fenyegetései, és mi lesz a magyar ellátással? ‌

Nem maradt biztonságos hely Ukrajnában, ha már Munkácsra is lőnek, mondják Kárpátalján az orosz rakétázás után. A megtámadott városban nem értik, miért kételkedett Sulyok Tamás abban, hogy ki lőtt rájuk.