Orbán Viktor és Magyar Péter is bőven téma volt a német és a lengyel külügyminiszter prágai beszélgetésén.
Az elmúlt 10 évben a centrista és mainstream pártok szuverenistábbak lettek, a szélsőjobboldali euroszkeptikus pártok már nem akarnak kilépni az EU-ból, sem az eurozónából. Az EU politikai túléléséhez új konszenzus kell, ebbe pedig a szélsőjobb egyes elemeit is bele kell venni.
A prágai Globsec konferencián interjúztunk az Egyesült Államokban tanító, neves holland politológussal, Cas Muddéval. Mivel a populizmus és a radikális jobboldal kutatásának egyik legelismertebb nemzetközi szakértője, Orbán Viktor pályáját is régóta követi, így a beszélgetést a magyar választásokkal kezdtük.
Elkerülhető egyáltalán a sarkköri konfliktus? Mi okozza Trump Grönland-fixációját? Túléli a NATO, hogy az amerikai elnök nem szereti? Vagy egy meglepőbb felvetés: Európa reagálja túl Trump húzásait, ezzel még nagyobb károkat okozva.
A prágai Globsec konferencia nyitónapján Bajnai Gordon és Ivan Krasztev együtt beszélgetett. A volt miniszterelnök szerint a növényevő jellegű külpolitika helyett meg kell érkezni a húsevők világába, ehhez megfelelő katonai és diplomáciai képességeket kell létrehozni.
Hogy lehet, hogy egy NATO-tag, Oroszországgal közvetlenül határos állam légvédelme ennyire nehezen birkózik meg néhány eltévedt drónnal?
A háború eddigi legnagyobb dróntámadása érte a hétvégén Moszkvát. Hiába Moszkvában a legerősebb a légvédelem, ez se tudta megvédeni a fővárost. A saját fejlesztésű ukrán drónok több száz kilométerre a határtól is hatékonyak.
Szakértők szerint a háborúban a kezdeményezést Ukrajna ragadta magához, szinte minden tekintetben egyre nagyobb terheket ró Oroszországra. Az ukránoknál van a drónfölény, egyszerre pusztítják az orosz energetikai infrastruktúrát és a logisztikát, sőt, Putyin szégyenszemre csak Zelenszkij „engedélyével” tudta megtartani minden idők legszegényesebb győzelem napi parádéját.
Az olaj- és gázfüggőség immár nemcsak klíma-, hanem geopolitikai és gazdasági sebezhetőségi kérdés lett. Az iráni háború miatti energiaválság sok szakértő szerint lehetőség is egyben, hogy véget vessünk a fosszilis függőség korszakának.
Egy friss jelentés szerint a világ egyre kevésbé érzi magát biztonságban, és ezt a katonai kiadások növelésével próbálja ellensúlyozni.
Zelenszkij Azerbajdzsánban írt alá megállapodást védelmi együttműködésről, és még a béketárgyalások új fordulóját is belengette Bakunak. Ráadásul két valódi drón-nagyhatalom fogott össze, ami Moszkva és Teherán számára is aggasztó jel lehet.
Egyre kiterjedtebb Oroszországban az internet korlátozása, ami miatt már nagyvállalkozók és kormányzati tisztviselők is zúgolódnak. Az Ukrajna elleni háború megindítása óta előszor mutatkoznak jelei annak, hogy a rezsimen belül felütötte a fejét a megosztottság.
Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.
A Kreml azzal vádolja a balti államokat, hogy átengedik az orosz célpontokat támadó ukrán drónokat. Az ukránok szerint nem kizárt a NATO egységét tesztelő orosz támadás a Baltikumban. Tallinnban, Rigában és Vilniusban viszont stratégiai nyugalom honol, és erre meg is van az okuk.
A választások jelentős részben Orbánék túl bensőséges orosz kapcsolatai miatt kerültek a nemzetközi figyelem középpontjába. De mi lesz a fojtogató orosz befolyással a Fidesz bukása után?