De a decemberben átnyomott többi törvény sem tetszik nekik.

Az ellenzéki képviselők közösen kezdeményezték az ülést, amit január 3-ára írt ki a házbizottság.

A lap szerint a túlóratörvény elleni tiltakozások megmutatják a magyar gazdaság belső ellentmondásait. A hatásokat pedig Németország is érezni fogja, mert ez egy nagy, strukturális kérdés.

A főteret kezelő cég illegális áramcsatlakozással indokolta a lépést.

A melósok úgy érzik, a túlóratörvénnyel csak még több jöhet abból, amiből már eddig is volt bőven: alváshiány, fáradtság, elidegenedés a családtól és még több olyan egészségügyi ártalom, amit a monoton gyári munkavégzés okoz.

Sorban dőlnek meg a rendszer tabui a túlóratörvény elfogadása óta. Az ellenzék kipróbálta, milyen az, ha nem tűri leszegett fejjel a pofonokat a parlamentben, ami pedig az utcán történik, az már egyáltalán nem csak „tüntizés”. A tiltakozók számára a Fidesz-média már a rendszer alappillére.

A Sándor-palota előtt felszólalók azt ígérik, januárban folytatják a tüntetéseket.

„A lónak a faszát!”

Ezrek indultak a Sándor-palotához a Kossuth térről.

Várják a tüntetőket.

Januártól elrendelhető évi 400 túlóra, és akár 3 éves munkaidőkeret tolhatja ki a túlórák kifizetését.

Nagy Blanka nem finomkodott, amikor a kecskeméti tüntetésen a kormányról, a túlóratörvényről és Áder Jánosról beszélt.

Nem lehet az embereket túlórára kényszeríteni, „aki mást állít, hazudik” – mondta a miniszterelnök, megköszönve a rendőrök munkáját, a további tüntetések idejére is türelmet kívánva nekik.

A Szakszervezeti Szövetség szerint "képtelenség lesz kiszűrni az új túlóra-szabályok visszaélőit."

Most, hogy Áder János aláírta a túlóratörvényt, a MASZSZ alelnöke szerint a sztrájk szervezése még intenzívebbé válik.