Éves összevetésben majdnem 14 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye.

Szétesőben a polgárháború utáni politikai rend, összeomlóban a bankrendszer, miközben az ország Irán, Izrael és Szaúd-Arábia játszótere.

Logikus, válság van.

Az alapján, amit eddig tudunk a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, kicsi rá az esély. De mitől ilyen stabil ez a világ, amiben élünk, és miért nem dőlhetnek mégsem hátra a kormányban?

Pénteken a rádióban a járvány visszaszorításának ünneplése helyett az értelmiség, a cigányok, és a budapestiek veszélyességére hívta fel a figyelmet. Úgy tűnik, hogy a munka nélkül maradók dühét igyekszik terelni, nehogy benne keressék a felelőst.

Drasztikusan csökkent a kereslet a dunaújvárosi acélmű termékei iránt.

Csökkenő megrendelések, növekvő költségek.

Az Iparkamara elnöke kritizálta a kormányt, amiért nem foglalkoznak a felnőttképzéssel, és azt mondta, adott esetben lehet beszélni a három hónapos álláskeresési járadék meghosszabbításáról.

A pénzügyminiszter szerint „nincs kőbe vésve” a három százalékos államháztartási hiány sem.

A járvány globális közösségi kényszert hozott magával, és ennek hatásait vélhetően sokáig érezni fogjuk. Abban pedig, hogy egyikünk sem így tervezte ezt a tavaszt, benne rejlik a szolidaritás lehetősége is. Interjú Sik Domonkos szociológussal.

Az alacsony iskolai végzettségűek és az 55 év felettiek körében vesztették el legtöbben az állásukat.

Panaszkodtak a multik.

Az Európai Bizottság pénteken hagyta jóvá azt a támogatási programot, amit a magyar kormány bajba jutott vállalkozásokhoz irányítana.

Az olcsóbb albérletekben élők is kérhetnek segítséget.

A Nemzetközi Valutaalap közzétette a vírusügyi gazdasági előrejelzését.