A német kancellár szerint az orosz ellenzéki az életével fizetett a bátorságáért.

Elsősorban azért, hogy a betegek (különösen a rákbetegségben és a háborúból eredő poszttraumás stressz zavarokban szenvedők) lehetőséget kapjanak kiegészítő kezeléshez.

Az ukrán elnök menesztette Szerhij Najevet az egyesített erők parancsnoki tisztségéből és Makszim Mirgorodszkijt a fegyveres erők légi támadócsapatainak parancsnoki posztjáról.

Az elnök és a főparancsnok nem értett egyet abban, hogyan kellene a háborút folytatni.

Első olvasatban elfogadták, néhány héttel azután, hogy a nagy port kavart előző verziót még visszadobták.

Már nemcsak a hadsereg vezetőjét, Valerij Zaluzsnijt akarja leváltani, hanem másokat is elküldene.

Ez pont eggyel több felelősségre vonás, mint ami itthon a Pegasus-botrány után történt.

Olekszandr Szirszkij visszautasította Zelenszkij felkérését.

Zárt ajtók mögött beszélt arról, hogy ez a lépés felborítaná a hatalmi viszonyokat a kontinensen, illetve veszélyeztetné a kormány geopolitikai mozgásterét.

„Viszonylag szerény befektetés, jelentős geopolitikai megtérüléssel.”

Gyorstalpaló az ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó előtt: ki, kivel, miről (és miről nem) beszélt az elmúlt években?

A lőszert a védelmi minisztériumban megrendelték, kifizették, épp csak át nem vették.

Az ukrán elnök megbízta a külügyminiszterét, hogy adja át Kijev összes információját az ügyről Ukrajna külföldi partnereinek is. Szerinte Moszkva „játékot űz az ukrán foglyok életével, illetve azok szerettei és az ukrán nép érzéseivel”.

Az ukrán elnök nemzetközi vizsgálatot követel a lelőtt orosz repülőgép ügyében.

Azt is mondta, hogy a pokol legsötétebb bugyrait érdemlik azok, akik erkölcsi konfliktusok idején semlegesnek tettetik magukat.