A kormány kemény fellépéssel és a szociális juttatások megvonásával fenyegeti a tiltakozókat.

A miniszter szerint még az is lehet, hogy a Sándor-palota jogászai nem olvasták el a törvényt.

1997-ben adták el a cég egy részét, már Tarlós is próbálta visszaszerezni.

Ahol lehet, tűzifával akarják pótolni a gázfűtést.

Ha a GVH is engedélyezi, akkor a Tasnádi Lászlóhoz köthető Civil Zrt. lesz a tulajdonosa a nyugdíjakat és a sárga csekkes pénzeket is mozgató kalandos történetű cégnek.

Kedve szerint államosíthat vagy éppen privatizálhat az Orbán-kormány, elég ha közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíti az éppen aktuális üzletet. Most éppen az Antenna Hungária volt a soros, de a médiában, az egészségügyben és a bankpiacon is bevetette kedvenc eszközét a kormány.

Az indoklás szerint csak így lehet központosítani a védelmi beszerzéseket.

Egy fideszes törvénymódosítás új privatizációs hullámot készíthet elő.

Pikó András szerint „elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada”.

Néhány apró részletet azért kifelejtett.

A parlament nem egyszerűen csak ezermilliárdos közvagyon kiszervezéséről szavazott a héten, hanem arról, hogy a választóknak kevesebb beleszólásuk legyen az ország ügyeibe. A történelmi léptékű vagyonátrendezés után a kormány azzal nyugtat: amit most ingyen odaadtak, azt majd vissza lehet vásárolni közpénzből.

Van ez így.

Sokmilliárdos állami vagyonokat szervezne ki a kormány az emberei által felügyelt közalapítványokba: egyetemeket, klinikákat, kastélyokat. Az ellenzék szerint a hatalom átmentése a cél.

Már a 32. vagyonkezelő alapítványt szervezi a kormány, 600 millió és 300 milliárd forint közti vagyonok kiszervezésével. Párhuzamos állam épül, amit a választott politikusok már nem ellenőrizhetnek. A Fidesz tart hatalma elvesztésétől, ezért privatizálja a kulturális támogatások rendszerét és a felsőoktatást.

Miután megkapják, az épületek már nem számítanak köztulajdonnak.