A 10 legádázabb öregnyomorító, nyugdíjasszomorító szemétláda

Itt a 444-nél előszeretettel és példátlan küldetéstudattal gyűjtjük a Világ Szemétládáit. Ennek több oka is van, de egyik nyilvánvalóbb a másiknál. Aki gonosz, aki szemétláda, azt jó utálni, sőt kell is.

A hardcore internetes szemétkedők és gyermekmolesztálók után egy újabb pokolbéli bugyorban nézünk szét: a nyugdíjasok szenvedéseiből hasznot húzó, az öregség kikerülhetetlen kínjaiból dollárt fejő szemétládák bugyrában.

A lista elkészítéséhez hatalmas segítséget nyújtott I. néni (I, mint Ilona és nem I, mint I. János pápa), akinek másfél éve rendszeresen bevásárolok hétvégente. A bevásárlást részemről terapeutikus hallgatás követi. A terapeutikus hallgatások során összegyűlt információhalmaz egy jelentős részét a nyugdíjasszomorítók történetei teszik ki.

I. nénit képtelenek békén hagyni. Ez rendkívül bosszantó, de már mindketten megtanultuk kezelni ezeket a szituációkat. A hamarosan 87 éves I. néni már szándékosan engedi be a gáz- és vízóra-leolvasókat, egyedül azzal a céllal, hogy tisztább képet kapjon mocskos módszereikről, majd a bűnös és számító színjátékaik végén kiutasíthassa őket házából. Ezekből a történetekből és a Nagy Internetes Tapasztalattárból válogattunk; így állt össze egy lista tíz gonosztevőből, kezdve néhány, bizonyos megvilágításban ártalmatlannak tűnő - szimplán, de keservesen idegesítő - helyzettel, haladva az egyre pokolibb pokolfajzatok felé.

10. A reggeli telefonálók

Hetven-nyolcvan felett már nem lehet holmi internetes levélszeméttel cseszegetni azt, akire mindenáron rá akarunk sózni valamit, amiről a lelkünk mélyén mi is sejtjük, hogy egy fillért sem ér.

Ó, nem!

Marad hát a szórólap és a telefon. Szórólapot bedobálni nem nagy kunszt és nem is hatalmas ártalom. Rendszeresen telefonnal ébreszteni a nehezen alvókat már annál trükkösebb idegbaj. Nyilván az is csak a munkáját végzi, aki telefonál - ezzel nem tudunk vitatkozni, és önmagában ez még nem is lenne elég a tizedik helyezéshez. Nem egy emberé, és nem egy meghatározott cégé a helyezés: a kora reggel telefonáló telemarketingesek kollektíven érdemelték ki a tizedik pozíciót. Gratulálunk!

9. A gyógybalzsam, ami még a nyolcvanéves csontkopást is meggyógyítja

Apropó telefon! Az emeltdíjas-tévés gerinctekergetők és telefongyógyítók unokatestvére, a telefonon gyógyszert népszerűsítő és a súlyos szavak erejével kuruzsló gyógybalzsamárus, még a reggel nyolckor telefonálókon belül is egy külön kategória.

Ha minden nap más végtagunk/belső szervünk fáj, talán könnyebben is hiszünk a szép szavaknak, amik egyszerű (de véletlenül sem ingyenes) gyógyulást ígérnek.

Ha lehet, ne tegyük: ne higgyünk az ékesszóló balzsamárusnak!

8. A Termékbemutatós

Viszonylag friss Jolika szívszorító története, akit 300.000 forint értékben "paliztak be" egy termékbemutatón. Az eset pedig egyáltalán nem egyedülálló.

A telefonos ügynököknél ezerszer rámenősebbek termékbemutatókon csapnak le a jóhiszemű idősekre, akiket addig győzködnek, ameddig sikeresen rá nem beszélik őket egy olyan befektetésre, amit egészen biztos, hogy később megbánnak. Jolikával egy legfeljebb negyvenezer forintot érő víztisztítót vetettek meg áron felül, hitelre.

A lemondó nyilatkozat, a rendőrség, és a fogyasztóvédelem közbenjárása is hatástalannak bizonyult, miközben a Termékbemutatósok kitartóan (és sikeresen) mentegetőznek.

7. A Vízórás

oldradio.tesla.hu

A Vízórás csalóról mindenki hallott már: a vízóra leolvasásának ürügyével pofátlankodik a lakásba, majd valahogy úgy irányítja az eseményeket, hogy egyedül maradhasson a szobák tulajdonosának pénztárcájával, esetleg aranyékszereivel. Meglepő vagy sem, a vízórás csaló a legtöbbször nem egyedül dolgozik. A gyakran ellentétes nemű bűnözőkből álló dinamikus duók sajnos rengetegszer sikerrel járnak.

Ne engedjük be őket! Végképp ne hagyjuk őket értékeink közelében!

6. "Önnel beszéltük meg"

A trükk lényege és gonoszsága abban rejlik, hogy az erős gesztikuláció és a még erősebb szavak hatására az idős áldozat elhiszi: tényleg “vele beszélték meg”. A megbeszélés tárgya I. néni esetében minden esetben más volt: egyszer egy kitámasztott bicikli, másszor a kertben található vasak, de előfordult, hogy kutyaházra pályáztak a furgonnal érkező tolvajok.

Egy furgon és három férfi lényegesen nagyobb erőt képvisel, mint egy 86 éves nő - ezért, és mert az idősek feltételezett szenilitására építik taktikájukat, méltán foglalják el e lista hatodik helyét az "Önnel beszéltük meg" fosztogatók.

5. "Minden rendben a gázórával, szóval fizessen"

A Gázórás kettővel beelőzte a Vízórást, pedig módszereik általában kísértetiesen hasonlítanak. A dolog mögött I.néni személyes története áll két (még tisztességesen lopni is lusta emberről), ami megkurtítva így hangzik:

Ketten jöttek, egy férfi és egy nő. Azt mondták, hogy a gázórát jöttek ellenőrizni. Egyből lehetett sejteni, hogy szélhámosok, de szépen fel voltak öltözve, tapasztalatlan ember talán elsőre nem gondolná, hogy tulajdonképpen lopni jöttek. A házban megtalálták a gázórát, majd konstatálták, hogy semmi probléma vele, úgyhogy mondták, már csak a fizetés van hátra.

I. néni eddig a pontig hagyta őket beszélni. Jelezte, hogy nem fizet semmilyen gázóráért, főleg hogyha annak semmi baja, majd udvariasan a kijárat felé tessékelte a hoppon maradt csalókat, akik nem is nagyon tudtak mit kezdeni a helyzettel.

4. A decemberi nyugdíjrém

Éppen csak, hogy lecsúszott a szemétládák dobogójáról az a szentesi postás, akinek a 2013-as év nyugdíjas-átverését tulajdonítja az online-penzugy blog.

A férfi az év során folyamatosan mondogatta kiszemelt idős áldozatának, hogy tegyen félre, mert az év végén a kormány jön és jól elveszi az év során kiutalt nyugdíjemelések összegét. A kormány éppenséggel nem nyúlt a nyugdíjas pénzéhez, a postás már annál inkább. Fogta és zsebre tette a decemberi nyugdíjat.

A sértett lánya vette fel a küzdelmet a bűnözővel. Előbb Facebookon, majd a Szentesi Rendőrkapitányságon. A nyomozás még folyamatban van.

3. "Felújítjuk a közutat. Másfél millióért. Igen, az Ön másfél milliójáért."

Az eset nem I.nénivel történt, hanem egy közelben lakó, szintén szépkorú ismerősével. A borzasztó történet szempontjából ez szinte mindegy is: a borzasztó történet ettől még borzasztó marad.

A csalók azt állították, hogy a Közútkezelő emberei, és hogy jöttek felújítani a ház előtti utat, a járdával együtt. Ehhez mindössze másfél millió forintra volt szükségük, amiért az áldozatul esett néni szépen el is ment a bankba, majd az utasításoknak megfelelően, a pénzt egy borítékban a ház postaládájában hagyta. A történetet innen már elég könnyű befejezni; nem is titok, hogy az a másfél millió azóta sem tért vissza jogos gazdájához. No, meg az út is szar maradt a ház előtt.

A néni egyáltalán nincs egyedül; van, akinek még egy sárkupacot is a háza elé varázsoltak a megtévesztés kedvéért.

2. "Helló, itt az unokád. Kellene egy kis zsozsó."

Majdnem első lett T. Zsolt, 46 éves szentmártonkátai lakos. A gazember a nagymamák és nagypapák leggyengébb gyenge pontjára épített: az unokákra.

Zsolt unokának adta ki magát, majd erre hivatkozva jelentős összeget kért egy nyugdíjas nőtől. A briliánsnak korántsem mondható (de korábban többször sikeres) terv több helyen is hibádzik. Mi van, ha nincs unoka? Mi van, ha nincs pénz? Egyáltalán, hogy gondolta Zsolt a pénzátadást? Élőben, szemtől szembe csak feltűnt volna valakinek, hogy az unoka 46 éves és nem mondjuk 25.

Szerencsére a “pénzt kérő unoka” fagyi valóban - annak rendje és módja szerint - visszanyalt, és rendőrkézre került a pofátlan csaló.

Ne higgyünk az álunokáknak!

1. Egyre nagyobb számlák a Pokolból

Az első helyezett olyan toronymagasan lett első, hogy leírni sem merjük a cég nevét. Egy észak-karolinai székhelyű vállalatról van szó, ami Donald Trump köpönyege alól bújt ki, de már Magyarországon is megvetette a lábát. Embereik valamiért előszeretettel céloznak meg nyugdíjasokat. A történetekkel tele van az internet. Ezek a történetek pedig kísértetiesen hasonlítanak.

Például itt van egy - a Fogyasztóvédelem honlapján olvasható -  panaszlevél, ami tömören láttatja a körmönfont megtévesztés gonoszságának esszenciáját:

Az ügynök ellátogat a leendő ügyfélhez, akit valamilyen nagy telefonhálózat álarca mögé bújva vesz rá, hogy olcsóbb percdíjak és különféle kedvezmények fejében írjon alá egy szerződést. Miután sikerül kicsikarni az aláírást, eltelik néhány hét és jön is az első levél, majd rövidesen az első számla. A számlák összege viszont egy idő után megugrik, felmondásra viszont az aláírt szerződés értelmében nincs lehetőség - fizetni kell, különben jönnek az újabb számlák, megspékelve a késedelmi díjjal. A cég ügyfélszolgálata szinte elérhetetlen, így a család csak nézhet és spekulálhat, vajon mit is írt alá a nagymama és kinél.

+1 Szomszédok és a kerületi Fa Bizottság

A kertvárosi klisék közül - amiket ha személyesen nem is, a Született Feleségek című zseniális tévésorozatból valamennyire már ismerhetünk - az egyik legidőtállóbb, hogy a szomszédok egyszerűen utálják egymást.

Ez olyasmi, ami bizony a valóságban is pont úgy van, ahogy a tévében. A szomszédok igenis képesek nagyon utálni egymást.

Ez eredményezhet olyan kafkai helyzeteket, mint amik I. nénivel is megestek, akit szomszédja - több ízben - nem kevesebbel vádolt és gyanúsított meg, mint illegális kerti fakivágással, direkt, adott irányba füstölő kémény üzemeltetésével, valamint darázstenyésztéssel.

Mindegyik ügy rendre eljutott a kerületi önkormányzatig, ahonnan vizsgálóbizottságot küldtek a helyszínre. “Egészen pontos információk” híján nevezzük ezt a bizottságot Fa Bizottságnak. Vagy Darázs Osztagnak. Vagy Kéményfüstölés Irányát Ellenörző Csoportnak.

Akárhogyan is nevezzük őket, sikeresen járultak hozzá a mellettük lakó korával és lehetőségeivel megbékélni képtelen szomszédok listás helyezéséhez.