• Oroszország azután foglalta el a Krím félszigetet, hogy megbukott Viktor Janukovics ukrán elnök.
• Azóta felségjelzés nélküli, oroszul beszélő fegyveresek ellenőrzik a félsziget bejáratait és a reptereket, és több tízezer orosz katona áll az ukrán határon.
• Így tartották meg a vasárnapi népszavazást, aminek a kérdése az volt, hogy most csatlakozzon-e a Krím Oroszországhoz vagy majd később.
• A szavazók 95 százaléka és az ideiglenes krími vezetés úgy döntött: hétfőn.

Több mint 80 százalékos részvétel mellett az exit pollok szerint az urnákhoz járuló krímiek 93 százaléka (a választási bizottság szerint 95 százalék) szavazott az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való mihamarabbi csatlakozása mellett a népszavazáson. Szerhij Akszjonov krími kormányfő erre azt közölte, hogy a Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását. A krími parlament hétfői rendkívüli ülésén fogja elfogadni a hivatalos kérvényt az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásra.

A krími fővárosban, Szimferopolban és Szevasztopolban több ezren mentek az utcákra, hogy megünnepeljék a népszavazás (várható) eredményét, azaz az oroszok melletti krími kiállást. A két nagyvárosban többen orosz és krími zászlókat lengettek a tömegben. Szevasztopolban hagyományos orosz táncokat adtak elő az utcákon.

Hogy miért olyan fontos a Krím, és igazából kié, arról itt írtunk.

A népszavazást –aminek a honlapját hackerek lelőtték – Vlagyimir Putyinon kívül (aki ma telefonon megismételte Merkelnek, hogy elismeri az eredményt) gyakorlatilag minden érintett elítélte. Oroszországban tegnap ezrek tüntettek a Krím mellett és ellen.

Ukrajna megtalálja a szeparatistákat

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a szavazás alatt azt mondta: az állam megtalálja azokat, akik szeparatizmusra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét.

Az USA szankciókkal válaszol

A Fehér Ház nem fogadja el a krími népszavazást, és a szavazásra odaküldött egy csoport szenátort. John McCain például azt mondta: Amerikának az lenne a jó és helyes döntés, ha tartós katonai támogatást adna Ukrajnának (tehát újrakezdődhet a hidegháború). A NATO weboldalát mindenesetre vasárnap reggel egy időre megbénította egy magát CyberBerkutnak nevező ukrán (vagy orosz) hackercsapat.

Washington szerint Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát, ami nemcsak az ellene hozott szankciókban nyilvánul majd meg, hanem a bizonytalanság növekedésében is. „Már rég túlhaladtunk azokon az időkön, amikor a nemzetközi közösség csöndben marad, amíg egy ország erővel elfoglalja egy másik területét” – mondta Jay Carney fehér házi szóvivő alig néhány perccel a krími népszavazás befejezése után.

Az EU hétfőn dönt a továbbiakról

Az EU nem ismeri el a népszavazást – Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együtt közölte ezt. Az EU-országok külügyminiszterei holnap további intézkedésekről döntenek. Magyarország is illegitimnek és jogellenesnek tartja az Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. (Nem úgy, mint a Moszkvában végzett jobbikos EP-képviselő.)

Egyre nő a feszültség

A népszavazás alatt a Krímen kívül is állt a bál: oroszok megostromolták, és elfoglalták a donyecki ügyészséget. A városban csütörtökön már halálos áldozatot követelő összecsapás is volt az orosz és ukrán párti tüntetők között. Harkivban ketten haltak meg, szintén összecsapásokban.

Egész nap orosz katonai csapatmozgások voltak az ukrán határnál, és helikopterek pásztázták a területet.

Dmitro Jaros, a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) vezetője az ukrán kormányhoz és az ország lakosaihoz intézet üzenetében az ukrajnai gáz- és olajvezetékek felrobbantásával fenyegetőzött, ha diplomáciai úton nem rendezhető a konfliktus Moszkvával.

„Oroszország pénzt keres azzal, hogy a területünkön keresztül vezető csöveken földgázt és kőolajat szállít Nyugatra. Ezért megsemmisítjük ezt a vezetéket, megfosztva ily módon az ellenséget ettől a finanszírozási forrástól.”

Jaros szerint Vlagyimir Putyin „csatlósaival” a harmadik világháború szélére sodorta a világot. „A Kreml figyelmen kívül hagyva a nemzetközi normákat és saját kötelezettségvállalásait kollaboránsokat támogat a Krímben, és bábhatalmat hoz létre” – mondta, és szerinte Moszkva nem áll meg a Krím félsziget elfoglalásánál, hanem Ukrajna más területein is háborút fog szítani. „Területünkre támadva égjen a föld a lábuk alatt, fulladjanak saját vérükbe. Egy tapodtat sem hátrálunk! Nem engedjük a moszkvai elvadult totalitárius vezetésnek, hogy kirobbantsa a harmadik világháborút” – mondta a kijevi Majdanon a rendszerellenes tüntetések idején létrejött radikális szervezet vezetője.

(MTI, BBC, France24)