• Szijjártó Péter külügyminiszter újságírók előtt felfedte, hogy Oroszországtól az állami MVM most éppen 260 dollárért veszi a gázt (ezer köbméterenként).
• 2013-ban, a nagy rezsicsökkentés idején még 391 dollár volt ugyanennek a gáznak az ára, és tavaly is 360 - 320 dollár között mozgott. 
• Ezúttal indokolt lenne a gáz, illetve az ebből keletkezett távhő és áram árát csökkenteni.
• Csakhogy az orosz gáz árának változásáról a gázárat megállapítani hivatott hivatal nem tud.

Egészen bizarr helyzet alakult ki a magyarországi földgáz árát illetően. Azért nem lehet árat csökkenteni, mert az energiahivatal nem tudja, hogy az oroszok mennyiért adják a földgázt.

A hazai fogyasztás legnagyobb részét az Oroszországból érkező, úgynevezett hosszú távú szerződés alapján vásárolt gáz biztosítja. Így a szerződés alapján érkező gáz ára a legmeghatározóbb összetevője annak, hogy itthon mennyibe kerül a gáz. Putyin mostani látogatásakor kiderült, hogy ez még néhány évig így is marad.

Az orosz gáz ára alapvetően két elemtől függ: a nyugat-európai gáztőzsdék árától és az olaj árától, nagyjából fele-fele arányban számít mindkettő. Ezeket követi bő féléves csúszással az ár, amit az oroszok felszámítanak.

Mivel az olajár hatalmasat zuhant az utóbbi egy évben, az könnyen kikövetkeztethető volt eddig is, hogy a gáz árának is csökkennie kellett.

Szijjártó Péter február közepén, Putyin budapesti látogatásának másnapján árulta el, hogy meddig ment le az orosz gáz ára. A miniszterelnökkel közösen tartottak egy zártkörű beszélgetést, ahol a Népszabadság tudósítója szerint a külügyminiszter szájából hangzott el, hogy most 260 dollárba kerül az orosz gáz ezer köbmétere. Ez jóval alacsonyabb ár, mint amiről korábban a találgatások szóltak. A korábbi szakértői becslések mind 300 dollár feletti árról szóltak.

Lehetne rezsit is csökkenteni

Az MSZP már januárban beadott egy törvényjavaslatot, hogy a gáz ára 20, az áram és a távhő ára pedig 10 – 10 százalékkal csökkenjen, az olajár esése nyomán. (Távhőt leginkább gázból, és részben áramot is gázból állítanak elő Magyarországon.) A kormánypárt a javaslatot visszautasította.

A törvény egyik benyújtója Tóth Bertalan volt, aki azóta többször is rákérdezett a fejlesztési miniszternél, hogy miért nem jelenik meg az árcsökkenés a lakossági árakban, illetve mire használja az MVM megnövekedett bevételeit, hiszen a gázt most ugyanannyiért adja, mint amikor sokkal drágábban vette. (A hosszú távú orosz gázszeszrődés magyar oldalán jelenleg a Magyar Földgázkereskedő Zrt. van, ami az állami MVM leányvállalata.)

Seszták Miklós miniszter a kérdésekre érdemben eddig nem válaszolt, csak egyrészt beszámolt a korábbi rezsicsökkentések eredményeiről, illetve rámutatott arra, hogy a lakossági gázárat nem a kormány, hanem a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) állapítja meg a törvény szerint. Ők megnézik, hogy mi mennyibe kerül, és aztán az adatok alapján javaslatot tesznek a gázárra.

Seszták így fogalmazott: „A földgázellátásról szóló 2008 . évi XL . törvény 107.§-ában foglaltak szerint az indokolt költségek rendszeres, részletes felülvizsgálata, valamint az ez alapján végzett árelőkészítés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban : MEKH) hatáskörébe tartozik, és az egyetemes szolgáltatók által alkalmazott forrásárakra és végfogyasztói árakra is a MEKH tesz javaslatot.”

Csakhogy a hivatal nem tudja, hogy mennyiért jön az orosz gáz

A hivatalnak azonban hivatalosan fogalma sincs, hogy mennyiért veszi az MVM gázkereskedője a gázt az oroszoktól.

A Magyar Földgázkereskedő Zrt. ugyanis nem közöl erről adatokat a hivatal felé, holott adatszolgáltatási kötelezettsége lenne. A MEKH már többször is megbüntette a céget a mulasztása miatt, legutóbb idén januárban szabtak ki 20 millió forint bírságot rájuk.

A büntetés indoklásában az is szerepel, hogy

„az Ügyfél jogsértő magatartása piactorzító hatással jár, tekintettel arra, hogy meggátolja az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok előkészítését”.

Vagyis az energiahivatal azért nem tud új gázárat javasolni, mert az állami gázkereskedő titkolja előtte, hogy mennyiért adja és veszi a gázt. Tavaly is titkolta, akkor még csak tízmilliós bírságot szabtak ki ezért. Tavalyelőtt még a német E.on volt az oroszokkal kapcsolatban álló gázkereskedő, ők még közöltek adatokat. Akkoriban még 391 dollárba került az orosz gáz.

Színház az egész

Persze ha Szijjártó Péter miniszter tudja, hogy mennyi az orosz gáz ára, akkor talán a hivatal is tudhatja, vagy az újságcikkek nyomán a MEKH munkatársai megkérdezhetik a külügyminisztert is, hogy árat képezhessenek. Ám az is lehet, hogy nem véletlen, hogy az MVM cége nem ad hivatalos adatot a gázárról, és a háttérben az van, hogy valamiért a kormány most nem akar rezsicsökkentést.

Innentől csak találgatni lehet, hogy miért. Talán kell az MVM extraprofitja valami másra, talán a cég korábbi nagy költekezései után (nagy bevásárlások az E.on-tól) kell ebből hitelt törleszteni, vagy pénzt gyűjteni a szlovák atomerőmű megvásárlására, vagy fedezni kell a MET-tel kötött szerződések okozta veszteséget.

A kormánypárt közben a szólamok szintjén aggódik a rezsicsökkentésért. Éppen szerdán mondta azt Németh Szilárd, hogy „újabb brüsszeli támadás indult a rezsicsökkentés és annak nyertesei, a magyar családok ellen”. Ezzel az Európai Bizottság által múlt héten indított kötelezettségszegési eljárására célzott, amely többek között a MET számára kedvező szabályozást is támadja.

A valóságban úgy tűnik azonban, hogy a rezsicsökkentés újabb fordulójának legnagyobb gátja nem Brüsszel, hanem az, hogy az állami MVM nem szolgáltat adatokat az energiahivatalnak.