Tízezer aláírást gyűjtött össze két civil szervezet a Városligetbe tervezett gigaberuházás ellen.

A Ligettel határos városrészek, azaz egy zuglói és egy erzsébetvárosi szervezet a Fővárosi Közgyűlésen tiltakozott az új múzeumi negyed tervei miatt.

A civilek a 444-nek összegezték, miért is gyűjtik az aláírásokat, miért tiltakoznak a beruházás ellen.

Nagyobbak lesznek a tervezett épületek, mint amiről eddig szó volt. Emiatt nagyobb építési telkeket mérnek ki, azaz tovább csökken a zöld területek aránya Budapest legfontosabb parkjában.

Az új Nemzeti Galéria épülete például 40 méter magas lesz, aminek az alapterületén több tízemeletes panelház elférne. Duna Pláza méretű tömb lenne, amely nem való a Városliget jelenlegi arculatába.

A látványtervek viszont hazudnak: a rajzokra túlméretezett fák és emberek kerültek, a valóságban sokkal robosztusabb lesz az új épület, amely most azért tűnik elfogadhatóbbnak, mert "négyméteres emberek" és "harmincméteres fák" veszik körül.

A VI., a VII és a XIV. kerületiek rekreációs célú közparknak szeretnék megtartani a Városligetet, és nem akarják, hogy turisztikai attrakció legyen belőle.

A civilek utaltak arra, hogy a főváros fejlesztési terveivel is ellentétes a Liget-projekt, hiszen az kimondja, a turisztikai fejlesztéseket elszórtabban, és lehetőleg barna mezős területeken kell kialakítani, nem zöld területeken. (Ilyenből van bőven, tessék csak a MÁV teljesen lakatlan területeire gondolni Rákosrendezőnél.)

Felhívták a figyelmet, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság is problémásnak tartja a projektet, mert a felsorolt érvek mellett elvonja a fejlesztési forrásokat olyan területekről, ahol valóban szükséges lenne a fejlesztés.

Az Új Erzsébetvárosi egyesület szerint maga a koncpeció, úgy mint Múzeumi Negyed is avíttas, egy nagyon régi elképzelést újítottak fel.

Szerintük bőven van olyan műemléki védettségű, de lerohadt épület a kerületben, ahova el lehetne helyezni több, a ligetbe tervezett múzeumot.

Attól is tartanak, hogy a környező területen az utóbbi években magukra találó ingatlanárak, a beruházás miatt - zaj, turisztikai terhelés stb. - újra csökkenni kezdenek, tehát elértéktelenednek a lakások.

Tartanak attól is, hogy a mostaninál sokkal nagyobb és  épülettömb (főként a Néprajzi Múzeum tömbje) a levegő áramlását is akadályozza, a Dózsa György és az Ajtósi dürer forgalma érezhetőbb lesz a beépítés miatt.

Zugló polgármestere, az ellenzéki Karácsony Gergő nemrég azt nyilatkozta, a XIV. kerületnek vannak még eszközei, hogy beakasszanak a 150 milliárdos gigaprojektnek, de egyelőre nem tudni, mire gondolt a városvezető, aki ma egyébként a Budapesti Olimpiát támogatta szavazatával.