A Fidesz ma már vállaltan nagyon messze áll attól az egykori rendszerváltó párttól, aminek indult. Maga Orbán Viktor – aki lassan, két részletben összesen tíz évet töltött hatalomban – szintén sokat változott, és nem csak abban az értelemben, hogy liberális ellenzékiből konzervatív, majd valami illiberálisszerű populista kormányfő lett.

Az 1990 és 1998 közötti – tehát a kormányra kerülése jutása előtt elmondott – parlamenti felszólalásai alapján az álláspontja rengeteg témában alakult át gyökeresen, sokszor a világnézetétől teljesen függetlenül.

1. A rohamtempójú törvényalkotás rossz – már ha nem a Fidesz csinálja

„Kételkedni kell továbbá abban is, hogy bárki lehetségesnek tarthatja a kormányprogram komoly és alapos megvitatását, ha azt mintegy 30 órával a vita megkezdése előtt kapják kézhez a képviselők. Az elmondottak fényében joggal élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a kormánytöbbséget képviselők igyekeztek a nyilvános vita lehetőségét és értelmét a lehető legszűkebbre szorítani.” (1990. 05. 22.)

„Az Ön javaslatának következménye az, hogy visszaterelje a Parlamentet abba a zsákutcába, ahova eddigi működése során jutott, kiszámíthatatlanná teszi az üléseket, nem lehet rá felkészülni (taps), a frakciók nem képesek áttekinteni a munkát (taps).” (1990. 06. 04.)

A Parlament most ott tart, hogy a II. Orbán-kormány 2011-ben elfogadott egy törvényt, ami szerint már egy nap alatt, vita nélkül is alkothat törvényeket a parlament. Ennek meg is lett az eredménye: 2012-ben egyszer szavazás előtt egy órát kapott az ellenzék, hogy átnézzen egy 65 oldalas, 227 pontos kormánypárti törvénymódosító javaslatot.

2. Régen kellett választási program – Orbánnak már nem kell

„Ezért én a magam részéről nem az ellenzékhez, nem a kormánytöbbség képviselőihez és nem is a függetlenekhez akarok fordulni, amikor azt kérem, hogy támogassák az indítványomat, hanem minden olyan honatyához szeretnék fordulni, aki értelmét látja annak, hogy csak azután adja meg a bizalmát bármely miniszterelnöknek, ha tudja, pontosan mi a programja és tudja, mit akar kezdeni a miniszterelnök azzal a felelősséggel és bizalommal, ami a mi szavazatainkból, a mi voksainkból fog majd származni.” (1990. 06. 14.)

„Rendben van, belátjuk, hogy kormányprogram címén nem adható elő az elmúlt három és fél év kritikai elemzése. Ám ez a kormányprogram alig ejt szót gondokról, problémákról, feloldandó feszültségekről. Amit ma itt vitatunk, az sokkal inkább tekinthető közönséges győzelmi jelentésnek, semmint kormányprogramnak.” (1993. 12. 21.)  

Ilyen volt egy Fidesz-program 1989-ben, és ilyen volt a legutóbbi Fidesz-program:

3. Nem szokása kommunistázni – csak ha kommunistázik

„Nem szokásom sem nekem, sem a FIDESZ-frakciónak, hogy a bolsevizmusra való utalgatással intézzük el a velünk szemben fölhozott tartalmi érveket.” (1990. 07. 09.)

Itt gyűjtöttük össze, hogy csak Orbán Viktor 1989 óta mekkorákat kommunistázott. De most már olyankor is kommunistázik, ha például valaki szerint közpénzből épült a felcsúti stadion. Németh Szilárd Fidesz-alelnök persze nála is durvábban nyomja: szerinte a tanártüntetések egyik vezéralakja, Pukli István „bolsevik diktátummal” operál, aminek „hallatán még Lukács György vagy Szamuely is megnyalná mind a tíz ujját”, de hát „ávós nagypapával” világos az is, hogy kinek is az ügynöke a „kalandos életű elvtárs”.

4. Az állam nem lehet jó – kivéve Orbánnal az élen

„Ugyancsak fontosnak tartom elmondani azt is, hogy bizony a reneszánsz óta Nyugat-Európában az a meggyőződés erősödött meg, miszerint a mindenkori hatalmon lévőkkel szemben egyedül a bizalmatlanság jogosult: nem elegendő, ha bízunk a hatalmon lévőkben, hanem velük szemben a hatalmon nem lévőknek mindenkor teljes körű jogi garanciákkal kell rendelkezniük. Erre épül, és ebből a célból is építették föl az egész nyugat-európai politikai intézményrendszert.” (1990. 07. 09.)

Orbán 2014-ben illiberális államot hirdetett, és azt mondta: „A fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya, amit Európa – talán szellemi középszerűségből – átvett és az európai politikára alkalmazott.”

5. A kormány ne vegye a felügyelete alá a sajtót – de mégis

„Úgy gondolom való igaz, helytelen, ha egy országban nincs egyetlen olyan újság sem, egyetlen olyan napilap sem, amely a kormányhoz közelállónak volna tekinthető, és ez is a státusa. Úgy gondolom, ezen azonban nem úgy lehet a legkönnyebben segíteni, ahogy mozog ez a vita, ez a beszélgetés. Nem az a megoldás, hogy állandóan minden sajtót megpróbálunk, tételezzük hogy megpróbáljuk őket a felügyeletünk alá vonni.” (1990. 07. 25.)

Orbán legfőbb szövetségese, Simicska Lajos a sajtó jelentős részét felvásárolta, majd a szakításuk után Habony Árpád került helyzetbe, akinek a lapjaihoz milliárdos nagyságrendben megy a közpénz. Közben pedig Andy Vajna kormánybiztos állami hitelből vett kereskedelmi tévécsatornát A kormányzati think-tank a Napi Gazdaságot vásárolta föl, majd új, még kormányközelibb tulajdonossal, most már Magyar Idők néven fut, deklaráltan kormánypárti újságként. És akkor még az Orbánnal jó viszont ápoló Széles Gábor milliárdos médiumairól (Magyar Hírlap, Echo Tv, stb.) nem is beszéltünk.

6. Nem szabad a külföldi tőkével riogatni – csak ha Orbán kormányon van

„A második: úgy gondoljuk, hogy nem szerencsés, ha ebben a Parlamentben a külföldi tőkével szemben bármiféle hangulatkeltés folyik.(...) [N]em volna szerencsés, hogyha olyan érveket hoznánk fel a külföldi tőkével szemben, amelyek nem állják meg a helyüket. (...) [O]lyan érveket, amelyek csak hangulatkeltésre alkalmasak, és valójában tartalmi megfontolásra nem, azokat ne hozzuk elő a külföldi tőkével kapcsolatban, mert nagyon-nagyon rossz képet alakítunk ki magunkról mindenki előtt, önmagunk előtt is, azt gondolom, az ellenzék előtt is és a külföldi tőke előtt is.” (1990. 08. 27.) 

Az Orbán-kormány nagy célkitűzése, hogy a bankok több mint 60 százaléka magyar kézben legyen, mondván, a válság alatt a bankok hazavitték innen a tőkét. A valóság ezzel szemben ez. A kormány közben a földárverésekkel kapcsolatban is azzal riogat, hogy külföldiek is megvásárolhatnak magyar földeket.

7. Nem szabad kockázatot vállalni közpénzzel – csak ha ezt az Orbán-kormány képviselője teszi

„Mert egy honatya, kérem, a köz pénzével vállalkozik. A vállalkozó a saját pénzét teszi kockára, és a saját kockázatának felelősségét viseli. Egy honatya nem a saját pénzét, hanem az adófizetők pénzét, a köz pénzét teszi kockára, és a köz kockázatára játszik, nem pedig a sajátjára – mint egy vállalkozó. (...) [M]egítélésünk szerint egy becsületes honatya a köz pénzével be nem látható kockázatra nem vállalkozhat.” (1991. 06. 03.)

2016-ban ott tartunk, hogy egyes kormánypárti képviselők sorra állnak elő a korrupciót megkönnyítő törvényjavaslatokkal.

8. Tisztelni kell a másikat – már ha nem egy parazita

„Nagyon reménykedtünk abban, hogy az előző vita során már túljutottunk azon a szakaszon, amikor úgy gondolják egyesek, hogy érv lehet a saját álláspontjuk mellett vagy azzal szemben mások neveltetésére, korára meg életútjára hivatkozni. Kérem, ezek nem érvek. Kérek ezért mindenkit, hogy ne hivatkozzon lehetőleg a vitában egyetlen más képviselőtársunk életére sem, korára sem, tapasztalataira és tapasztalatlanságaira sem.” (1991. 06. 24.)

„Én a magam részéről olyan képviselőtársammal nem vagyok hajlandó stílusvitát folytatni, aki képes arra, hogy a parlamentáris demokráciát tiszteletben tartó politikai pártokról, parlamenti képviselőkről azt állítsa, hogy az ország tönkretételében érdekeltek csak azért, mert nem értenek egyet egy nagy beruházásban.” (1991. 11. 05.)

Orbán idén március 15-én az ünnepi beszédében egy alternatív történelmet emlegetve nemzetközi, keresztényellenes összeesküvésről beszélt, és a politikai ellenfeleit parazitákhoz hasonlította:

link Forrás

9. Az államot és az egyházat szét kell választani – de nem egy olyan kormánynak, amiben benne van a KDNP

„A mai magyar politikai helyzetben az, hogy az állam költségvetési támogatásban fogja részesíteni évente az egyházakat, az kifejezetten függőségi viszonyt teremt az állam, egyház viszonylatában. (...) A törvényjavaslat szövegében semmifajta garancia nincsen arra nézve, hogy azokat az ingatlanokat, amelyeket az egyházak megkapnak szociális, oktatási és egyéb célra, azokat arra is fogják használni. (...) igenis nagyon könnyen előfordulhat, hogy folyó költségvetési eszközök híján, vagy annak szűkében az egyházak rákényszerülhetnek – akár a legjobb szándékuk ellenére is –, hogy bizonyos ingatlanokat, amiket most tulajdonba kapnak, eladjanak, vállalkozásba vigyenek, más funkcióra használjanak, mint ami annak eredeti funkciója volt, például oktatási, egészségügyi célra. Ebből pedig az államnak az a kötelezettsége fog fakadni, hogyha az oktatási, szociális kapacitása az államnak lecsökken, azt pótolni kell, méghozzá pótlólagos költségvetési kiadások bevonásával, kórházakat kell majd építeni, meg iskolákat kell építeni abban az esetben, ha az egyház ezeket eladta, értékesítette, más célra használja.” (1991. 07. 04.)

Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz, a szociális intézményekben pedig gondoskodó szeretet – mondta Orbán Viktor 2013-ban.

10. A visszamenőleges hatály tilalmát nem szabad átlépni – de azért átlépte

„Úgy gondoljuk, nem lehet évezredek alatt kimunkált stabil jogelveket rövid távú politikai célokhoz hozzáigazítani. Úgy gondoljuk, hogy a jogegyenlőséget, a jogegyenlőség elvét, a visszamenőleges hatály tilalmának elvét nem szabad átlépni.” (1991. 09. 09.)

A Fideszt felkaroló Stumpf István, aki Orbán jóvoltából lett alkotmánybíró nemrég azt írta: „Az alkotmányozó többség magabiztosságával, rohamtempóban törvények százait fogadtatta el, a korábban oly fontosnak tartott jogállami értékek (pl. a hatalommegosztás követelménye, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, a parlamenti döntéshozatali szabályok betartása, tulajdon szentsége) alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek. A csúcsra járatott hatalomkoncentráció megnövelte a kormány cselekvőképességét, de jelentősen erodálta az alkotmányos demokráciába vetett hitet.”

Áder János államfő éppen ezért nem írta alá az MNB és a Posta pénzügyeit titkosító törvényeket – amiket a Fidesz erőltetett –, mivel a visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

11. Az állam szétveri a polgári élet kereteit – de nem az övé

„Úgy gondoljuk továbbá, hogy illúziók tűnnek ki ebből az írásból, és az utóbbi időben a Magyar Demokrata Fórum gondolkodásából is az állam lehetséges szerepeit illetően. Meggyőződésünk ugyanis az, hogy az állam arra nagyon alkalmas, hogy szétverje a polgári élet kereteit, arra azonban már sokkal kevésbé alkalmas, hogy ő és kizárólag ő építse fel az új kereteket.” (1991. 09. 09.)

Részlet Orbán 2014-es, illiberális államot hirdető beszédéből: „Következésképpen a 2010-es választás értelmezése – különösen a 2014-es választási siker fényében – vállalhatóan hangozhat úgy, hogy a nagy világversenyben, amely a legversenyképesebb állam megteremtésének érdekében zajlik, azt várják el a magyar polgárok a magyar vezetőktől, hogy találják meg, dolgozzák ki, kovácsolják ki azt az új magyar államszerveződést, amely a liberális állam és a liberális demokrácia korszaka után – persze a kereszténység, a szabadság, az emberi jogok értékeit tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget, és azokat az el nem végzett munkákat, be nem tartott kötelezettségeket, amelyeket fölsoroltam, elvégzi és tiszteletben tartja.”

12. Akkor baj volt, hogy képviselők terjesztettek be kormány-előterjesztést – most ez alap

„[T]eljesen kivételes eset az a magyar Parlament történetében, ha egy ilyen súlyú kérdést, egy ilyen súlyú előterjesztést nem kormány-előterjesztés formájában, hanem önálló képviselői előterjesztés formájában van módunk vitatni. Úgy gondolom, hogy a kérdés súlya miatt kifejezetten indokolt lenne, hogy lehetőleg még a pártok vezérszónokai előtt a Kormány nyilatkozzon az ügyben, hogy saját képviselőinek előterjesztésével egyetért-e, ha egyetért, akkor nyilatkozzon, hogy igen, ha nem ért egyet, nyilatkozzon hogy nem.” (1991. 10. 08.)

2010 óta a kormány az elődeinél sokkal nagyobb mértékben alkalmazta azt a megoldást, hogy egyéni képviselői indítvánnyal intézett el fontos kérdéseket, akár alkotmánymódosításokat is, ilyen volt a kisebb parlamentről szóló törvény vagy az alkotmánybírák megválasztásának a Fidesz számára kedvező módosítása is. Így ugyanis el lehet hagyni a társadalmi, érdekvédelmi egyeztetést. Ráadásul azonnal keresztül lehet verni a parlamenten, ha sürgős tárgyalást kérnek, így nem jut idő módosítókra, de még a megtárgyalásukra sem. Legutóbb egyéni képviselői indítvány volt Bánki Eriktől az MNB 250 milliárdjának közvélemény előli eltüntetése, amit Áder János visszadobott, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisített. 

13. Ellenzékből az Expo rossz – kormányon az olimpia jó

1991-ben az 1996-os budapesti világkiállítás volt az, ami most az olimpia. Nagyon sokan támadták, hogy a rendezési költségeket nem bírja el a magyar gazdaság, nem készültek megfelelő hatástanulmányok, és az emberek véleményét sem kérdezték meg. Orbán Viktor is ellenezte, hogy felelőtlen vállalásokba menjen bele az ország:

„A világkiállítást hangosan támogató érdekcsoportok – élükön a kormánnyal és az azt alkotó pártok képviselőivel – sohasem felejtik el bevetni egyik kedvenc érvüket arra vonatkozóan, hogy ez egy szakmai kérdés, amit egyesek – tudniillik: az Expo ellenzői – politikai kérdésként kezelnek, úgymond beemelnek egy szakmai kérdést a politikai csatározások közé. Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ez a jól csengő érvelés több ok miatt is szemforgató. (...) Nem egészen világos, hogy mi más volna egyébként, ha nem politikai kérdés, egy olyan nagy rendezvény finanszírozása, amely nemcsak hogy közpénzekre tart igényt, de a teljes megvalósítási tervre is állami garanciavállalás szükséges.” (1991. 11. 05. – több felszólalásban is)

Orbán Viktor az olimpiáról most: „Magyarország ugyanakkor azt vallja, hogy a sport fontosabb bármiféle politikai érdeknél, és sohasem válhat politikai küzdelmek színterévé. A magyar kormány ebben a szellemben támogatja a budapesti olimpiát. A budapesti olimpia pályázatának tehát, mélyen tisztelt Elnök Úr, minden tekintetben megvan a szükséges aranyfedezete.”

A világkiállítással az is gond volt, hogy hiába beszélnek mást a kormánypártiak, korrupció kíséri majd. Orbán azt kezdeményezte, hogy az expót előkészítők és megszavazók saját vagyonukkal feleljenek. Ha a világkiállítás sikeres lesz, kapjanak bőséges jutalmat, ha anyagi bukás, akkor a vagyonuk is rámegy.

„A világkiállítást pártolók másik kedvenc fordulata az, hogy ők az Expót természetesen csakis úgymond vállalkozási alapon képzelik el. Hát éppen itt az ideje, hogy elmondjuk mindenkinek, többségében mit is jelent ez. Kérem, ez nem jelent mást, mint a nagy állami megrendelések teljesítését – persze, szigorúan vállalkozási alapon. Mert ne képzelje azt a közvéleményben senki, hogy itt azok fognak igazán jól járni, akik a piacon a vásárlók kegyeiért megküzdve tudják eladni portékájukat! Nekik is csurranhat-cseppenhet valami, de az igazi nagy falatokért nem a piacon kell majd megküzdeni, hanem a fehér asztal mellett vagy zegzugos kormányhivatalokban. Nem azok lesznek a magyar Expo legnagyobb nyertesei, akik a fogyasztók, hanem azok, akik az állami bürokraták kegyeit keresik majd. (...) A FIDESZ fennállása óta küzd a piacgazdaság minél szélesebb körű térhódításáért. Ahhoz azonban, a legnagyobb sajnálatunkra, nem vagyunk hajlandók asszisztálni, hogy néhány, a kormánypárt »húsosfazekához« közel álló hazai nagyvállalkozó az adófizetők pénzéből tollasodjon meg.” (1991. 11. 05.)

14. A Fidesznek most nem probléma, ami az MDF-nek az volt

„A kormánypárti padsorokban ülő lelkes képviselőknek és felajzott követőiknek kedvenc társadalmi látlelete manapság, hogy még nem teljes vagy netán egyenesen el is maradt a rendszerváltozás hazánkban. Értik ez alatt persze mindenekelőtt azt, hogy még nem ők ülnek az összes valamirevaló vezetői és döntéshozói székben, és ebből következően még nem mindenki úgy táncol, ahogy ők fütyülnek.” (1991. 12. 11.)

Most Matolcsy György a jegybank elnöke. Polt Péter a legfőbb ügyész. Áder János a köztársasági elnök. Tállai András a NAV elnöke. Domokos László van az Állami Számvevőszék élén. Minimális túlzással szólva pedig abból lesz alkotmánybíró, akire Lázár János rámutat.

15. A Fidesznek az oktatás a legfontosabb – de 2010 óta rengeteg pénzt vontak ki onnan

„Egy kormány távlatos gondolkodását mindenütt a világon azon lehet lemérni, hogy mennyit és milyen hatékonysággal költ oktatásra és tudományra. Nos, ezek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Kormány távlatai nem terjednek tovább tagjainak orra hegyénél. Fölösleges hivatalokra van pénz, miközben csökkennek az oktatási és kutatási ráfordítások.” (1991. 12. 11.)

„A Fidesz számára az oktatás mindig a legfontosabb ágazatok közé tartozott. Őszintén örültünk ezért, amikor a kiemelten támogatandó területek között fedeztük fel a tervezetben. Örömünk azonban csak ennek elolvasásáig tartott. A költségvetés oktatási előirányzatainak növekedése elmarad az infláció ütemétől, következésképpen az egy tanulóra jutó összeg valójában csökkenni fog. A helyzetet súlyosbítja az önkormányzatok forrásainak megkurtítása.” (1992. 10. 27.)

Ehhez képest 2010 óta a kormány sokkal kevesebbet költ oktatásra.

16. Paragrafusgyártó gépezet → rendeleti költségvetés

„A választások óta eltelt másfél év alatt ugyanis állítólag felelős MDF-kormányunk annyi hatalmat összpontosított kezében, hogy mára a Parlamentnek nemcsak ellenzéki képviselői tehetetlenek a miniszteri dilettantizmus és arrogancia egyre gyakoribb megnyilvánulásaival szemben. (...) Az elmúlt másfél évben a Parlamentet paragrafusgyártó gépezetté, kormányzati pecsétnyomóvá silányították, amelynek feladata a kormányfő szemében nem a felelősségelv érvényesítése, hanem a kormánydöntések szentesítése. Gondolkoznunk kell, vajon érdemes-e költségvetési vitát folytatni akkor, ha a törvény végrehajtása során az elfogadott költségvetést saját hatáskörén belül a kormány kedvére változtatgathatja.” (1991. 12. 11.)

Márciusban a parlament kormánypárti többsége elfogadta a rendeleti költségvetést, aminek az értelmében Orbán Viktor egy egyszerű kormányhatározattal mostantól bármire teremthet forrást.

17. Fontos a gazdaság kiszámíthatósága – mármint ellenzékben

„A kormány ahelyett, hogy megnyerte volna a vállalkozók támogatását és bizalmát, a gazdasági szabályozók gyakori évközi változtatásával lépésről lépésre elidegenítette őket magától, s ezt a mind gyanakvóbb viszonyt megpecsételte a minimáladó ez évi elfogadtatásával.” (1993. 12. 21.)

„Nem volt éppen életem legelegánsabb lépése, ahogy ellentmondást nem tűrően kivetettük a bankadót, a válságadót, majd a végtörlesztést” – mondta a 2012-es évértékelő beszédében. Aztán többször megígérte a különadók csökkentését és kivezetését, de ezek csak ígéretek maradtak. Adott egyébként tanácsot is zárt ajtók mögött tavaly a jövő miniszterelnökeinek, nemzeti konzultációval és békemenettel az elegancia ellen:

„A miniszterelnöknek tudnia kell, ha egyszerre túl sok nagy erejű érdekcsoportot sért meg az ország érdekében, akkor azok összefognak egymással. Meg kell szervezni az ellenerőt, amivel ezt ki tudja védeni. Tehát amikor egy bankadót kivet az ember, azt jól kell időzíteni mondjuk az energiacégek adózásához képest. Észnél kell lenni. Ha mindenki összeáll egy táborba, és nem tudod megszervezni a saját ellenerődet, akkor letaposnak. Ez harc, és pontosan tudod, hogy rálépnek a mellkasodra. És akkor neked valahogy hozni kell a nemzeti konzultációt, tömeggyűléseket, valamit be kell hoznod a nép oldaláról, amit fel tudsz mutatni a szövetkezés ellen. És ha elbukik a szervezkedés, az rontani fog a pozíciójukon, emelkedhet például az adó.”

Az amerikai nagykövet ezt valahogy nem érti, ahol csak tudja, elmondja, hogy az amerikai vállalatok aggódnak a magyar adózási környezet kiszámíthatatlansága miatt. Gondjaik ismerősek: a bürokrácia, a jogrend ingatagsága, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a közbeszerzések módja, a korrupció.

18. Amikor még csak veszély volt, hogy maffia-piacgazdaság épül

„Hiszen miért vágyakoznának vissza a kapcsolatrendszer szereplői a régi orosz komisszárok által felügyelt drillbe? Vagy miért vágyakoznának vissza a teljes foglalkoztatás koloncát cipelő, csőd szélén tántorgó állami vállalatoknak az élére? Mennyiben kellemesebb – mindannyian elismerhetjük – újsütetű demokrataként bejáratosnak lenni az európai szalonokba, mint megvetett diktatúrák képviselőiként szerepelni a nemzetközi politikában. Mennyivel jobb a magántulajdon, mint az úgynevezett társadalmi tulajdon. Különösen, ha a magántulajdon mellé megszerezték annak szentségét is. A veszély tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, nem az, hogy a régi intézmények visszatérnek. A veszély az az, hogy tisztességes versenyre épülő piacgazdaság helyett maffia-piacgazdaságot épít ki a jelenlegi kormány – akarva-akaratlanul. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)” (1996. 09. 18.)

Ez lett ebből a szónoklatból:

• A Fidesz volt III/II-es rendészeti államtitkára szerint a hetvenes években jobb volt a nyomozóhatóságok és a titkosszolgálatok koordinációja. A pártállami múlt már nemhogy nem ciki, hanem egyenesen hivatkozási alap lett.
  
• Még a korrupciót is központosította az állam.
  
• Orbán úgy dicséri a világ sok pénzen ülő diktátorait, mint senki más.

19. Régen kirekesztették a polgárokat a demokráciából – most kirekesztik a polgárokat a demokráciából

„A magyar választópolgárok közül ez idáig, három hét alatt 277 081 polgártársunk aláírását adta, és aláírásával népszavazást kezdeményezett. Soha a magyar demokráciában nem volt példa arra, hogy bármely kérdésben ilyen rövid idő alatt ennyi polgár mozdult volna meg. Az ellenzék kérdése eltér az önök kérdésétől. Ezért az a vita, ami ma itt zajlik, nem csupán egy kormányzati előterjesztésről, hanem magáról a polgári demokráciáról is szól. Az a gyanúnk, hogy az önök előterjesztése nem szolgál más célt, mint hogy elvonja a jogot a polgároktól, szembeforduljon a polgárok akaratával, és az időhúzás eszközéhez nyúlva megtagadja a polgárok törvényben biztosított lehetőségét népszavazás kezdeményezésére. Meggyőződésünk, ez nem más, mint kísérlet arra, hogy önök kirekesszék a polgárokat a polgári demokráciából. Az is meggyőződésünk, hogy az önök törekvése szemben áll a mai alkotmányos renddel.” (1997. 09. 16.)

Orbán még 2007-ben is többször felszólalt a népszavazás védelmében. Ehhez képest az elmúlt évben többször is bürokratikus eszközökkel elgáncsolták az MSZP, a közvélemény-kutatások szerint széles körben elutasított vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezéseit. Aztán február végén már Kubatov Gábor Fidesz-alelnökhöz közel álló nagydarab, kopasz biztonsági őrök érkeztek, hogy útját állják a kérdést benyújtó ellenzéki politikusnak. Mindez pedig a kormány érdekét szolgálta. Most egyébként itt tart a történet.

Haszán Zoltán, Herczeg Márk