Változtak a húskészítményekre és a sütőipari termékekre vonatkozó előírások a Magyar Élelmiszerkönyvben azért, hogy a magyar fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak – közölte a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fullos virslik, állati párizsik

A módosítás alapján nemcsak a minőség javul, nő a termékek hústartalma is, így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa – mondta Zsigó Róbert.

Mint mondta, a sütőipari termékek esetében az eddigi irányelv átkerül a kötelező érvényű előírások közé. Az előírás megjelenése októberben várható. A szakemberek elvégezték a termékcsoportok szabályozását, így például a kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, vagy a leveles tésztából készült finom pékáruk esetében.

Nincs kolbászból kerítés, nincs MSM-ből kolbász

Az államtitkár szerint a húskészítmények esetében életbe lépett szabályozás szigorúbb követelményeket vezet be a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságát illetően, mivel az élelmiszerkönyvben pontosították, szigorították a hús fogalmát.

Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz az MSM használata tilos. Más termékek pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatják azt. (A csontokról mechanikusan lefejtett hús vagy MSM olyan termék, amit a csontozás után a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul.)

Sok terméknél, például a párizsinál, a krinolinnál, a virslinél, a parasztkolbásznál csökkent a sótartalom, és új termékekre, a többi között a szafaládéra vonatkozóan is meghatározták a követelményeket.

Védett lett a rongyos kifli

A sütőipari termékeken belül mindegyik termékcsoportnál részletesen megfogalmazták a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Összegyűjtötték továbbá a védett elnevezésű termékeket, e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a különböző ízesítésű búrkiflik.

A kiemelt termékek között az egyik legfontosabb termékcsoport azon kenyerek köre, amik neve egyben utal az összetételükre is. Az új előírás 15 fajta – köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér – összetételét szabályozza. Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amik egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt – mondta az államtitkár.

A lisztkeverékből készített kenyereknél is rögzítették, szigorították a keverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát – közölte Zsigó Róbert. (MTI)