„Meggyőződésem szerint a letelepedési kötvényre a következő időszakban nem lesz szükség.”

Lázár János főminiszter ezzel a mondattal tette egyértelművé csütörtökön délután a szokásos heti sajtótájékoztatóján, hogy a kormány megszünteti a letelepedési kötvények forgalmazását.

A programot 2013-ban indították el Magyarországon Rogán Antal javaslatára, aki akkor fideszes frakcióvezető és a parlament gazdasági bizottságának vezetője volt.

Leegyszerűsítve arról volt szó, hogy tehetős külföldiek, elsősorban kínai, orosz és arab országokból származó emberek több százezer euróért magyar államkötvényeket vásároltak, ezért cserébe pedig magyar letelepedési engedélyt kaptak. A magyar papíroknál valószínűleg nagyobb vonzerő volt a vásárlók számára, hogy a pénz kifizetése után akadálytalanul mozoghattak, üzletelhettek, és alapíthattak céget az egész EU-ban. A külföldiek ráadásul csak meghitelezték a pénzt a magyar államnak, a szabályok szerint a papírokért cserébe befektetett összeget 5 év után visszakapják.

1. Az országot vezető emberek egy része azt tekinti fő feladatának, hogy a magánvagyonát gyarapítsa

Letelepedési programok más európai országokban is működnek, és sok helyen összekapcsolódtak a korrupcióval. Portugáliában például 11 embert tartóztatott le a rendőrség 2014-ben a letelepedési programban feltárt visszaélések miatt.

A magyar modellt az első pillanattól úgy rakták össze, hogy azon ne az állam, hanem a letelepedési programban résztvevő offshore cégek keressenek milliárdokat. Ezeket a cégeket a Rogán-féle gazdasági bizottság mindenféle pályáztatás nélkül, teljesen ismeretlen szempontok alapján választotta ki, mindegyik vállalkozás a világ egy-egy részén kapott exkluzív jogot a kötvények értékesítésére.

Az offshore cégek dolgon többféleképpen is kerestek.

• A programba jelentkező külföldieknek sok tízezer eurós szolgáltatási díjat számoltak fel.
  
• A kötvényeket diszkont áron vették az államkincstártól, de a külföldieknek teljes árat számoltak fel.
  
• Hozzájuk került a kötvények kamata.

Ezek miatt a legóvatosabb becslések szerint is 65 milliárd forintot kerestek a kiválasztottak, pedig ez a pénz a magyar államot is gazdagíthatta volna.

Az is hamar kiderült, hogy a Kajmán-szigeteken, Cipruson és máshol bejegyzett offshore cégeket szinte kivétel nélkül össze lehetett kötni Habony Árpáddal, a miniszterelnök rejtélyes főtanácsadójából lett médiamágnással. Ennek az egyik példáját mutatta egy nyári cikkünk, amiből kiderült, a legnagyobb, Kínában forgalmazó kötvényes cég egyik tulajdonosa foglalt Habonynak és barátnőjének hongkongi helikopterutat.

Látni kell, hogy ez a program valójában alig járult hozzá Magyarország finanszírozásához, amiért eredetileg létrehozták. 2013 és 2016 júliusa között az összes kibocsátott Magyar Államkötvényből származó bevételhez képest kevesebb mint 3 százalék volt a letelepedési programból befolyó pénz. Egyszerűen nem igaz, hogy erre az országnak gazdasági okokból volt szüksége. Aligha túlzás azt gondolni, hogy

a letelepedési a programot nem kis energiabefektetéssel kifejezetten azért hozták létre, és működtették évekig, hogy magánzsebekbe kerüljön olyan pénz, ami az államot is gyarapíthatta volna.

2. A kormányt egyáltalán nem zavarják a bevándorolók, amíg a belső kör gazdagodhat belőlük

A letelepedési program cinizmusa gazdasági értelemben nagyon hamar egyértelművé vált. A 2015-ben kezdődött menekültválság viszont más szempontból is megmutatta a kormány kétszínűségét.

A kormány több mint 10 milliárd forintot költött a népszavazást megelőző gyűlöletkampányra, aminek egyetlen célja a Fidesz politikai támogatottságának biztosítása volt, mivel Magyarországon gyakorlatilag egyetlen migráns vagy menekült sem szeretne letelepedni, a gyűlölt uniós kvóta pedig mindössze 1294 ember elhelyezését írta volna elő.

Ehhez képest a letelepedési programban több mint 3600 külföldi jöhetett Magyarországra, a családtagjaikkal együtt pedig már bőven 10 ezer felett van ez a szám. Ez ugye sokszorosa a Brüsszel által Magyarországra kiszabott mennyiségnek.

Azt sem lehet mondani, hogy ezek az emberek jellemzően a magyarhoz hasonló, keresztény kultúrákból származnak, ezért elfogadhatóbbak, mint a szír menekültek, hiszen a kötvényvásárlók nagy többsége Kínából érkezett, de sokan jöttek a „rettegett” arab országokból is.

Az látszott, hogy a kormányt 10 ezer idegen kultúrájú bevándorló sem izgatja, ha Rogán Antal kiválasztottjai kereshetnek az érkezésükön, viszont ezer ember is elfogadhatatlan, ha a belső körnek nincs belőle haszna.

3. Nemhogy Európa, de még Magyarország biztonságát is képtelen garantálni az állam a kapzsiság és az inkompetencia miatt

Az utóbbi hetekben a több ügy, például

• a dzsihádistákhoz került magyar SIM-kártyák,
  
• az Orbán Viktor miniszterelnök szomszédjában házat vásárló, FBI által körözött szaúdi bankár,

is megmutatta, hogy komoly gondok vannak a magyar nemzetbiztonsággal. Miközben Orbán Viktor miniszterelnök nagy mellénnyel arról beszél, hogy a mostani válságban mi védtük meg Európát, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország biztonságáért felelős szervetek a saját cipőjüket sem tudják megkötni anélkül, hogy orra ne essenek benne, és ennek sajnos tragikus következménye is lehet.

A letelepedési program egy ilyen rendszerbe hozott újabb veszélyforrásokat.

Kiderült például, hogy börtönviselt ember is juthatott magyar papírokhoz (éppen Rogán Antal egyik személyes ismerősének cégén keresztül) a program szabályainak kijátszásával, elég volt egy karibi adóparadicsomban vásárolt kamu erkölcsi bizonyítványt bemutatni a makulátlan előéletről, és már kapta is az engedélyt. A magyar letelepedési kötvények környékén nagyon különös orosz figurák is feltűntek, és a kettős állampolgárság körüli visszaélések alapján is joggal feltételezhető, hogy olyan emberek jutottak a magyar letelepedési program segítségével schengeni papírokhoz, akiknek egyáltalán nem kellett volna ilyet adni.

Jellemző, hogy a működés három és fél éve alatt összesen 10 olyan külföldi volt, aki kért ugyan tartózkodási engedélyt, de valamiért nem kapott.

4. A lopásnak és a hazudozásnak egyelőre nincs komoly következménye, de valószínűleg egyre kevésbé jó dolog Rogán Antalnak lenni Magyarországon

Aki figyeli a magyar politika rezdüléseit, az észrevehette, hogy a szokásos heti sajtótájékoztatón nem lehetett leradírozni Lázár János arcáról a mosolyt. Lázár a kormányon belül Rogán fő riválisa. Csütörtökön hosszan izzasztották a hazugságon kapott Rogán Antalt az újságírók; ez pár órával Lázár fellépése előtt volt, ahol pedig ugye a főminiszter maga jelentette be, hogy befejezik a Rogán fejéből 2012 végén kipattant, sokat támadott kötvényprogramot.

Rogán Antal neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott a luxussal, a kapzsisággal és a korrupcióval, ez pedig akkor is fáj neki, ha tetteinek nincs rövid távon súlyos következménye.

Mára valószínűleg elég kevés olyan fideszes politikus maradt, aki szívesen koptatná tovább a saját vagy pártja nevét azért, hogy még száz év szünetmentes helikopterezésre elegendő forrást biztosítson Habony Árpádnak vagy Rogán Antalnak.

Ha valaha előáll olyan politikai helyzet, amikor a Fidesznek érdekében áll látványos áldozatot bemutatnia például a korrupcióellenes elkötelezettség demonstrálására, akkor Rogán Antal neve biztos, hogy elég sok ember listáján szerepel majd első helyen.

Miközben a kötvényezés leállítása egyértelmű bukta a propagandaminiszternek, azt is látni kell, hogy más nem történik. A magánzsebekbe kicsorgatott pénzt nem kell visszaadni, semmilyen komoly eljárás sem indul a program egyetlen vitás eleme miatt sem. Ezt a pénzcsapot most elzárták, de minden bizonnyal nyílik rögtön új.

5. A kétharmad hiánya és a népszerűtlenség a korlátja a hatalomnak

A Jobbik a múlt héten a letelepedési kötvényprogram leállításához kötötte a kvótanépszavazás miatti fideszes alkotmánymódosítás támogatását. Az alkotmánymódosításhoz kétharmad kell, az pedig a Fidesznek egyedül már nincs meg a Parlamentben.

Ezek után az elmúlt pár napban minden létező fideszes elmondta, hogy nem engednek a Jobbik zsarolásának, hogy aztán pontosan azt tegyék, amit a Jobbik feltételül szabott nekik.

Nyilván elő lehet adni, hogy a megváltozott gazdasági környezet miatt vezetik ki a kötvényeket (mikor már a bevezetésnek sem voltak soha gazdasági okai), meg hogy már korábban eldöntötték a dolgot, de valószínűleg csak a legelvakultabb hívek nem veszik észre, hogy a mostani gyors döntést bizony a Jobbik ultimátuma kényszerítette ki.

A letelepedési program ügye az elmúlt hónapokban persze ettől függetlenül is egyre fájóbb tüskévé vált a hetente érkező újabb és újabb elképesztő sztorik miatt, és már valóban a Jobbik kötvényes bejelentése előtt megpendítették, hogy kivezetik a dolgot.

A vasárnapi boltzár megszüntetése mellett, amit az MSZP-s népszavazási kezdeményezés kényszerített ki, ez az ügy is megmutatta, hogy itt-ott maradt azért korlátja a Fidesz hatalmának. Egyrészt kétharmad hiányában néha rászorulnak más pártok támogatására, amit a Jobbik most ügyesen használt ki, másrészt láthatóan érzékenyek azokra az ügyekre, amik jelentős népszerűségvesztést okozhatnak, a letelepedési kötvényes sztori pedig az elmúlt években valószínűleg ilyenné vált.