Olyan zseniálisan félrevezető közleményt rakott össze a letelepedési kötvényekről a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy szinte minden egyes mondatának éppen az ellenkezője igaz.

Az a címe, hogy

"Magyarország jól járt a letelepedési kötvények kibocsátásával"

pedig pontosan lehet tudni, hogy Magyarország nem járt jól a letelepedési kötvények kibocsájtásával. Az állam alsó hangon 65 milliárd forinttól esett el, hogy a pénz Rogán Antal kiválasztottjaihoz kerülhessen.

Mindjárt az első mondat így hangzik:

"A magyar gazdaság számára a letelepedési kötvények akkor is biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége."

2013 és 2016 közepe között a letelepedési kötvényekből befolyó pénz csak töredéke volt az összes állampapírból befolyó pénznek. Ráadásul az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint 2013-ban például jóval kevesebb (negyedannyi) letelepedési kötvényt adtak el, mint 2014-ben, pedig éppen 2013-ban voltak szűkösebbek a források.

A második mondat ez:

"A Letelepedési Magyar Államkötvények kivételesen stabil forrásnak számítanak, az 5 éves futamidő alatt az értékpapírokat nem lehet eladni, így a tőkéjüket nem tudják kivonni a befektetők a kötvény lejárata előtt, amennyiben szeretnék megtartani a letelepedési engedélyüket az ide érkezők."

Ez talán a legdurvább félrevezetés. A letelepedési konstrukciót Rogánék szándékosan úgy csinálták meg, hogy valójában egy külföldi sem vásárolt magyar államkötvényt a letelepedésért. A kötvényeket a kijelölt közvetítőcégek vásárolták meg, a letelepedni vágyó külföldiek pedig egy váltóhoz jutottak a pénzükért. Ezzel a váltóval viszont szabadon lehetett kereskedni, a külföldiek akár a letelepedési engedély megszerzésének napján eladhatták, ez a magyar letelepedési papírjaikat semmilyen módon sem érintette. A rendszer eleve úgy működött, hogy a programban mindig több külföldi tartózkodott engedéllyel Magyarországon, mint ahány kötvényt a nevükben lejegyeztek a közvetítők.

A harmadik rész arról szól, hogy a kötvényprogram milyen olcsó volt az államnak, miközben a valóság az, hogy a hasznot a Rogánék által választott offshore cégek fölözték el. Hozzájuk került a letelepedési engedélyenként felszámolt sok tízezer eurós kezelési költség, a kötvények kamata, és a diszkontár és a névérték közötti különbség. Ez a pénz a magyar államot is gazdagíthatta volna, de inkább magánzsebekbe került. Ilyen értelemben a letelepedési kötvény egyáltalán nem volt olcsó forrás.

Az NGM közleménye azért külön is szórakoztató, mert Varga Mihály miniszter pont egy hónapja ismerte el, hogy a letelepedési kötvények nem olyan jók az államnak, azt mondta, hogy

"ez a magyar állam szempontjából drágább finanszírozásnak minősül",

szóval éppen az ellenkezőjét annak, mint ami ma állítanak.

A letelepedési kötvényekről itt olvashat még részletesen:

• Öt dolog, amit a letelepedési kötvényprogramból és a bezárásából megtanulhatunk
  
• Hongkongi helikopteres túra köti össze Habony Árpádot a magyar letelepedési kötvények egyik offshore forgalmazójával
  
• Száraz István és egy csapat különös orosz a magyar letelepedési program szellemképén
  
• Nem stimmelnek a letelepedési kötvényprogram számai