Ez a cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Prókai Eszter írása.

• Hat önkormányzat a végsőkig kitartott amellett, hogy maguk tarthassák fenn az iskolájukat, de végül az állam győzött.
  
• A Klik el is vette, ami neki jár: övé lett a falu sportcsarnoka, a tornaterem, de azt nem bánja, ha a fűtést és a konyhásnénik fizetését továbbra is a település fizeti.
  

Amikor négy évvel ezelőtt államosították az iskolákat, a törvény lehetővé tette, hogy amelyik önkormányzat úgy döntött, tovább működtethesse az iskoláját. Bár a pedagógusoknak kivétel nélkül az állam lett a munkáltatója, de például az épületek felújítása, karbantartása, vagy a portások, takarítók bérezése maradhatott a településeknél. Ennek a vegyes rendszernek vetett véget egy tavalyi törvénymódosítás, ami kimondta, hogy idén január elsejétől ezek az iskolák is mennek a Klik alá. A tankerületi központok január elsejétől az oktatási intézmények működtetői feladatait is átveszik a települési önkormányzatoktól. Ez azt jelenti, hogy mind a fenntartással, mind az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokért az állam felel.

Hat polgármester azonban nem akarta odaadni az iskoláját. Tiszaeszláron, Csömörön, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Eleken és Szegeden nem írták alá a megállapodást, ezért a helyi tankerületek határozattal vették át tőlük.

Az Abcúgnak a csömöri és a tiszaeszlári polgármester mesélt arról, miért ellenkeztek, és milyen abszurd helyzeteket teremthet egy település életében egy ilyen váltás.

Vállalták a több gondot

Ha valamihez, akkor az iskolájához a végsőkig ragaszkodnia kell egy településnek – ezt az elvet vallja Fábri István, a Pest megyei Csömör polgármestere. A településnek eszébe sem jutott 2013 januárjában úgy dönteni, hogy ezentúl az állam legyen a helyi általános- és zeneiskola működtetője, „amikor szóba került az átadás, én azt mondtam: inkább legyen több gondunk, de maradjon a miénk” – meséli. Szerinte nem lehet ezt a kérdést csak pénzügyi szempontból nézni: az önkormányzat nyilván spórolhatott volna, ha ezentúl a Klik felelős az épületért és a benne dolgozókért, de Fábri István szerint egy állami mamutszerv nem tudhatja, hogy a helyi embereknek és a diákoknak mi a legjobb.

Bár a tanárok fizetését négy éve az állam adja, minden más iskolával járó költséget a település állt. De legalább náluk mindig volt kréta, patron a nyomtatóban és papír a fénymásolóban. Persze ez sem volt túl ideális helyzet: bár egy helyen dolgoztak, mégis mástól kapták a fizetésüket az iskola tanárai és a technikai dolgozók. Az igazgató pedig Fábri István szerint egyenesen a „senki földjén áll” valahol az önkormányzat és a Klik között. Nincs ugyanis önálló költségvetése, munkáltatói joga, és nem dönthet személyi kérdésekben.

Ez a kettősség teremtett abszurd helyzeteket. Például év végén, amikor az iskola nem pedagógus dolgozói, tehát a takarítók, karbantartók, portások kaptak az önkormányzattól egy kis év végi jutalmat, a tanároknak azonban nem adhattak, mert nem az ő alkalmazottaik voltak. „Ajándékcsomaggal persze próbáltuk feloldalni ezt a helyzetet, de azért az nem ugyanaz” – meséli Fábri.

Hány köbméter a tanterem?

Tavasszal végül arra jutott a kormány, az eddigi vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a felelősségi viszonyokat egyértelműsíteni kell, ezért az önkormányzatoknak át kell adniuk az iskolájukat. Bár a kormány kommunikációja azt sugallta, hogy ez a vegyes rendszer csak problémákat szül, a csömöri polgármester szerint ezek semmiségek ahhoz képest, ami a teljes államosítás után vár rájuk.

Amíg ők tartották fenn az iskolát, mindig sikerült kigazdálkodniuk, hogy jusson olyan plusz dolgokra, mint például gyógypedagógus, logopédus, különangol a gyerekeknek. Fábri István szerint az állami átvétel után ezek a lehetőségek megszűnnek. „Ha az iskola falain belül már nem is tudunk segíteni, a diákok kikerülése után azért továbbra is próbálunk tenni valami értük. Van ösztöndíjprogramunk a továbbtanulóknak, és 25 éves koráig minden csömöri lakosnak jár az ingyen nyelvvizsga. Ezentúl szakmailag fogjuk támogatni a diákokat, remélem az nem fordul elő, hogy a Klik helyett kell majd rohangálnunk ablakot betapasztani” – mondja a polgármester.

Azt, hogy át kell adniuk az iskolát, a hírekből tudták meg. Semmilyen egyeztetést vagy találkozót nem kezdeményezett velük se az illetékes tankerület, se a Klik. „Október környékén egyszer csak megjelent a tankerület hivatalosan még ki sem nevezett vezetője, és elindította az átadás-átvételt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy végtelen mennyiségű adatot kértek az iskoláról. Például, hogy melyik tanterem hány köbméter, mekkora az ablakok mérete, mindent egy táblázatba kellett megcsinálnunk. Ezek olyan adatok, amiket egyébként is minden évben leadunk az illetékes állami szervnek” – meséli Fábri.

Aztán alá kellett írniuk, hogy átadnak mindent az állam vagyonkezelésébe.

„Na, mi ezt nem írtuk alá” – mondja Fábri.

Ennek pedig elsősorban elvi okai voltak – teszi hozzá. „Ha már el akarják venni az iskolánkat, akkor vegyék el a törvény erejével, ne a mi beleegyezésünkkel. Ha aláírjuk, az lélektanilag olyan érzést kelt, mintha ez az egész a kölcsönös akarat alapján történne. Még a látszatát is el akartuk annak kerülni, hogy mi ebben önként mentünk bele. A gyakorlati ok pedig az, hogy az állam a szerződésben nem csak az évek óta folyó, általunk végzett folyamatos fejlesztéseket, hanem még az állagmegóvásokat sem tudja garantálni” – mondja a polgármester.

A tornaterem megy, a konyhásnéni marad

A Klik szerinte semmilyen gesztust nem tett nekik, pedig lehetőségük lett volna rá. Fábri hallott egy olyan fideszes vezetésű településről, ahol a polgármester azért nem akarta aláírni az átadást, mert az iskolához tartozott egy nagy tornaterem, amit pályázati pénzekből húztak fel, és az egész falu tudott ott sportolni. Bár helyileg az iskola épületéhez tartozott, de nem csak a gyerekek használták a tornaórán. A polgármester attól félt, hogy ha a teremre ráteszi az állam a kezét, akkor oda többet nem mehet a diákokon kívül senki. A Klik erre állítólag egy olyan magas, gyakorlatilag piaci bérleti díjat ajánlott az önkormányzat saját tulajdonának visszabérlésére, amit képtelenség kifizetni.

Fábri szerint ez az eset biztos nem egyedi, a kistelepülések nagy részében ugyanis az iskola épülete a közösségi élet fontos színtere. Sok helyen ott tartják a falubálokat, falugyűléseket, kvázi művelődési központként is funkcionál. „Mi 2013-ban úgy döntöttünk, hogy a sportcsarnokot leválasztjuk az iskoláról, és önálló ingatlanként működtetjük tovább, jogi értelemben ezt most nem tudták einstandolni. Most a Klik kényszerül arra, hogy tőlünk kibérelje. De mi csak annyit kértünk, hogy a használat után keletkezett rezsit fizessék ki, nem tartottunk igényt egyébre. De még ezt az ajánlatot sem akarták elfogadni, azt mondták, a rezsinek csak a felét fizetik. Így a sportcsarnok sorsáról még nem sikerült megállapodni, bár most már hajlik a fenntartó egy normális költség kifizetésére ” – meséli a polgármester.

Ugyanilyen abszurd helyzet, hogy az iskolai menza és a konyhán dolgozók továbbra is az önkormányzat alá tartoznak majd. A konyhára és az étkezőre külön mérőórákat kell felszereltetniük – hiába vannak egy olyan épületben, amit a Klik tart fenn – és annak a rezsijét a település fizeti. „A konyhásnéni a mi alkalmazottunk marad, mi cseréljük majd a székeket, ez az igazi magyar abszurd: az iskola működtetésébe az állam szerint nem tartozik bele a gyerekek étkeztetése” – teszi hozzá Fábri.

Békén hagytak, igaz, nem is kértünk

Amit az önkormányzat 1990-ben kétharmados törvénnyel visszakapott, azt nem lehet csak úgy elvenni. Azt egy határozat nem pótolja, mint a Kádári időszakban – kezdi a tiszaeszlári polgármester. Csömörhöz hasonlóan ők is azt akarták kifejezni az alá nem írásukkal, hogy nem tudják tudomásul venni a Klik akaratát, mert az nem életszerű. Annak idején többek között azért nem adták oda az államnak az iskolát, mert annak az épületében van a tiszaeszlári konyha, ami nem csak a diákokat, de az egész település közintézményeit ellátja.

De nem csak ez a probléma: az óvoda egy része épületileg is az iskolához tartozik, fizikailag is képtelenség elválasztani és külön kezelni őket. „Mondtam nekik, hogy jöjjenek, nézzék meg, de azt mondták, hogy őket ez nem érdekli. Békén is hagytak minket az elmúlt években, igaz, mi sem sírtunk soha semmiért, kigazdálkodtuk magunk. Minden nyáron meszeltünk, hideg és melegburkolatot javítottunk, karbantartottunk, iskolakezdésre rendbe tettük a mosdókat, wc-ket, megcsináltuk a javításokat” – meséli Nagy Tibor polgármester.

Ők a nyíregyházi tankerülethez tartoznak, így onnan küldték a papírokat ősszel, hogy át kell adniuk az iskolát. A második levelükben Nagy Tibor szerint már a rendelet erejével fenyegetőztek.

„Visszaírtuk, hogy az iskolát nem tudjuk átadni. Még egy Rákosi-képet is küldtem nekik a levél mellett, akasszák ki a falra, mert azokat az időket idézi ez az erőszakos államosítás.”

„Mit adjak át? Még én mérjek meg dolgokat? Én nem mértem meg semmit, ő akarja elvenni tőlem, mérje meg ő” – feleli Nagy Tibor arra a kérdésre, náluk hogyan ment az átadás-átvétel. Mint később hozzátette, ez a párbeszéd is emailen keresztül történt, személyesen nem is találkozott a tankerülettel. Azt mondja, ők kitartanak, nem teljesítik, amit a Klik kér, nem is tudnak együttműködni.

Ami ugyanis Csömörnek a sportcsarnok, az Tiszaeszlárnak a központi fűtés. A településen ugyanis egy központi helyről fűtik, távvezetékeken keresztül az iskolát, óvodát, konyhát, tornacsarnokot, orvosi rendelőt, művelődési házat.

„Ez egy rendszer, amelyet csak barbár módon lehetséges egymástól szétválasztani, mint ahogyan a villamos energiafogyasztás is egy rendszeren van, így hiába az állam lesz a fenntartó, ezután is az önkormányzat fizeti majd ezeket a költségeket” – mondta a polgármester.

Az Abcúg a kérdéseit elküldte a Kliknek is, amint válaszolnak, frissítik ezt a cikket.