Az Országgyűlésben napirendre került a civiltörvény vitája. A törvényt Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető, illetve Gulyás Gergely és Németh Szilárd pártalelnökök, illetve Vitányi István terjesztette be. (Bár Gulyás még pár nappal a benyújtás előtt is azt állította, hogy semmi köze a törvényhez.)

Itt írtuk meg, hogy szemben a kormányoldal védekezésével, miszerint ez csak az átláthatóságról szól, a törvény valójában csak a civil szervezetek megbélyegzését célozza. Az adatvédelmi hatóság elnöke pedig azt írta Gulyásnak, hogy szélesíteni kellene az adatok közzétételére kötelezettek körét, mert nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi (vállalati, állami vagy politikai szférából érkező) támogatások transzparenciája is.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke ma a vita elején beszédet mondott, de nem használta ki a rendelkezésére álló félórát, amit azzal indokolt, hogy az általánosan gerjesztett hisztéria ellenére egy igen egyszerű törvényjavaslatról van szó.

Gulyás is azt mondta, hogy egy egyszerű átláthatósági törvényről van szó, a módosítás átláthatóvá teszi, hogy egy civil szervezet mennyi pénzt kap külföldről, és szerinte semmilyen megbélyegzést nem jelent: „ha valaki pozitívnak tartja, hogy valaki külföldről kap pénzt, pozitív tény, ha negatívnak tartja, negatív tény”. Gulyás azt is mondta, hogy a törvény semmilyen formában nem minősíti a tényt, hogy az adott szervezet külföldi finanszírozású, és szankció is csak akkor van, ha nem regisztrálnak. Gulyás a „hisztériát” a pártok frusztrációjának tudja be.

Az Index tudósítása szerint 

Gulyás a felénél el is hagyta a vitát más elfoglaltságra hivatkozva, Kósa Lajos és Németh Szilárd pedig hozzá sem szólt az elhangzottakhoz.

Igaz, Kósa Lajos előtte egy külön sajtótájékoztatón újra bemutatta a gyakorlatban, hogyan kell elképzelni a Fidesz–KDNP egyetlen megmaradt ideológiáját. Hozzá sikerült felnőnie Gulyás Gergelynek.