Megbukott a visegrádi gát tervezésén az a tervezőiroda, amelyikkel Tarlósék most a Római parti mobilgátat terveztetik

Tbg
környezetvédelem
2017 augusztus 29., 12:19

Szerződést kellett bontani azzal a Tér-Team Kft. nevű céggel Visegrádon, akik jelenleg is, versenyeztetés nélkül, kvázi Tarlós István főpolgármester felkérésére (a Fővárosi Csatornázási Művek alvállalkozójaként) tervezhetik a Római parti mobilgátat, írja az Átlátszó.

Visegrádon a Római partra tervezett 3,1 km-nél rövidebb, 1,44 km hosszú mobilgátat építettek ki eddig 2 milliárd forintból, 2015-ben lett kész a beruházás első szakasza.

Az Átlátszó a kivitelező konzorcium vezetőjével, Nemes Zoltán vízépítő mérnökkel beszélt a tapasztalatokról.

Mint Nemes szavaiból kiderül, a visegrádi mobilgáttal pont ugyanazok a problémák merültek fel, és kényszerítették a kivitelezőket áttervezésre, átgondolásra, amiről a Római parti mobilgát esetében a vízügyi szakma tart. A tervezést ott is és a Római part esetében is a Tér-Team végezte, akikkel végül Visegrádon – biztonsági okokból – nem lehetett befejezni a munkát.

A mobilgát alépítményének alapjául szolgáló földművet például elmosta a Duna, mert a Tér-Team ragaszkodott ahhoz az elképzeléshez, hogy a meredek (1:3-as arányú) lejtésű, tömörített sóderből felépített gát ellen tud állni a Dunának.

„ezek alapján mi megkezdtük a földmű építését egy 200 méteres szakaszon, de azt tapasztaltuk, hogy a Duna néhány hét alatt bemossa a tervek alapján készített 1:3-as rézsűt”

A Római partra a helyszűke miatt ráadásul helyenként ennél meredekebb, 1:2-es rézsűvel (!) számol a Tér-Team. A probléma az, hogy a Duna simán kimossa a belső kohézióval nem rendelkező tömörített sódert, ahogy megteszi a természetes parton is, ezért alakul ki a természetes parton (ahogy a Rómain is) az 1:8-as, 1:10-es lejtésű part.

Mint Nemes az interjúban elmondja, ezen az sem változtat, hogy a Tér-Team a Római parton fémhálós geocellákba tömörítené a mobilgát alapját megtámasztó töltést. Nemes szerint ebből ugyanúgy kimossa a folyó a kavicsos földet, azaz egy idő után a partról a mobilgát alapját képező tízméteres fém szádfal nézne vissza az arra hajózóra.

A Tér-Team által rajzolt Római mobilgát kritikája a KÉK által felkért szakértők anyagából.
photo_camera A Tér-Team által rajzolt Római mobilgát kritikája a KÉK által felkért szakértők anyagából. Forrás: KÉK
A Tér-Team által rajzolt Római mobilgát kritikája a KÉK által felkért szakértők anyagából.
photo_camera A Tér-Team által rajzolt Római mobilgát kritikája a KÉK által felkért szakértők anyagából. Forrás: KÉK

A kimosott szádfal megerősítését ezek után csak kőszórással lehet megoldani, ami nagyjából azt jelentené, hogy ugyanott tartana a projekt, mintha sima, betonból (még Tarlósék által sem támogatott) épült rakpart épülne a parton, ahogy a folyó budapesti szakaszain.

Azaz a parton sétálni sem lehetne, de lejutni sem, hiszen több méteres szintkülönbség alakulna ki a part és a magas, a gát túloldalán lévő, „mentett” oldalon, ahol amúgy a felújított sétány húzódna.

A szivárgással nem foglalkoztak

Nemes azt is megerősíti, amiről Koncsos László, a BME vízügyi tanszékvezetője tudományos dolgozatot is publikált a múlt héten: a gátmű alatt átszivárgó vizek komoly gondot okozhatnak, alulról mossák ki a gátat, veszélyeztetve annak állékonyságát.

A Tér-Team a nemzetközi ajánlásoknak szembe menve, ahogy a Római part esetében is, nem tart megfelelő védőtávolságot a gáttól, márpedig a törékeny alumíniumgátak 10 méteres körzetében nem lehet nagyobb méretű fa. (Ezért állítják a Római parti fákért aggódó civilek, hogy minden nagy parti fát ki fognak vágni.)

Érdemes az egész interjút elolvasni, például az is kiderül, hogyan okozott majdnem katasztrófát az, hogy a Tér-Team a kiviteli terv birtokában sem tudott arról, hogy a gát nyomvonala mellett egy gázvezeték húzódik. A vakszerencsének volt köszönhető, hogy nem lett nagy baj.

A visegrádi mobilgátat Nemesék végül más tervezővel, a parttól távolabb, olcsóbb és biztonságosabb módon építették meg.

A Római parti mobilgáttal kapcsolatban – amelyet a Fővárosi Közgyűlés jelen állás szerint kizárólagos megoldásnak tekint, hiszen nyomvonalát áprilisban megszavazták – tulajdonképpen már nem nagyon marad olyan vízügyes szakember, aki ne fogalmazott volna meg súlyos kritikát.

A témában a főváros által összehívott lakossági fórumon több mérnök is felszólalt, hasonló gondolatokat megfogalmazva.

  1. A Tér-Team által prezentált nyomvonal-összehasonlító vizsgálat elfogultságáról és felkészületlenségéről a Kortárs Építészeti Központ által felkért független szakértők írtak lesújtó véleményt.
  2. Koncsos László mérnök pedig alapos számításokkal bizonyította be, hogy a mobilgát alatti szivárgó vizek, az alépítmény jelenlegi terve rendkívül kockázatos, átgondolatlan, megvalósítása eszméletlenül költséges lesz.
  3. Pénteken nyílt levelet fogalmazott meg három vízügyi szakember, Futaki Károly, Holló Gyula és Simonffy Zoltán is, amelyben arra kérik a főpolgármestert, hogy állítsa le a tervezési munkálatokat:

„Álláspontjuk szerint a tervezési folyamat átláthatatlan, önkényes, nincs összhangban a szakma írott és íratlan szabályaival, szemléletében és megoldásaiban pedig szembe megy a vonatkozó uniós irányelvekkel. A szakértők szerint elvileg az sem kizárt, hogy a jelenlegi nyomvonal az optimális, de ezt senki nem állíthatja biztonsággal a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján.”

Címlapkép: MTI Fotó: Kovács Attila, Visegrád, 2015. november 30., „Mobilfalas gát elkészült elemei Visegrádon 2015. november 30-án. A városban lezárult az árvízvédelmi beruházás első üteme.”

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.