Szerda délben Kovács Zoltán sajtótájékoztatott a nemzeti konzultációról és a Soros-tervről. A kormányszóvivő újdonságot nem jelentett be, de válaszolt az újságírók kérdésére – már amennyiben azt, hogy a maga módján reagált az elhangzottakra, válaszként lehet értékelni.
Az Inforádió arról kérdezte, hogy a kormány mit tervez azzal a helyzettel, hogy az interneten bárki többször is kitöltheti a nemzeti konzultációt. Kovács azt mondta, hogy „a rendszer alapvetően a tisztességes hozzáálláson alapul”, és abból indul ki, hogy emberek nem fognak hamis emailcímeket kreálni, és egyébként is leginkább a végeredmény túlnyomó többségét kitevő papír alapú válaszok számítanak.
Az auditálásról, pontosabban arról, hogy ha valaki nem hiszi el, hogy ez egy korrekt, tisztességes, a valós adatokat tükröző felmérés, azt mondta, hogy „ha valaki nem akarja elhinni, akkor sehogy” sem tudják meggyőzni.
Az RTL Híradó felidézte, hogy Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető az előző nemzeti konzultációról azt mondta, „normálisan gondolkodó emberek számára csak egyféleképpen megválaszolható kérdések vannak a kérdőíven”. Az RTL megkérdezte, hogy ez a mostani esetről is elmondható-e. Kovács azt mondta:
„Én azt gondolom, igen, és akkor se tekintsünk el attól a valóságtól, hogy nyilván sokkal vonzóbb a nemzeti konzultáció azok számára, akik figyelemmel kísérik egyébként az eseményeket, és aggódnak az ország sorsa iránt. Az ellenkező meggyőződésűeket nagyon nehéz meggyőzni arról, már csak a valóságot is tagadják, hogy ennek a konzultációnak, ennek a beszélgetésnek van értelme.”
Arra a kérdésre, hogy ha a kérdőívek végül várhatóan a kormány álláspontját tükrözik, akkor miért költünk rá, ha csak egyféleképpen lehet jól megválaszolni, Kovács azt mondta: „Hát egy olyan kérdést tett fel, ami – hogyha végiggondolja – értelmetlen. Azért kell megkérdezni az emberek véleményét, hogy megismerjük, ha nem kérdeznénk meg az emberek véleményét, akkor nem ismerjük az emberek véleményét.” Erre példaként azt hozta fel, hogy volt konzultáció, amiben 99 százalékos egyetértés volt.
Miután Kövér László házelnök augusztusban azt mondta, hogy Soros György a háttérhatalom előtérben lévő képviselője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap arról értekezett, hogy a szabadkőművesek állnak a migráció mögött, hétfőn pedig Aradszki András energiaügyi miniszter beszélt arról a Parlamentben, hogy a Soros-terv a Sátán támadása, megkérdeztem Kovács Zoltánt, mi a kormány álláspontja: mi van a háttérben, milyen erők mozognak?
Kovács arról kezdett beszélni, hogy:
„Egy hívő ember szavait nem érdemes kiforgatni, hasonlatokat állít fel. A pontos szövegszerűségét nézzék meg annak a nyilatkozatnak!”
De azt is mondta, hogy a kormánynak egyet kell értenie a megnyilatkozókkal abban az értelemben, hogy a kormány elmondta: ahhoz képest, hogy az Európai Unió szerkezetében és struktúrájában van egy egyértelmű döntéshozatali mechanizmus, és vannak döntéshozó fórumok (a legfőbb az Európai Unió Tanácsa), ehhez képest az unió döntéshozatali mechanizmusa „folyamatosan lopakodó üzemmódban olyan döntéseket készít elő, amelyekre nem adott állást a legfőbb döntéshozó testület”. Kovács szerint Soros György terve és a végül asztalra kerülő uniós intézkedések között „kísérteties a hasonlóság”.
Arra a kérdésre, hogy akkor Soros György kit képvisel, azt mondta, „ez egy jó kérdés”, Soros nyilván képviseli saját magát, és mivel rendkívül sok pénzről van szó, azoknak a pénzügyi körnek az érdekeit, akik egészen más jövőt képzelnek el az EU-nak, mint a kormány.
Arról, hogy konkrétan a szabadkőművesekről mi a véleménye a kormánynak, azt mondta: „Az, hogy ki milyen illusztrációt és hasonlatot hoz, az azt gondolom, egyéni dolog.” Arra a kérdésre, hogy tehát amit Semjén mondott, az egy hasonlat volt-e, azt mondta, igen. (Semjén az MTI szerint azt mondta: a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, amelynek volt „jakobinus, bolsevik verziója”, és a „sokadik leágazása ez a Soros-féle szélsőliberális dolog”, amely „szívéből gyűlöli a keresztény hagyományokat”, és ha lehetséges, még jobban gyűlöli a nemzetállamokat. Meg is akarja szüntetni őket, és európai egyesült államokat akar létrehozni. Ezt Brüsszelből „személytelen, elszámoltathatatlan” bürokrácia irányítaná, különböző NGO-knak „átnyomva” a hatalmat.)
Kovács a témát azzal zárta, hogy:
„Az elmúlt évszázadok történelme azért tanúskodik arról, hogy nem kell összeesküvés-elméleteket keresnünk ott, ahol vannak összeesküvések, és vannak olyan háttérben zajló folyamatok, amik megpróbálják megkerülni a hivatalos döntéshozatali fórumokat. Ez zajlik a szemünk előtt az Európai Unióban.”
A kormány tagjai többször mondták már, hogy a nemzeti konzultáció nem pártpolitikai kérdés. De minthogy a Fidesz is kampányol a nemzeti konzultáció mellett, és Rogán Antal – aki a nemzeti konzultációt szervező Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője – tavaly a miniszteri meghallgatásán azt mondta, miniszterként egyetlen feladata 2018-ban a választáson győzelemre vezetni Orbán Viktort (aki a Fidesz elnöke), megkérdeztem, nem pártpolitikai ügy-e mégis a nemzeti konzultáció.
„Rogán Antal, mint miniszter, Orbán Viktor miniszterelnöknek dolgozik, és értelemszerűen azért dolgozunk, hogy a kormány végre tudja hajtani azt a programját, amelyet 2010-ben kezdett el”
– mondta Kovács, aki szerint az a dolguk, hogy mindent megtegyenek azért, hogy az általuk jónak vélt irány folytatódjon, és a választáson a számok birtokában megfelelőképpen tudjanak dönteni az emberek.
Megkérdeztem arról is (amit a BBC-nek adott interjúban megkerült), hogy amikor Orbán Viktor azt mondta, „nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” az őcsényi tiltakozók, akkor azokra a törvénysértésekre gondolt-e, hogy a falugyűlésen a helyiek leüvöltötték a vállalkozót, megfenyegették, hogy elválasztják a fejét a testétől, majd később valaki téglát dobott a kisbuszára, és kiszúrta a kerekeit. Itt ez a beszélgetés zajlott le:
444: „Például olyan eszközökkel, hogy kiszúrnak egy autógumit?”
Kovács Zoltán: „Szerintem senki nem beszélt, sem a miniszterelnök nem beszélt, sem én nem beszélek eszközökről.”
444: „Tehát erre ő nem gondolt, erről nem beszélt?”
Kovács Zoltán: „Emlékeim szerint nem, én úgy láttam...”
444: „Azt lehet tudni, hogy miért?”
Kovács Zoltán: „Mert abban a nyilatkozatban hitet tett amellett, hogy egy helyi közösségnek joga van eldönteni, hogy mit szeret, és mit nem.”
444: „És azt nem gondolta, hogy azt érdemes megemlíteni, hogy mondjuk törvénysértéssel nincs joga eldönteni?”
Kovács Zoltán: „Nézze én látom, hogy ön megpróbálja felpumpálni, hogy mi történt ott. Nem tudunk elkövetőket, nem tudjuk, kik voltak azok, vélelmezés van, hogy miért történt ez a dolog. Induljuk ki abból, hogy egy helyi közösségnek az az autonómiája, hogy a saját ügyeit illető dologban saját maga hoz döntéseket. És amikor az emberek őszintén kifejezik a véleményüket, azt nem – hogy is mondjam – megkérdőjelezni kell, meg mindenféle negatív színben feltüntetni, hanem el kell gondolkodni, vajon miért van így. Talán azért, mert az emberek érzik, hogy mindaz, ami az Európai Unióban zajlik, például az illegális migráció kapcsán, az nincs rendben.”
444: „És nem például a kormánypropaganda miatt?”
Kovács Zoltán: „Ön ezt kormánypropagandának nevezi, én meg mondhatnám azt is, hogy azon propaganda fényében, amit a 444 és hasonszőrűek folytatnak, nem csoda, hogy az emberek adott esetben vehemensebben fejtik ki a véleményüket.”
444: „Tehát ön szerint a 444 miatt történt ez?”
Kovács Zoltán: „Hát nézze, amit önök művelnek a saját felületükön, ez teljesen életszerű.”
A Hír Tv arról érdeklődött, igaz-e, amit a Népszava írt, miszerint a kormány az Aszódi Javítóintézetben helyezné el azt a két tucat, kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kiskorút, akiknek az országos „gyermekotthon korszerűsítő” program miatt kellett elhagyniuk a fóti Károlyi István Gyermekközpontot. Kovács erre a fóti gyermekotthonról kezdett el beszélni, és amikor szóltak, hogy nem arról van szó, azt mondta, hogy ő nem akar Aszódról beszélni, aztán azért elárulta, hogy szó sincs arról, hogy büntetés-végrehajtási kerülnének a kiskorú menekültek, az irányelv az, hogy gyermekotthonban kell őket elhelyezni.
Később arra is rákérdeztem, hogy megtalálta-e a diplomáját, amiről fél éve azt mondta, hogy majd megnézi, de azt mondta, a fejlemények fényében egyértelmű a helyzet, hiszen amikor a diplomáját szerezte, Magyarország még nem volt az EU tagja. (Egyébként itt egy másik fejlemény is a témához.)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.