A végsőkig kihasználjuk, amit megtudtunk róluk, hogy a démonaikat célozhassuk

A Cambridge Analytica a 2016-os amerikai elnökválasztás egyik sztárja volt. Az adatelemző cég, amibe Robert Mercer, az ismert konzervatív donor, Donald Trump későbbi legnagyobb támogatója, Steven Bannon Breitbartjának tulajdonosa 15 millió dollárt fektetett, azt ígérte, hogy az amerikai szavazók személyiségének kielemzésével sokkal hatékonyabban tudja majd befolyásolni viselkedésüket a választásokon.

Hogy ez végül sikerült-e, arról vannak még viták, de az eredmény - Donald Trump elnökké választása - legalábbis őket igazolja. Még ha az kérdés is, hogy valójában mennyire múlt Trump győzelme ezen, és nem bármi máson - mondjuk James Comey, az FBI akkori igazgatójának a választás előtt tíz nappal nyilvánosságra hozott levelén a Clinton elleni vizsgálat újraindításáról.

Egy dolog biztos, egy adatelemző cégnek adatokra van szüksége az elemzéshez. A bajok itt kezdődtek. A Cambridge Analyticának remek elméletei voltak, de adata annál kevesebb. Így hát a cég egyik alapítója, a Trump megválasztása óta bűnbánó és a sajtóval együttműködő Christopher Wylie állítása szerint legalábbis megkérdőjelezhető módon megszerezte 50 millió Facebook-felhasználó adatait azok engedélye nélkül.

Az ügy inkább a legalitás és az illegalitás közti szürke zónába tartozik. Az eredeti adathalmazt még egy cambridge-i professzor (a cégnek amúgy hivatalosan a neve ellenére sincs köze a neves egyetemhez), Aleksandr Kogan gyűjtötte össze. Kogan egy személyiségtesztet készített a Facebookra. A Thisisyourdigitallife (Ez a digitális életed) applikáció felhasználók online ujjlenyomata alapján készített elemzéseket. Kogan ezt magánvállalkozásként végezte, nem egyetemi munkássága részeként.

A 2013 novemberében alkotott applikáció tisztességesen járt el, a felhasználók beleegyezését kérte adataik felhasználásához. Ami viszont már a legalitás határait súrolja, az az, hogy Kogan később eladta az így szerzett adatokat - ez pedig elvben sérti a Facebook felhasználási szabályait.

A Cambridge Analytica aztán ezzel a vitatható körülmények között szerzett adathalommal dolgozott. "Kihasználtuk a Facebookot, és úgy építettük fel a modelljeinket, hogy a végsőkig kihasználjuk, amit megtudtunk róluk [a felhasználókról], hogy a démonaikat célozhassuk" - mondta erről Wylie, a kanadai adatmágus, akiről a Guardian közölt részletes portrét.

Wylie szerint a cég Mercer és Bannon befolyása alatt az elemzőszoftvert a kulturharc elsőszámú kiberfegyverévé nemesítette.

Hogy ez mennyiben lehetett legális vagy illegális, azt leginkább a Facebook viselkedésén lehet lemérni. A közösségi szájt közleményében hangsúlyozta, hogy a hálózatukat nem érte támadás, a Cambridge Analytica nem hekkelte meg a rendszerüket, nem szerezte meg a felhasználók jelszavait, nem illegálisan jutott az adatokhoz. De közben a Cambridge Analyticát letiltották a Facebookról - igaz, csak azután, hogy a Guardian újságírói érdeklődni kezdtek náluk a történtekről, amelyekről a Facebooknak hónapok óta tudomása van.

Pénteken pedig már arról tájékoztatták felhasználóikat, hogy jogi lépéseket tesznek az ügyben. "Ez egy átverés volt, és csalás" - írta a New York Timesnak küldött közleményében Paul Grewal, a Facebook főjogász-helyettese és alelnöke. "Minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy ezeket az adatokat egyszer és mindenkorra töröljék - és minden érintett ellen jogi lépéseket teszünk" - mondta.

Alexander Nix, a Cambridge Analytica vezérigazgatója 2016. szeptember 19-én, a Concordia Summiton pont az iowai kaukusszal szemlélteti adatelemző cége munkásságát.Fotó: Bryan Bedder/AFP

A Cambridge Analyticának Nagy-Britanniában is eljárásokkal kell szembenéznie. A brit kormány és a parlament is nyomozást kezdett az ügyben, hogy a cég milyen szerepet játszott a Brexit-kampányban, az ország adatvédelmi biztosa pedig azt vizsgálja, hogy vajon illegálisan fértek-e hozzá a felhasználók adataihoz.

Az Egyesült Államokban pedig az elnökválasztás körüli orosz kavarást, illetve a Trump-kampány jogsértéseit is vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller is meghallgatásokat tervez az ügyben. Őt leginkább az érdekelheti, hogy értesülései szerint a Cambridge Analytica brit leányvállalata orosz és ukrán ügyfeleknek is dolgozott, arról nem is beszélve, hogy Julian Assange, a Wikileaks vezére saját maga vallotta be, hogy Alexander Nix, a Cambridge Analytica vezérigazgatója maga lépett vele kapcsolatba. Assange és a Wikileaks a demokrata párt szervereiről lelopott levelek nyilvánosságra hozatalával kavart az amerikai elnökválasztási kampányban. A leveleket az orosz hírszerzés hekkerei szerezték meg, és az orosz hírszerzés adhatta át azokat a Wikileaksnek, amivel Trump kampánya is kapcsolatban állt az ügyben. (Via The New York Times, The Guardian, BBC)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.