Sosem volt még annyi füst és köd nyugati támadás körül, mint a szíriai rakétázásnál

Múlt péntekről szombatra virradóra az USA, Nagy-Britannia és Franciaország mintegy száz rakétát lőtt ki Szíria területére. Nagyjából ennyi az, amiben minden érintett fél egyetért egy olyan konfliktusban, amiben Oroszországgal együtt négy atomhatalom fegyveres erői is közvetlenül érintettek voltak.

Az ok

Damaszkusz közelében van Dúma városa, aminek egyik kerülete 2012 óta az Aszad-rezsimmel szembeni felkelők kezén volt. A városrészt évek óta ostrom alatt tartotta a szír hadsereg, és bombázták is az oroszokkal együtt, ez lett a világ talán legnyomorultabb szeglete: a lakók éheztek, állandóan lőtték őket, és a nyakukon maradt iszlamista felkelők is brutálisan bántak velük. Az ostrom évei alatt hatalmas, többszintes alagútrendszer épült ki a kerület alatt, az állandó bombázások miatt a lakók ezekben töltötték idejük nagy részét.

Idén április elejére világossá vált, hogy a városrész tarthatatlan. Másodikán már 4000 embert evakuáltak, köztük fegyveres felkelőket is. Őket a szír kormány busszal szállította el észak felé, Idlib tartományba, a szunnita felkelés utolsó nagy központjába, az evakuációt orosz fegyveresek is biztosították. Úgy tűnt, hogy napokon belül újabb csoportok kapnak egérutat Aszadtól a terület feladásáért.

Ehelyett azonban a bombázások tovább folytatódtak, és 7-én számos beszámoló szerint vegyi fegyvert vetett be a szír hadsereg a városrész lakói ellen. A támadás után egy héttel, múlt hétvégén a védők szabad elvonulásért cserébe feladták az utolsó bázisaikat is, és Aszad hadserege néhány orosz katonával bevonult a településre.

Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország a városrész teljes eleste előtt néhány órával, 13-áról 14-re virradóra légicsapásokkal büntették a szír kormányt a 7-i vegyi fegyveres támadásért. A nyugati hatalmak a polgárháború kitörése óta azzal fenyegették Aszadot, hogy ha vegyi fegyvert vetne be - ezek használatát nemzetközi egyezmények tiltják - akkor katonai megtorlásra számíthat. A fenyegetést azonban nagyon sok esetben nem váltották be. A polgárháború hat évében legalább 30 alkalommal fordult elő, hogy nagy valószínűséggel használtak ilyen fegyvert, és csak egyetlen egyszer követte ezt nyugati megtorlás, éppen egy éve, amikor az USA rakétákkal lőtt szír katonai repülőtereket.

A mostani esetben két vonalon megy a ködösítés: tényleg történt-e vegyi támadás, és ha történt, akkor miért éppen most váltott ki minden eddiginél szélesebb nyugati összefogást.

Volt vegyi támadás?

A nyugati hatalmak megtorló akciói előtt csak a francia kormány állította azt, hogy bizonyítékai vannak a 7-i vegyi támadásról. Az amerikaiak és a britek a „nagyon valószínű” formát használták, de mostanra már ők is azt állítják, hogy megbizonyosodtak arról, hogy Aszad harci helikopterei klórgázt vetettek be. Több komoly független szervezet is arról adott ki közleményt, hogy a helyszíni videók, fotók és beszámolók alapján nagyon valószínűnek tartják, hogy klórgázt vetettek be a lakosság ellen.

Az oroszok, a szírek és az irániak viszont azt mondták, hogy a helyszíni felvételek megrendezettek, és sima bombázás volt csak. Egy vegyi fegyverek kutatására specializálódott nemzetközi szervezet szakértőit csak most szerdán engedik a helyszínre, bár a szakértők már a hétvége óta Szíriában vannak. Az oroszok azt mondják, hogy a csoport megállapításait elfogadják majd. A nyugati szövetségesek szerint a szakértők érkezése előtt megsemmisítik a szírek és az oroszok a maradék helyszíni bizonyítékokat, és 11 nappal a támadás után már egyébként is nehéz lenne kimutatni a klórtámadás nyomait.

Orosz katonai kísérettel hétfőn több nyugati újságíró is bemehetett az érintett városrészbe, akiknek többsége leszakadt a csoporttól, hogy katonai felügyelet nélkül dolgozhassanak. Az amerikai CBS tudósítói beszéltek olyanokkal, akik megerősítették, hogy gáztámadás érte őket, azt mondták, hogy érezték a klór szagát, fulladoztak, és többen meghaltak körülöttük. A svéd TV4 tudósítója azt állította, hogy egy pincében még ő maga is érezte a klór szagát. Ugyanakkor az Independent legendás riportere, Robert Fisk arról írt, hogy nem talált bizonyítékot a klórtámadásra, viszont voltak, akik azt mondták neki, hogy a bombatámadást követő szélvihar porral terített be egy óvóhelyet, és ettől fulladoztak az ott lévők. (Kis háttér: az Independent egy orosz oligarcha tulajdonában lévő brit újság. Fisk 1976 óta a Közel-Keleten él, elképesztő kapcsolatrendszere és helyismerete van, többek között három interjút készített Oszama bin Ladennel a 90-es években. Az iraki háború óta éles kritikusa a brit és az amerikai beavatkozásoknak, és ebben a háborúban kezdettől sokat vádolták azzal, hogy nagyon elfogult Aszad mellett.)

A támadás nyomán ezekkel a kérdésekkel van tele a világsajtó: 

Volt vegyi támadás? 

Ha volt, akkor miért vetett be ilyen fegyvert az Aszad-rezsim, amikor már nagyon közel volt a város elfoglalásához, miért érte meg provokálnia az amerikaiakat? Ha nem lennének biztosak a nyugati hatalmak, hogy volt ilyen támadás, akkor miért döntöttek volna a válaszcsapás mellett, tovább élezve az oroszokkal a viszonyt, ami egyébként egy másik vegyi támadás, a Szkripal-ügy miatt mérgesedett el?

Hogy sikerült a megtorlás?

A Pentagon egészen pontosan megnevezte a célpontokat és a fegyvereket: ezek szerint három célpontot lőttek a nyugatiak, a vegyi fegyverek fejlesztésével, gyártásával és tárolásával foglalkozó létesítményeket. Ezeket gondosan válogatták ki, hogy lehetőség szerint ne legyenek civil áldozatai a támadásoknak. A támadások állításuk szerint teljesen sikeresek voltak. 105 rakétát lőttek ki, ebből nyolcat a britek és tizenkettőt a franciák, a többit az amerikaiak. A 105-ből 76 rakéta jutott egy Damaszkusz közelében lévő laboratóriumra, a többit Homsz közelében lévő telepekre szórták. A rakéták egy részét amerikai hajókról lőtték ki, de a támadásban amerikai, brit és francia repülőgépek is részt vettek.

A szír hadsereg azt állítja, hogy a rakéták nagy többségét a légvédelmük még a levegőben levadászta. Ez valójában nem szír, hanem orosz légvédelem, hiszen a felszerelést az oroszok szállították, és sok jel szerint oroszok is kezelik őket, legfeljebb hivatalosan szír parancsnokság alatt. Az amerikai hadsereg azt állítja, hogy 40 légvédelmi rakétát lőttek ki a szírek, de mindegyiket már a támadás után, teljesen feleslegesen.

Nagy kérdés, hogy a nyugatiaknak tényleg sikerült-e teljesen blokkolniuk az orosz - szír légvédelmet. Nyugati repülőt biztosan nem lőttek ki, ha ez sikerült volna, arról a szír és az orosz sajtó biztosan beszámolt volna. A támadás ebből a szempontból egy NATO-orosz háború gyakorlatának is tekinthető, bár az oroszok azt állítják, hogy a szír légvédelem a sajátjuknál elavultabb, mert még régi szovjet technológián alapszik. 

Ők azt mondták a támadás után, hogy még ezzel a régi technológiával is leszedtek 71 rakétát a 105-ből. Az oroszok szerint összesen 7 nyugati lövedék ért csak célba, mert amit nem lőttek ki a levegőben, azok többsége lakatlan területre hullott. A nyugatiak viszont azt állítják, hogy az orosz légvédelmet simán ki tudták cselezni az amerikai, francia és brit gépek is, hiszen úgy repkedtek felettük, hogy karcolás sem érte őket.

A támadás előtt közvetlenül több amerikai gép is körözött a szír és libanoni partok mentén a Földközi-tenger felett, föl-alá repkedve, minden bizonnyal azért, hogy teszteljék vagy megbénítsák a légvédelmet. Katonai szempontból valószínűleg ez lehetett a legizgalmasabb része az egész akciónak, és ennek tanulságai a legfontosabbak az érintett hadseregeknek.

Miért nem vágtak vissza az oroszok és mi lett a szankciókkal?

Nem csak arról mondanak teljesen mást Nyugaton és Moszkvában, hogy mennyire működött a légvédelem, hanem a beígért következmények elmaradása is furcsa.

A támadás előtti órákban az orosz kormány azzal fenyegetőzött, hogy „visszafordíthatatlan következményei” lehetnek a támadásnak, ami arra utalt, hogy az oroszok vissza akarnak lőni a nyugatiakra. 

Az ENSZ főtitkára egyenesen világháborútól tartott, azt mondta, hogy visszatért a hidegháború, csak annyival rosszabb a helyzet, hogy ez már nem is hideg.

Ehhez képest a nyugati csapások után az oroszok nem váltották be fenyegetésüket. Összehívatták ugyan az ENSZ Biztonsági Tanácsát, de ennél többet hivatalosan nem léptek. 

Az USA ENSZ-nagykövete vasárnap, másfél nappal a rakétázás után viszont bejelentette, hogy ezzel még nincs vége a megtorlásnak, mert újabb szankciókat vet ki az amerikai kormány orosz cégekre és személyekre. Ezúttal azokat büntetve, akik részt vesznek a szíriai orosz katonai akciókban, mert elnézték, hogy szövetségesük vegyi fegyvert vetett be. Hasonló szankciók évek óta érvényben vannak például a Krím elfoglalásában érintett szereplőkkel szemben. 

Donald Trump viszont hétfőn közölte, hogy nem lesznek újabb szankciók, mert az oroszok végül nem tettek semmi különöset a nyugati csapások után, így ő sem élezi tovább a helyzetet. Az amerikai lapok szerint teljes a zavar a washingtoni diplomáciában, amit csak tetéz, hogy az USA-nak nincs éppen külügyminisztere, hiszen Trump egy hónapja kirúgta Rex Tillersont, a kijelölt utódja viszont még nem ment át a szenátusi meghallgatáson. James Mattis hadügyminiszter arról biztosított mindenkit, hogy a válaszcsapás megvolt, újabb légitámadásra nem készülnek.

És hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, hétfőn az amerikai és brit elhárítás közösen adtak ki közleményt arról, hogy az orosz állam elképesztő sok informatikai rendszerbe tört be a nyugati világban az utóbbi időben, háztartások millióit és fontos cégeket, közműveket tettek sebezhetővé. A britek még meg is fenyegették Oroszországot, hogy az lesz a vége, hogy kibertámadásokkal súlyos károkat okoznak az orosz infrastruktúrában.

Ki akarta és miért akarta?

Nem egyszerű azt sem követni, hogy kiknek és milyen stratégiai érdeke fűződött a támadáshoz. Van olyan diplomáciai szivárogtatásokon alapuló beszámoló, miszerint a francia elnök érte el, hogy a nyugati támadás csak korlátozott léptékű legyen, de olyan is, ami szerint éppen Macron tüzelte fel a csapásra Trumpot.

Az mindenképpen figyelemre méltó körülmény, hogy a nyugati csapás előtt alig egy héttel Donald Trump közölte, hogy ki akarja vonni az amerikai csapatokat Szíriából. Mintegy kétezer amerikai katona van most Szíria kurdok által ellenőrzött vidékén, hivatalosan azért, hogy támogassák az Iszlám Állam elleni harcot. Csakhogy annak a harcnak nagyjából már vége van. És a területet meg akarja támadni Törökország, és próbálkozott már betöréssel orosz zsoldosokkal megerősítve a szír állam hadserege is. A szíriai kurd állam egyelőre az amerikaiak jelenlétének köszönhetik, hogy nem kerültek még harapófogóba, az észak felől fenyegető törökök, és a délről nyomuló szír kormányerők között.

A mostani csapás után viszont már nem lehet, és nincs is szó kivonulásról. Ezért vannak elméletek, ami szerint az amerikai hadvezetés és az európai kormányok azért is akarták mindenképpen a csapásokat, hogy Trump kivonulási terve lekerüljön a napirendről. Fura helyzetbe került Törökország is, hiszen Aszad ellenségeként Erdogan elnök üdvözölte a csapásokat, de közben a kurdok ellenségeként ő a leginkább érdekelt az amerikai csapatok kivonásában.

A szíriai hadszíntér most már egy mini világháborúvá vált: beavatkozott már közvetlenül Irán, Oroszország, Törökország, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael továbbá az iraki kurdok hadserege is, és szállított óriási tételben fegyvert a hadszíntérre Katar is, hogy csak a legnagyobb szereplőket soroljuk. A háború okozta menekültáradat óriási gondokat okozott a közvetlen szomszédoknak, de az egész EU-nak is. A megoldás továbbra sem látszik, a konfliktus egyre csak bonyolultabb.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.