• Benjamin Netanjahu hétfőn hazugsággal vádolta Iránt, állítván, hogy az országnak igenis volt titkos atomfegyver-programja.
  
• Ez azért nem olyan eget verő meglepetés, végül is három éve pont emiatt kötöttek megállapodást az iráni atomfegyver-program korlátozásáról.
  
• De akkor mégis mire ez a színjáték? Trump fel akarja mondani az Izraelnek se tetsző megállapodást, Netanjahu meg ezzel a csúsztatással próbálhat segíteni neki.
  

Az Egyesült Államok régóta tudja, hogy Iránnak titkos atomfegyver-programja van, jelentette be Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatója után. Ez elég drámai beismerés volna, ha igaz volna. De mint később kiderült, nem az. A Fehér Ház később kiadott, hivatalos, írásos közleményében a mondatot már múltidejűre változtatták, vagyis Sanders ezek szerint csupán azt akarta mondani, hogy Iránnak valaha volt titkos atomfegyver-programja. Ami nem nagy felismerés, tekintettel arra, hogy Obama elnöksége alatt pont ennek a titkos atomfegyver-programnak a felszámolásáról kötöttek megállapodást. Ezt a megállapodást akarja mindenáron felmondani Donald Trump.

A Fehér Ház szerint Sanders eredeti nyilatkozatában "elírás" volt.

Ennél kisebb nyelvbotlásokból is lett már baj a világban, de most mégsem ez, hanem Netanjahu hétfői sajtótájékoztatója az, ami igazán felkavarta a közel-keleti helyzetet. Netanjahu, aki sosem tartózkodott a show-elemektől sajtótájékoztatóin, hétfőn egy kétszer négyméteres, "Irán hazudott" felirat előtt beszélt arról, hogy hírszerzési értesüléseik szerint Irán éveken át hazudott atomfegyver-programjáról. Jegyezzük meg, hogy ez az állítás sem drámaian újszerű, lásd fentebb.

Ami újszerű, hogy az atomvitában pártatlannak aligha nevezhető, viszont az iráni atomfegyver miatt jogos egzisztenciális paranoiában élő Izrael szerint Irán aktívan megtévesztette a nemzetközi ellenőröket, akiknek a 2015-ben kötött alku betartatása a feladatuk. Kémeik állítása szerint egy januári rajtaütés során bizonyítékokat szereztek egy titkos teheráni raktár létezéséről, amely szerinte bizonyítja, hogy az irániak félrevezették a nemzetközi közösséget. Azt ugyanakkor nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy az irániak az atomalku 2016-os életbe lépése óta megsértették volna a megállapodást.

Netanjahu nem véletlenül időzítette mostanra hangzatos állításokban gazdag, bizonyítékokban szegény sajtótájékoztatóját: Donald Trump a New York Times szerint még a napokban dönthet arról, hogy felmondja-e a 2015-ös megállapodást, amely amúgy ténylegesen garantálja, hogy Irán a következő tíz-egynéhány évben biztosan ne fejleszthessen ki saját atomfegyvert. Bár Trump szerint a megállapodás alapján semmi akadálya annak, hogy 2026-ban, az alku lejárta után Irán atomfegyvert fejlesszen, ez nem igaz. A megállapodás határozottan tiltja, hogy Irán valaha atomfegyverkezésbe kezdjen, és 2030-ig nem fejlesztheti fel annyira urándúsító kapacitását, hogy az atomfegyvergyártáshoz elég dúsított uránt halmozhasson fel.

Nem mintha Trumpot valaha is zavarták volna a tények nemzetközi megállapodások felmondásakor. A párizsi klímaegyezményből is kilépett, bár az semmilyen kötelezettséget nem írt elő, csupán önkéntes vállalásokat tettek a megállapodáshoz csatlakozók. Netanjahu hétfői sajtótájékoztatójával viszont lehetőséget teremtett Trumpnak, hogy az ott elhangzottakra hivatkozva felmondja a megállapodást, amit Izrael a kezdetektől ellenzett.

Pedig Netanjahu se állított mást hétfői sajtótájékoztatóján, hogy Irán még a 2015-ös megállapodás előtt hazudott arról, hogy nincs atomfegyver-programja. Mint már említettem, ez régóta ismert tény. Netanjahu most azt állítja, hogy Irán a megállapodás aláírása óta aktívan próbálta eltüntetni egykori atomprogramja nyomait. A programmal kapcsolatos dokumentumokat egy elhagyott teheráni raktárba szállították, melynek a létezéséről Netanjahu szerint "csak néhány iráni, és néhány izraeli tudott".

A New York Times-nak névtelenül nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselő szerint az izraeli titkosszolgálat 2016 februárjában szerzett tudomást a raktár létezéséről, amin idén januárban ütöttek rajta és szerezték meg a 2015 előtti titkos atomfegyver-program 55 ezer oldalnyi dokumentumát. Az akcióról Trumpot már januárban, hivatalos washingtoni látogatásán tájékoztatta a Moszad főnöke, Yossi Cohen.

Lényegében tehát Netanjahu hétfőn arról tájékoztatta a közvéleményt, amiről a széles nyilvánosság legkésőbb 2015, az amerikai titkosszolgálatok pedig már 2007 óta tudtak, és amiért egyáltalán létrejött az atomalku, amit most Netanjahu Trumppal közösen meg akar fúrni. A "titkos" iráni atomprogramról az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének szakértői már 2008-ban tájékoztatták a testületbe delegált diplomatákat. Ezen a tájékoztatón a New York Times szerint az iráni atombomba tervrajzait is bemutatták.

Irán a 2015-ben aláírt, 2016-ban életbe lépett megállapodás alapján lemondott dúsítotturán-készlete 97 százalékáról, megsemmisítette modernebb dúsítócentrifugáit és korlátozta a megmaradók kapacitását, teljesen alkalmatlanná tette kutatóreaktorát a dúsított urán termelésére. Ezek a lépések önmagukban garantálták, hogy legalább egy évtizedig egyáltalán nem lesz módjuk atomfegyvergyártáshoz szükséges mennyiségben dúsítani uránt.

Netanjahu az elemzők szerint igazából csak és kizárólag Donald Trumpnak címezhette szavait, őt akarta rávenni semmilyen újdonságot nem tartalmazó, ám annál hangzatosabb kinyilatkoztatásával az atomalku felmondására. És a trükk még működhet is, az legalábbis nem sok jót sejtet, hogy az új amerikai külügyminiszter, a korábban a CIA-t igazgató Mike Pompeo annak bizonyítékát látja Netanjahu bejelentésében, hogy az atomalku hazugságon alapul.