Az argentin kormány váratlanul a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, és kérte, hogy az IMF hamarabb folyósítsa a már korábban tervbe vett 50 milliárd dolláros hitelt. Az argentin pénzügyi rendszer ugyanis egyre beljebb csúszik egy épp kialakuló válságba. A peso idén több mint 40 százalékot veszített az értékéből a dollárral szemben a brutális mértékű infláció során.

Mauricio Macri argentin elnök szerint a kölcsön korai lehívása a befektetői bizalom azonnali helyreállítása miatt szükséges.

Christine Lagarde, az IMF igazgatója szerdán azt mondta, a Valutaalap kész megerősíteni az Argentínával kötött egyezséget, és a kölcsönön átütemezésére is hajlandó. Az igazgató egy közlemény szerint az argentin kormány válságkezelő intézkedései mögött áll.

Az argentin vezetés még májusban állapodott meg az IMF-hitelről, miután a kormányzat adóssága annyira magassá vált, hogy a piac elkezdett attól tartani, hogy az állam nem tudja majd visszafizetni a tartozásait, és csődbe megy. A májusi megállapodás után Macri elnök még arról beszélt, hogy az IMF-fel kötött megállapodás csak a bizalom helyreállítására kell, a pénzt várhatóan le sem hívják majd, hiszen anélkül is felépül az argentin gazdaság. Most úgy látszik, ez nem gy történt, a BBC szakértői szerint pedig a hitelnek az ütemezettnél korábbi lehívása is könnyen elbizonytalaníthatja a befektetőket az argentin pénzügyi helyzetet illetően.

Ráadásul az, ha Argentína az IMF-hez fordul, eleve nem jó jel, az állam ugyanis 2001-ben egyszer már csődbe ment, és a Valutaalap segítségére szorult, az IMF akkor gyakorlatilag évekre elvette Argentína pénzügyi önállóságát, és erős gyámkodással igyekezett stabilizálni az állam helyzetét. A 2000-es évek közepére úgy látszott, Argentína megtanulta és sosem felejti el a leckét, az átlagosnál stabilabb kormányzati gazdálkodás sokáig a 2008-ban kitörő világválság igazán negatív hatásaitól is védte őket.

Most azonban évek óta küszködik az állam, egyre jobban eladósodik a kormányzat, és egyelőre minden, a költéseket és bevételeket átstrukturálni hivatott reform elbukott vagy hatástalan maradt. Az argentin pénzügyi vezetésnek komoly kamatemelésekkel sem sikerült megállítania a G20 országok közötti legnagyobb inflációt és a peso ezzel járó folyamatos leértékelődését.

A feltörekvő piacok közül hasonló a helyzet Törökországban és Brazíliában is, ahol 2018 szintén rekordmagas inflációt hozott, de az argentin helyzet még ezekhez az országokhoz képest is sokkal rosszabb.

Macri elnök legkomolyabb választási ígérete eleve a gazdaság beindítása volt, ezzel azonban elbukott, és az, hogy a 2001-es válság óta az argentin választók körében mélyen megvetett IMF-hez fordult, várhatóan szintén csak rontja majd politikai megítélését. (BBC)