Nem Magyarországon lett először botrány abból, hogy állami vezetők nagyvállalkozók pénzén járnak szórakozni. Amíg Orbán Viktor teljesen természetesnek tartja, hogy az állami megbízásokból meggazdagodott Garancsi István fizeti a magángépes meccsnézését, máshol a hasonló ügyek évtizedes karriereket törtek ketté.
Hasonló botrány tört ki Németországban is, amikor 1990 végén a Baden-Württemberg tartományt vezető kereszténydemokrata miniszterelnökről, Lothar Späthről kiderült, hogy rendszeresen fogadott el ajándékutakat a legnagyobb vállalatok vezetőitől, akik szintén jól jártak, hogy a politikussal utazgattak.
A botrány kirobbanásakor Lothar Späth már 13. éve volt tartományi miniszterelnök, egy időben Helmut Kohl legnagyobb pártbeli riválisaként emlegették. Amíg meg nem jelentek a hírek nagyvállalatok által fizetett utazásokról, a miniszterelnök szinte kikezdhetetlennek tűnt. De amikor egyre több részlet került elő arról, hogyan befolyásolták az üzleti kapcsolatai a politikai döntéseit,
Späth két hét alatt belebukott.
Először 1990 decemberében jelentek meg hírek arról, hogy a miniszterelnök a SEL nevű elektronikai vállalat pénzéből hajózott a családjával az Égei-tengeren 1984-ben, majd 1986-ban is. A költségekben benne voltak a magángépek és a luxusjachtok bérleti díjai is. A nyaraláson egyébként a vállalatot vezető Helmut Lohr is ott volt a családjával. Majd az álomhajó-botrányként ismertté vált ügy egyre csak dagadt, miután kiderül, hogy a vállalat még ezeken kívül is szervezett utazásokat Späth családtagjainak. Ráadásul a miniszterelnök útjait a SEL vezetője kreatív könyveléssel számolta el, és működési költségként leírta az adójából.
Akkoriban a miniszterelnök szóvivője azzal az ismerős érvvel próbálta menteni a helyzetet, hogy „teljesen normális, ha baráti viszonyban lévő családok meghívják egymást kávéra vagy bármi másra”. Szerinte természetes, ha a miniszterelnök időről időre igénybe veszi a vállalatvezetők segítségét.
De persze a miniszterelnök barátságával az utazásokat megajándékozó cég is jól járt.
Ugyanabban az évben, amikor a miniszterelnök a SEL vezetőjével hajózott, Spät utasítására a vállalat külön kiírás nélkül megbízást kapott arra, hogy felszerelje a tartományi hivatalokat fax készülékekkel. A miniszterelnök arról is gondoskodott, hogy a hadsereget is a SEL lássa el telefonokkal. De az üzleti kapcsolatok építésében is sokat segített. Amikor Spät 1986-ben Indonéziában járt, a vele utazó baden-württembergi vállalkozók közül Helmut Lohrt külön bemutatta az államelnöknek, így a cégvezető lobbizhatott egy ottani telefonrendszer kiépítéséért, amit később meg is kapott. Később Späth közvetítésével a Fülöp-szigeteken is így tudott megbízást szerezni.
De nem Lohr volt az egyetlen nagyvállalkozó, aki fontosnak tartotta, hogy a miniszterelnök világot lásson.
A Spiegel akkor kiderítette, hogy Späth a választási kampányaihoz is rendszeresen használta a nagyvállalatok repülőit és helikoptereit. A lap azokat az eseteket is összeszedte, amikor az ügyészség sokkal elnézőbb volt, ha a miniszterelnök barátainak ügyeiről volt szó.
Két hét alatt hirtelen annyi ügy került elő a miniszterelnökről és a nagyvállalati barátairól, hogy végül Lothar Späthnek 1991. január 13-án le kellett mondania. De még a bejelentésnél sem ismerte el, hogy hibázott volna, csak annyit mondott, ügyetlen volt, de szerinte az utazások ellenére a belső függetlenségét mindvégig meg tudta tartani. „Späth nem megvásárolható és nem megvesztegethető” - mondta magáról. De nem akarja, hogy a támadások tovább ártsanak a tartománynak és a kormányzati feladatoknak, ezért lemond a miniszterelnökségről.
Végül a stuttgarti ügyészség nyomozást indított ellene hűtlen kezelés és jogosulatlan előnyszerzés gyanúja miatt, de ezt bizonyíték hiányában leállították. Nem sokkal később már zavartalanul élhette a topmenedzserek életét: a lemondása után öt hónappal már egy nagyvállalat vezetőjeként dolgozott Jénában. 2005-ben pedig a Merrill Lynch német és osztrák bankjainak ügyvezetőjévé nevezték ki.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.