A magyar társadalom húsba vágó problémáival foglalkozott a szak, amit a kormány most egy tollvonással felszámolt

Hétfőn, a lakástakarékok váratlan felszámolásával és a hajléktalan emberek elleni fellépés megindításával egy napon derült ki Magyar Közlönyből az is, hogy a kormány tényleg megszünteti a társadalmi nemek kérdésével foglalkozó mesterszakos képzéseket. 

A sajtóban legtöbbször csak gender szakok néven emlegetett képzés elleni kormányzati lépés egy ideje már várható volt, miután augusztus elején kiderült, hogy az EMMI mindössze 24 órát adott az egyetemeknek, hogy véleményezzenek egy rendeletmódosító előterjesztést, amely kimondta, hogy a jövőben nem indulhat ilyen képzés állami egyetemeken. Nem sokkal később Gulyás Gergely miniszter is jelezte, hogy a kormány valóban megszüntetné a szakokat, mivel világos nem tartják elfogadhatónak, hogy nem biológiai, hanem társadalmi nemekről beszéljenek állami egyetemeken. 

Ez olyannyira komolyan gondolják, hogy hiába röppentek fel a közelmúltban hírek arról, hogy a kormány az egész felsőoktatást piaci alapokra szeretné helyezni és kivonnák a szektorból az állami forrásokat, társadalmi nemek mesterszak a jövőben önköltséges, azaz fizetős formában sem lesz indítható az egyetemeken. 

A társadalmi nemek mesterszak eleve új jelenségnek számított az állami fenntartésú felsőoktatásban: az első ilyen képzés 2017 őszén indult el az ELTE Társadalomtudományi Karán. Már a szak beindításának hírére támadásba lendült a KDNP, illetve a Fidesz-körüli nyilvánosság egy része, és a szak betiltását követelték. A mesterszak elleni harcot elsősorban Rétvári Bence vitte, másfél éven át ismételgetett érve szerint a társadalmi nemek szak nem tudomány, hanem ideológia, és így nincs helye az egyetemeken.

Rétvári azokra az Európa-szerte terjedő újjobboldali hangokra játszott rá, amely szerint a genderelmélet egy ideológiai támadást jelent a keresztény értékek, a hagyományos családmodell és a bevett férfi-női szerepek ellen. Ez a felfogás annak ellenére meglehetősen elterjedt, hogy a társadalmi nemek szakok képzésének középpontjában messze nem ezek a témák állnak, és nem véletlen, hogy a világ jelentős, komoly tudományos munkát folytató egyetemein mind van genderszak: mint a Qubit egyszer összegyűjtötte, Oxfordtól Harvardon át a Pekingi Egyetemig, a Sorbonne-tól a Stanfordig lehet sorolni azokat az elitegyetemeket, ahol foglalkoznak a társadalmi nemek kérdésével. És zajlik ilyen képzés a kormány által éppen elüldözni próbált CEU-n is.

Ezekhez az egyetemekhez csatlakozott 2017 őszén az ELTE a szak elindításával. A szak képzési programjából is látható volt, hogy nem a biológiai nemek különbségének eltörlésével terveznek foglalkozni, hanem azokkal a társadalmi-gazdasági jelenségekkel, melyek ma még mindig jelentős különbségeket eredményezhetnek a magyar férfiak és nők élethelyzete között. 

Hogy erre a munkára szükség lehet, azt jól jelzi az EU-s Gender Egyenlőségi Index legfrissebb, 2018 szeptemberében megjelent eredménye, amely a munkaerőpiaci, a gazdasági, az egészségügyi, hatalmi és időkezelési szempontból elemzi a nemek közötti egyenlőség helyzetét, és 

amely szerint Magyarország a 28 tagállam között a 27. helyen áll. 

Nem véletlen, hogy amikor 2017-ben interjút készítettünk az induló szak oktatóival, ők is azt hangsúlyozták, hogy a magyar valósághoz súlyosan kapcsolódó kérdésekkel kívánnak foglalkozni, például 

  • a háztartási és gyermekgondozási munka családon belüli egyenlőtlen megosztása, 
  • a gondoskodói feladatok hogyan befolyásolják nők és férfiak lehetőségeit például a munkaerő-piacon vagy éppen a szabadidőhöz való hozzáférésben, közéleti aktivitásban, 
  • a gyermekellátó intézményekhez való egyenlőtlen hozzáférés, 
  • a munkaerő-piaci diszkrimináció vagy munkahely hiánya hogyan korlátozza a nőket az önálló jövedelemhez való hozzáférésben, 
  • vagy a férfiakkal kapcsolatos kenyérkeresői és gondoskodói szerepelvárásoknak való megfelelésből fakadó konfliktusok a jelen gazdasági környezetben. 

És ez lett az a képzési irány, amire a kormány szerint nincs szükség. Az EMMI-t vezető Kásler Miklós például augusztusban a Magyar Idők kérdésére, hogy akkor a társadalmi nemek tanulmánya helyett inkább milyen képzéseket támogatna a kormány, elmondta, hogy szerinte ógörögöt és latint kéne tanítani a magyar egyetemeken. Még egyértelműbben fogalmazott ebben az időszakban Rétvári Bence államtitkár, aki elmondta hogy 

„a szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”. 

Szintén hétfőn derült ki, hogy a társadalmi nemek szak eltörlése mellett egy új szak viszont felkerült a meghirdethető képzések listájára. Ez a családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana elnevezésű mesterképzés. Ennek mibenlétéről egyelőre nagyon keveset tudni, mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a mesterszakot a teljes kormányzati befolyás alá került Budapesti Corvinus Egyetem akkreditáltatta, és a szak tervezete idén év elején járt a Magyar Akkreditációs Bizottság előtt. Azzal kapcsolatban, hogy milyen tananyag alapján és kik fognak itt tanítani, megkérdezzük a Corvinust, és ha válaszolnak, beszámolunk majd róla. 

A magyar felsőoktatásnak is sokat árthat

A visszatérő érv volt az ELTE mesterszakával szemben kormánypárti megszólalók között (ezt képviselte például Semjén Zsolt is), hogy senki nem akar genderológusokat foglalkoztatni, azaz a munkaerőpiacon nincs szükség ezekre az emberekre, így a képzésnek nincs helye az egyetemeken. 

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára az Országgyűlés plenáris ülésén 2016 május 23-án.Fotó: Kovács Tamás/MTI

Az azonban, hogy milyen képzésekre van a munkaerőpiacon, egy jóval összetettebb kérdés, és jellemzően nem is egy szak elindítása után egy évvel szoktak ebben ítéletet mondani. És azt sem lehet mondani, hogy ne lett volna érdeklődés a képzés iránt: a mesterszak tavaly és idén 10, illetve 11 fővel indult el, de ezt direkt így tervezték az oktatók, és a felvettekhez képest többszörös volt a jelentkezők száma, és a TÁTK-n már így is a legnagyobb létszámú mesterszakok közé tartozott. 

A bejelentett szakeltörlés ellen még augusztusban tiltakozott a magyar felsőoktatás csúcsszerve, a Magyar Rektori Konferencia is, az ELTE szerint pedig sértheti az alaptörvényt a gender szak megszüntetése, és az egyetem vezetősége "határozottan és egyértelműen" kifejtette, hogy nem értenek egyet a tervvel, mivel szerintük szakmailag indokolatlan egy olyan mesterszak megszüntetése, amely olyan témakörökkel foglalkozik, melyeket korábban a kormány is jelentősnek nevezett, például:

  • a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérő nők munkavállalási nehézségei;
  • a gazdasági válság hatásai a kelet európai nőkre;
  • a társadalmak elöregedése miatt fellépő gondoskodási krízis hatásai;
  • a nők és férfiak közti - Magyarországon 14 százalékos - jövedelmi különbségek problémája;
  • a halandósági mutatók nemek szerinti eltérése, és az abban bekövetkezett változások.

A hétfői hírek után kedd délután az ELTE TÁTK közleményben jelezte, hogy sajnálattal értesültek a mesterszak törléséről, és továbbra is úgy látják, hogy a kormány ezzel a döntésével megkérdőjelezte az egyetemek alaptörvényben rögzített autonómiáját. 

És a kormány lépése nemcsak a társadalmi nemek kérdésével foglalkozó kutatóknak, hanem a teljes magyar felsőoktatásnak komoly pofon lehet: nem nagyon szokott ugyanis előfordulni a világ ezen felén, hogy kormányok önhatalmúlag szüntessenek meg képzéseket. Az ilyen döntések meghozatala ugyanis jellemzően az egyetemi autonómia szférájába tartozik, és egy szak elindítását vagy megszüntetését szakmai érvekkel szokás megalapozni. 

Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak elindulásánál ez még meg is történt, hiszen a szak oktatóinak jelentős szakmai anyagot kellett összeállítaniuk az akkreditációs bizottságnak, a beszántása viszont értelmezhető szakmai érvek elhangzása nélkül történt meg. Nem véletlen, hogy a szak elleni kormányzati támadás hírére számos nemzetközi tudományos szervezet fejezte ki tiltakozását, az Európai Szociológiai Társaság mellett nemrég az európai akadémikusokat tömörítő, hasonló kérdésekben ritkán megszólaló Humán- és Természettudományok Európai Szövetsége (ALLEA) is tiltakozott