Környezeti tragédia lesz a vége, ha az új brazil elnök betartja az ígéreteit

Vasárnap Jair Bolsonaro megnyerte a brazil elnökválasztást, a világsajtó pedig azóta elemzi a politikus korábbi kijelentéseit, és hogy ezek alapján milyen ember is lehet a világ negyedik legnagyobb demokráciájának első embere, aki a korábbi politikai elit totális csődje után juthatott egy kétségbeesett állam élére. A megszólalásai alapján pedig nem rajzolódik ki róla különösebben rózsás kép, sőt úgy tűnik, ez az ember egy igazi barom.

  • Visszavágyik a katonai diktatúrába.
  • Szerinte a brazil katonai diktatúra legnagyobb hibája, hogy nem ölt meg elég embert, mert még legalább 30 ezer emberrel végezni kellett volna.
  • Támogatja emberek kínzását.
  • Nemi erőszakkal viccelődik.
  • Homofób, azt mondja a melegeket jól el kellene verni, és inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy az meleg legyen.
  • Nem tartja valami sokra a demokráciát.
Jair BolsonaroFotó: MARCOS ARCOVERDE/Agência Estado

Ezek kétségtelenül elég rossz dolgok, de valljuk be: Magyarországon nem igazán befolyásolják az életminőséget. Van azonban egy témakör, amiben Bolsonaro politikája nagyban befolyásolja az egész Föld jövőjét: a környezetvédelem.

Az új elnöknek sajnos ezen a téren sem sokkal jobbak a politikai javaslatai a melegek elverésénél, és ha minden környezetvédelemmel kapcsolatos kampányígéretét végrehajtja, akkor nagyban növelni fogja a veszélyeket, amikkel a klímaváltozás miatt egyébként is szembe kell néznünk az elkövetkező években, ha nem akarjuk, hogy az emberi civilizáció évtizedeken belül elpusztuljon.

Kutatóállomás az őserdőbenFotó: Mauro Pimentel/AFP

A legfontosabb környezetvédelmi kérdés Brazíliában az Amazonas-medence sorsa. Ez a világ legnagyobb alföldje és legnagyobb összefüggő erdősége is. Az élővilága elképesztően színes, a világ legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas miatt pedig itt található a bolygó felszíni édesvízkészletének majd' ötöde is. Ami az Amazonas-medencében történik, az az egész Földön hatással van az élővilágra és a klímára. Az itteni erdőirtással több üvegházgáz kerül a légkörbe, és ha megzavarjuk a sodrást a dzsungelben, akkor a tengerbe érkező hordalékanyag csökkenése miatt az Amazonas torkolatától több mint ezer kilométerre lévő Suriname partvidékén is kipusztulhatnak a mangroveerdők és bizonyos fajtájú halak.

Bolsonaro pedig többször nyilvánvalóvá tette, hogy nem fontos neki az Amazonas-medence megőrzése. 

A kampányban az Amazonas-medencét bárányhimlős gyerekhez hasonlította, amin a himlőfoltok az őslakosok rezervátumai. 

Ezeket az elnök bányászat céljára szeretné megnyitni, ami az útépítések és infrastrukturális beruházások miatt nemcsak erdőirtást jelentene, hanem azt is, hogy az őslakosokat gyakorlatilag elűznék a földjeikről.

Az őslakosok eddig a környezetvédelmi minisztérium segítségére voltak az erdőirtás elleni harcban, jelentették az illegális fakitermelőket, és gyakran fel is léptek ellenük. Ez a segítség a rezervátumaik felszámolásával megszűnne. A környezetvédelmi minisztérium persze nem fog sírni az őslakosok után, ugyanis Bolsonaro kormányában nem lesz önálló környezetvédelmi minisztérium, a tárcát betagolja a földművelési minisztérium alá. A két minisztérium eddig gyökeresen eltérően viszonyult az őserdőhöz: az agrárminisztérium a művelhető földterületek növeléséért lobbizott, a környezetvédelmi minisztérium pedig az erdőterület megtartásáért. A kormány átszervezéséből nem nehéz kikövetkeztetni, melyik oldalra állt az elnök ebben a vitában.

Illegális fakitermelés nyomai egy légifotónFotó: CARL DE SOUZA/AFP

Bolsonaro Trumphoz hasonlóan sokat beszélt arról is, hogy kiléptetné Brazíliát a párizsi klímaegyezményből, ami korlátozza az aláíró országok üvegházgáz-kibocsátását.

Brazíliában már Bolsonaro előtt is komoly viták övezték a kormányzat gátépítéseit az Amazonason, ugyanis a a gátak megzavarják a terület élővilágát, őslakos-rezervátumokat és állatok élőhelyeit árasztják el, fákat kell kivágni miattuk, és csökkentik a folyó által az óceánba szállított hordalékot is. Ezzel kapcsolatban komoly tanulmányok is készültek: a legnagyobb mellékfolyó, a Madeira beömlése környékén épített gátak hatással voltak a több ezer kilométerre, az Atlanti-óceánban élő halakra, valamint a Francia Guyana, Suriname és Guyana partszakaszait megkötő, hatalmas mangroveerdőkre is.

A gátak és a bányászat miatt pedig útépítésekre is szükség van, ami megbontja a dzsungelt, erőirtással jár, állatok élőhelyét és útvonalait keresztezi, és az illegális fakitermelők számára is több, könnyebben megközelíthető kivágható fát jelent.

A fakitermelés pedig nem úgy hat az Amazonas-medencére, mint a világ kisebb erdőire, nem lehet úgy tekinteni a fákra, hogy ha ki is vágunk sokat, akkor is még sokkal több marad. Az Amazonas-medence ugyanis csak azért maradt meg őserdőként, mert rengeteg az eső a belsejében, az Andok lábainál, az Atlanti óceántól több ezer kilométernyire is. Hogy ilyen sok az eső, az pedig éppen az összefüggő erdőségnek köszönhető. Ha ez az összefüggő egység megbomlik, a csapadék nem fog tudni eljutni a medence belsejébe, ez pedig nemcsak az térség állat- és növényvilágára lenne katasztrofális hatással, de a már létező gátakat is használhatatlanná tenné, hiszen csökkenne az Amazonas vízhozama.

Ez a folyamat a part menti erőirtásokkal már elkezdődött, és ha az új elnök komolyan gondolja a medencével kapcsolatos terveit, akkor csak gyorsulni fog. Márpedig népszerűségének megtartása csak akkor lehetséges, ha tényleg lazít az illegális fakitermelőkre, földfoglalókra és bányászokra vonatkozó környezetvédelmi szabályozásokon, hiszen a felmérések szerint több támogatóját éppen ezekkel az ígéreteivel sikerült megnyernie.