Mielőtt a szentinelézek megölték, az amerikai hittérítő azt írta a szüleinek, ne haragudjanak a törzsre vagy Istenre, ha nem éli túl

Az elszigetelt szentineléz törzs által meggyilkolt 26 éves amerikai misszionárius, John Allen Chau a halála előtt pár nappal megpróbált bejutni a bennszülöttek szigetére, akik már akkor is nyílzáporral fogadták – írja a CNN. A Guardian azt írja, Chau néhány órával a halála előtt azt írta a szüleinek, hogy Jézus igéjét akarja hirdetni a törzsnek, és azt kérte:

„Kérlek, ne legyetek mérgesek rájuk vagy az Istenre, ha esetleg megölnek engem.”

Azt is írta, hogy:

„Ez nem értelmetlen dolog. A törzs örökléte egy karnyújtásnyira van, alig várom, hogy találkozhassak velük az Isten trónja körül, imádkozva a saját nyelvükön, ahogy a Jelenések 7:9-10 mondja.”

Balra John Allen Chau egy 2018. októberi fotón a dél-afrikai Cape Town-ban.Fotó: Sarah Prince/AP

A hatóságok szerdán jelentették be, hogy a helyiek megölhették a turistát, aki a világ elől elzárt Északi-Szentinel-szigetre ment, ugyanis az ott élők többnyire nyílzáporral és dárdákkal fogadják az idegeneket. A gondatlanságból elkövetett emberölés miatt nyomozó rendőrség szerint a fiatal férfit az az őrizetbe vett hét halász látta utoljára, akik november 15-én kitették a motorcsónakból az Andamán- és Nikobár-szigetekhez tartozó terület közelében, 500-700 méterre a parttól, ahol John Allen Chau kenura váltott.

Chau a szüleinek azt írta, hogy próbált a nyilak hatótávján kívül maradni, de így nem hallották egymást, így közelebb ment. Erre kb. hat bennszülött üvölteni kezdett vele, amire ő megpróbálta elismételni, amit mondtak. Ezen nagyon röhögtek, szóval Chau szerint sértő szavakat vághattak hozzá. „Azt kiabáltam, hogy: »A nevem John, szeretlek titeket, és Jézus is szeret titeket«” – mesélte a szüleinek Chau, aki halat és focilabdát vitt ajándékba a bennszülötteknek. Úgy tűnik, ez nem működött, mert – bár utólag sajnálta, de – bepánikolt, amikor látta, hogy a szentinelézek a nyilaikért nyúlnak, és egy halat feléjük vágott. Megindultak felé, amire félve és csalódottan visszaúszott a hajóig. Állítólag egy 10 év köröli kisfiú nyila belefúródott a Bibliájába.

Az őrizetbe vett halászok azt mondták: Chau – aki kb. 100 ezer forintnyi rúpiát fizetett azért, hogy a hajóval maradhasson ott még egy napot ott – egy nappal később tért vissza úszva, nyílvesszőktől eredő sebek voltak rajta, és a bennszülöttek a kenuját is tönkretették. A következő napon már nem jött vissza (az utolsó írott szavai: „Soli deo gloria”), a halászok szerint a testét elvonszolták a bennszülöttek, akikkel hiába akart kommunikálni, folyton nyilakkal fogadták. Chaut ezután helikopterekkel próbálták keresni, és értesítették az amerikai nagykövetséget. Most azon dolgoznak, hogy valahogy el tudják hozni a holttestét, de ez nem lesz egyszerű az ellenséges és a fertőzéseknek nagyon kitett szentinelézek miatt.

Minek ment oda?

John Allen Chau turista vízummal érkezett Indiába, az Andamán- és Nikobár-szigetekre viszont már azért ment, hogy megtérítse a törzs tagjait. A területért felelős hatóság vezetője, Dependra Pathak azt mondta:

„Nem akarjuk turistának nevezni, mert azzal a céllal ment a tiltott szigetre, hogy hittérítést végezzen.”

Az áldozat családja azt írta, Chau keresztény misszionárius volt, aki fociedzőként is dolgozott, hegymászó volt, és csak szeretet volt a szívében mindenki, így a szentinelézek iránt is. Chau mozgalmának vezetője azt nyilatkozta, a „mártír” Chau középiskolás kora óta találkozni akart a törzzsel, hogy Jézusról beszéljen nekik.

A Bengáli-öbölben lévő, elvileg India felügyelete alá tartozó, kb. 72 km²-es Északi-Szentinel-sziget az ellenséges lakossága miatt gyakorlatilag autonómiát élvez, az indiai kormány ugyanis tart attól, hogy egy behurcolt fertőzés minden ott élő embert megölne, így tiltott területté nyilvánították a szigetet és az 5 km-es körzetét. Az itt élő szentinelézek a világ egyik legelszigeteltebb népcsoportja, még mindig halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot folytatnak, nagyon érzékenyek a behurcolt betegségekre, és ellenségesek az idegenekkel. Így csak annyit lehet róluk tudni, hogy írástudatlanok, kőből készült tárgyakat használnak, és a létszámuk is kérdéses, 40 és 500 fő közé teszik. Valószínűleg 55 ezer éve élnek a szigeten, és a saját, elszigetelt szentineléz nyelvüket beszélik, ami nem rokona a környező szigeteken előforduló nyelveknek.

Az első feljegyzett kapcsolatot az 1800-as évek végén létesítették a külvilággal: bár megpróbáltak elbújni, a britek hat embert elfogtak, és elhurcoltak. Közülük két felnőtt megbetegedett, és meghalt, a négy gyereket viszont visszavitték, talán ők is elkapták, és hazavitték a betegséget is. Azóta alig érintkeztek a külvilággal, az 1990-es években ugyan volt egy rövid, barátságos találkozó, de például 2004-ben, amikor a környék szigeteit letarolta a cunami, lefotózták a törzs egyik tagját a parton, amint nyilakat lő a helikopter felé, ami azért ment, hogy megnézze, jól vannak-e. Két évvel később pedig két orvhalászt öltek meg, akik illegálisan a területükre tévedtek, és a partra sodródtak.

A régi világ utolsó maradványai

Mostanra nagyon kevesen maradtak, akiket nem ért el a modern civilizáció, de közülük is kiemelkednek a szentinelézek, mint a világ legérintetlenebb törzse. 2013-ban úgy számoltak, világszerte több mint 100 érintetlen törzs lehet, főleg Dél-Amerika, Közép-Afrika és Új-Guinea erdőiben. 

2015-ben a perui kormány megpróbálta felvenni a kapcsolatot az egyik elhagyatott amazóniai törzzsel, miután egyre többször merészkedtek ki a területükről. Idén pedig felvétel készült a világ legelhagyottabb emberéről, akit a brazil hatóságok csak úgy neveznek, hogy az ember a lyukban, mivel a lakóhelyein keskeny, közel 2 méter mély lyukakat ásott, egyes elméletek szerint nem csak csapdaként, hanem talán a törzse spirituális hagyományaként. Az Amazóniában élő, ötvenes éveiben járó, jó egészségben lévő férfi 22 éve él egyedül, nem tudni semmit a törzsről, aminek az utolsó tagja. Vadászgat, és valamennyi papaját meg kukoricát termeszt.

1996-ban szereztek tudomást a létezéséről, a törzse tagjai valószínűleg az 1980-as, 1990-es években halhattak meg farmerekkel és favágókkal való összecsapásokban, így a bennszülöttek jogaiért küzdő aktivisták szerint ő egy népirtás egyetlen túlélője. A brazil kormány 2007-ben 80, később összesen 110 km²-t kerített el neki, azon tilos átmenni. Ennek ellenére 2009-ben fegyveresek támadtak rá, de sikerült elmenekülnie. Kerüli az embereket, de tudja, hogy a FUNAI, egy indiánokat védő szervezet figyeli, és néha otthagy neki ajándékokat (szerszámokat vagy magokat), és elértek egy bizalmi szintet, a férfi például néha jelez a megfigyelő csapatoknak, hogy kerüljenek el a gödröket, amiket védekezésül vagy az állatoknak szánt csapdaként ásott. (CNN, Guardian, Guardian)