A házavató buli, amire senki sem ment el

A rabszolgatörvény által belökött tüntetéshullám 2018. december 8-án kezdődött és éppen egy hónappal később, 2019. január 7-én 11 óra 50 perckor futott először zátonyra. Tíz perccel az „Orbán Viktor Házavató Bulija a Várban” fantázianevű tüntetés meghirdetett rajtja előtt a Karmelita Kolostor előtti placcon összesen tíz olyan ember volt, akiről nem látszott első pillantásra, hogy rendőr, újságíró vagy turista. Innentől teljesen egyértelmű volt, hogy kész, ebben ennyi volt. 

Fotó: Halász Júlia

A Facebookon az esemény oldalán 2058 ember ígérte biztosra a részvételét, 16 344-en pedig érdeklődésüket fejezték ki. Ehhez képest az esemény csúcspontján sem volt több 30 résztvevőnél. Az Orbán Viktor új munkahelyét körbevevő, rohamsisakkal is ellátott rendőrök unottan hunyorogtak a gyönyörű téli napsütésbe, a sajtó képviselőinek jó része azonnal lelépett (nagy tisztelet az Al Jazeerának, akik azért becsületesen lenyomtak egy bejelentkezést, ez náluk egyfajta reflex lehet a valamivel történelmibb Tahrir téri események óta), az érdeklődőbb turisták pedig igyekeztek megtudni, hogy mi folyik itt. „Bal- vagy jobboldaliak tüntetnek itt”, kérdezte tőlem egy svéd nyugdíjas, és nagyon nagy bajban voltam a válasszal. 

Munkanap közepére szervezni tüntetést egyébként sem jó ötlet, de ekkora kudarcot még ez sem magyaráz meg. Már a vasárnapi budapesti tüntetéseken lehetett érezni (érdekes módon a vidékieken nem, sőt), hogy fogy a lendület, és nő a tanácstalanság. Néhány ezren sétáltak egy kicsit a Hősök terétől a Parlamentig, majd békében hazatértek egy elég homályos „folytatjuk!” fohász után. Lehet, hogy a január 19-re ígért sztrájk ismét nagyot fog ütni, de hát szombatról van szó, és a beígért félpályás útlezárások sem biztos, hogy alapjaiban rázzák meg a Nemzeti Együttműködés rendszerét.

Fotó: Halász Júlia

A hétfői esemény mögé se pártok, se civil szervezetek nem álltak be, a megjelent maroknyi ember ha személyében nem is, de öltözködésében és jelvényeiben mindenképpen komoly átfedést mutatott a Kossuth téren évekig táborozókkal. Miután kiderült, hogy itt ennyien lesznek, a főszervező, aki egykor az LMP színeiben politizált, rögtönzött beszédet mondott a kezében tartott hangosbemondó mellé, amit így ez a keménymag sem hallott rendesen. 

A potenciális tüntetők lelkesedésének csökkentése nem azt jelenti, hogy a túlóratörvény rendelkezéseivel egyet nem értők meggondolták magukat, és ma már a kormánnyal együtt vallják, hogy közös hazánk versenyképessége csak ezekkel őrizhető meg. 

Hanem arról, hogy az ilyen megmozdulások szükségszerűen kifújnak, ha nemhogy nem érik el a céljukat, hanem még csak az sem egészen világos, hogy mi a cél. Talán voltak ezeken a tüntetéseken olyan résztvevők is, akik tényleg elégedettek lettek volna a túlóratörvény visszavonásával, de valami azt súgja, hogy a többiek inkább azért mentek ki az utcára, mert így szerették volna kifejezni, hogy szerintük Orbán Viktor és rendszere sürgősen takarodjanak el. A demonstrációk szervezői azonban valamiért nem ezt hangoztatják.

Pedig a tüntetők szempontjából nagy szükség van a lelkesedés megőrzésére. Amikor december végén több ezer ember gyalogolt ki a kemény mínuszok ellenére a közmédia Kunigunda utcai székházáig, alaposan sikerült felidegesíteniük a rendszer különböző képviselőit a helyszínen könnygázozó rendőröktől az aljasságokat író propagandistákig. Néhány ezer ember persze kevés ahhoz, hogy elzavarjon egy még ma is elég népszerű rezsimet, de arra mindenképpen elég, hogy elgondolkodtassa és önmérsékletre intse. Semmit nem szeretnek kevésbé az autokraták, mint amikor a velük elégedetlen, de egészen különböző társadalmi csoportok egységbe forrnak. Ez történt nemrég Nicaraguában, ahol a környezetvédő diákok egyesültek a nyugdíjreform ellen tüntetőkkel, és a kormány csak sok-sok haláleset árán tudott hatalmon maradni.

Fotó: Halász Júlia

Gyurcsány Ferenc pályafutásának talán egyetlen felidézhető, értelmes mondata úgy hangzott, hogy „előbb-utóbb megunják és hazamennek”. Amiben igaza is volt, függetlenül attól, hogy néhány évvel később, ha csak közvetetten, de pont azoknak a tüntetéseknek a hatására, neki is mennie kellett. Egyszer majd Orbán Viktornak is mennie kell, és a következő hetekben az is ki fog derülni, hogy ehhez lesz-e egy kis köze a 2018/19 telén tartott tüntetéseknek, avagy sem. Amik most vagy tényleg megtorpantak, és a 18 000 facebookosból realizálódó 30 fős tömeg már tényleg a kifújás jele, vagy csak normális ember nem munkaidőben tüntet.