A Nemzeti Választási Bizottság keddi határozata szerint a köztévé csatornáit működtető Duna Médiaszolgáltató Zrt. megsértette a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, amikor múlt szombaton, a Fradi-Újpest bajnoki meccs félidejében leadott egyperces villámhíradójában  jogosulatlanul tette közzé a Fidesz politikai reklámját. 

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy határozatot annak közlésétől számított három napon belül a „Hírek egy percben” műsor során tegye közzé. Valamint 745 ezer forintos bírságot is fizetnie kell.   

A határozat ellen a következő három napban a  Duna Médiaszolgáltató  a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál.

„Megtévesztő módon híradónak van beállítva”

A fideszes kampányfilm leadása miatt a DK-s Czeglédy Csaba, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és egy magánszemély nyújtott be kifogást, amiben jelezték, hogy a Fidesz által készített reklámfilmet a köztévé műsorvezetője is a Fidesz kampányfilmjének nevezte, ami a választópolgárokat arra igyekszik mozgósítani, hogy a májusi EP-választáson szavazzanak a Fideszre. Kifogásában a kampányfilm tartalmát is elemezték, amely szerintük egybevág a Fidesz Médiaszolgáltató által sugárzott hírműsorának narrációjával, valamint egybevág a Fidesz központi kampányüzenetével is.

Megjegyezték, hogy kérdéses műsorszámot semmi sem különbözteti meg más médiatartalomtól, sőt, megtévesztő módon híradónak van beállítva.A kifogásban hozzátették azt is, hogy az EP-választáson listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjai a köztévé, illetve a RTL Klub adásaiban csak azután jelenhetnek meg, hogy az NVB vonatkozó, politikai reklámidőt meghatározó határozatai jogerőssé válnának. De mivel ezeket május 2-án hozta meg a Nemzeti Választási Bizottság, így azok  május 4-én, a hírműsor sugárzásakor még nem voltak jogerősek. 

Ilyen a szerkesztői szabadság a közmédiában

A kifogásokkal szemben a köztévé azzal védekezett, hogy „a kifogásolt műsorszám nem a Fidesz kampányvideóját közvetítette, hanem azt képi illusztrációként felhasználva a kampányfilm képi anyagát felhasználva adott tájékoztatást hang nélkül, a kampányfilmet csak részben felhasználva. Ennek igazolásául előadta, hogy amíg a Fidesz kampányvideója 37 másodperc időtartamú addig a kifogásban foglalt hírműsorban szereplő tájékoztatás ténylegesen 22 másodperc hosszúságú. 

A kampányfilm egy részének hírműsorban történő felhasználását a szerkesztői szabadsággal indokolta”. 

És egyébként szerintük a híranyag nem minősül politikai hirdetésnek.

A narráció szintén a Fidesz választási üzenetét közvetíti

A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogásban hivatkozott műsorszám tartalmát tekintve politikai reklámnak minősül, amiben a Fidesz az EP-választásra támogatókat kíván szerezni. A határozat szerint „a reklámfilm a Médiaszolgáltató álláspontjával szemben nem csupán képi illusztráció, önmagában nézve is megfelel annak a tartalmi követelménynek, amely szerint jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalom. Továbbá Médiaszolgáltató hírműsorában egyértelműen megjelöli a médiatartalom szerzőjét is, amely az eredeti kampányfilmben meglévő impresszumot is helyettesíti. Médiaszolgáltató a filmben foglalt választói üzenet lényegét az eredeti hangsáv hiányában is átadja. A képi megjelenítés melletti narráció szintén a Fidesz választási üzenetét közvetíti, ezért a közzététel megítélését önmagában ez a módosítás nem teszi jogszerűvé”. 

Hozzátették, hogy további jogsértéstől való eltiltás és a határozat rendelkező részének közzétételére vonatkozó kötelezés mellett a Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak látta kisebb mértékű bírság kiszabását. Bár a köztévé a mostani választási eljárásban még nem volt marasztalva, de a döntés szerint jelentős eléréssel rendelkező, közszolgálati feladatokat ellátó médiaszereplő, amelytől elvárható a politikai reklámokkal kapcsolatos választási eljárási gyakorlat mélyebb ismerete, hírszerkesztési gyakorlatában történő érvényesítése. Ugyanakkor kizárták, hogy a jogsértés szándékos lett volna. 

Azt, hogy 30 évvel a rendszerváltás után hogyan jutott idáig a magyar közmédia, nemrég egy külön videóban meséltük el részletesen, érdemes azt is megnézni: