Orbán élenjáró demokráciának nevezte az országot, ahol az üres papírlappal halkan tiltakozó férfit négy rendőr vitte el

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Nurszultan Nazarbajev kazah államfő találkozója Nurszultanban 2019. április 24-én.Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába. A demokrácia a régi görög fölfogás szerint kormányzati formát is jelent, vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie és kifejeződnie, és ezért van, hogy ma a világ legsikeresebb országai egyben a világ legstabilabb politikai rendszerű országai. És Kazahsztán élen járt az elmúlt években a stabilitás tekintetében.”

Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az áprilisi látogatásán az Asztanáról (Főváros) az elnök tiszteletére Nur-Szultanra átnevezett kazah fővárosban. Itt találkozott Kaszim-Zsomart Tokajevvel, aki márciusban a választásokig Nurszultan Nazarbajev helyére lépett, illetve maga a volt elnök is fogadta.

Úgy mondott le, hogy még nagyobb hatalma lett

Nazarbajev már a Szovjetunió idején is a nyersanyagokban gazdag ország vezetője volt, és az uralkodása alatt egyszer sem tartottak a „köztársaságban” olyan választást, ami megfigyelők szerint tisztességes vagy szabad lett volna, az elnök pártja, a Nur Otan 80-90 százalék körül szokott végezni.

Márciusban 78 évesen váratlanul bejelentette a visszavonulását, de még nagyobb hatalmat szerzett: megtartotta a pártelnöki tisztségét a kormánypártban, és törvény írja elő, hogy ő maradjon a biztonsági tanács elnöke is, illetve élete végéig megilleti a széles jogkörökkel felruházott Nemzet Vezetője cím. Szakértők szerint ezzel olyan hatalomra tett szert, mint Hszi Csin-ping Kínában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett kettővel ott állt civilben Nazarbajev a győzelem napi ünnepségen a moszkvai Vörös téren 2019. május 9-én.Fotó: Alekszej Nikolszkij/Szputnyik

„Én négy évvel ezelőtt jártam itt. Négy év alatt is rengeteget fejlődött ez az ország, és figyelve a technológiai változásokat biztos vagyok benne, hogy a következő években még gyorsabb fejlődésnek lehetünk majd tanúi” – mondta Orbán az áprilisi látogatásán.

Kazahsztán a rengeteg kőolajának és a világ legnagyobb ismert uránkincsének köszönhetően Közép-Ázsia gazdaságilag legfejlettebb országa lett. Azóta, hogy 2014-ben a csökkenő olajárak és az Oroszország elleni gazdasági szankciók együtt éreztették a hatásukat, és leértékelték a kazah valutát, az 1 százalékos GDP-növekedés 2018-ban felment 4,1 százalékra. Ez a nagyobb olaj- és gázexportnak köszönhető – bár a venezuelai példát látva Kazahsztán újabban igyekszik fejlesztésekkel csökkenteni a nyersanyagexporttól való függőségét –, de a relatív jólét ellenére is nő az elégedetlenség a kb. 18 millió fős, 2,7 millió km2-es (kb. nyugat-európányi) országban.

A stabil demokrácia, ami nem demokrácia

Nazarbajev hátrébb lépése óta több tüntetést is tartottak, annak ellenére, hogy tilos a hatóságok engedélye nélkül megmozdulást szervezni. Tavaly májusban Almatiban szervezett kormányellenes tüntetést Muhtar Abliazov egykori bankár, Nazarbajev bírálója, akkor több tucatnyi embert őrizetbe vettek. A távollétében hamis vádak alapján elítélt ellenzéki most Franciaországban él, ahonnan a közösségi oldalakon toboroz kazahsztáni híveket. Egyrészt azért tüntetnek, mert a júniusi előrehozott választást is el fogják csalni, másrészt hogy tiltakozzanak a Nazarbajev család egyre növekvő hatalma és vagyona miatt.

Amikor Asztanát egy nap alatt átnevezték Nur-Szultanra, a RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a fővárosban verekedés tört ki a döntés támogatói és ellenzői között, és húsz embert őrizetbe vettek a dulakodás miatt. Internetes petíció is indult, amihez több mint 37 ezren csatlakoztak, hogy a kérdésben népszavazást írjanak ki.

Békés tüntetőket állítanak elő Almatiban 2019. május 1-én.Fotó: Ruszlan Prjanikov/AFP

A hatóságok az utóbbi hónapokban többször is blokkolták a közösségi hálózatokat, mivel így akarták elhallgattatni Muhtar Abliazov száműzött ellenzékit, aki tüntetések szervezésére buzdított. Csütörtökön a kazahsztáni internetszolgáltatók elérhetetlenné tették a Facebookot, a Telegramot, az Instagramot és a Youtube-ot, illetve több helyi újság (rus.azattyq.org, exclusive.kz, vlast.kz, holanews.kz, Ak zsajik, Uralszkaja nyedelja) weboldalát is. A Twitter és a WhatsApp elérhető maradt, a volt szovjet területeken nagyon népszerű Telegram pedig a cenzúra elkerülését szolgáló intézkedéseket léptetett életbe, amik lehetővé tették, hogy a szolgáltatás telepített változatai működjenek.

Szerdán a kazah főügyészség felszólította az ország lakóit, hogy ne vegyenek részt a hatósági engedéllyel nem rendelkező megmozdulásokon, óva intve mindenkit, hogy a résztvevőket felelősségre fogják vonni. A betiltott Kazahsztán Demokratikus Választása mozgalom tömegtüntetéseket jelentett be a győzelem napjára a nagyobb városokban, köztük Almatiban és Nur-Szultanban. A tilalom ellenére aktivisták vonultak Almati és Nurszultan utcáin, a Radio Free Europe/Radio Liberty videója szerint békés tüntetőket állítottak elő a semmiért.

Börtön egy molinóért, előállítás a semmiért

Röviddel Orbán kazahsztáni látogatása előtt két aktivistát két hét börtönre ítéltek, három videót készítő társukat pedig pénzbüntetéssel sújtottak, miután Almatiban egy maratonfutáson kilógattak egy molinót azzal a felirattal, hogy: „Nem futhatsz el az igazság elől.”

Május 1-én egy 24 éves aktivista, Aszlan Szagutdinov mutatta be a legjobban, mennyire demokratikus a kazah rendszer: egy üres papírlappal kiállt az otthona, Oral főterére a helyi tanácsi hivatallal szemben, és azt mondta, nem kiabál szlogeneket, egyedül áll ott a papírral, de a rendőrök így is el fogják vinni. Ez így is történt, a rendőrök annyit mondtak, hogy tilos engedély nélkül tüntetni.

„Azt akarom, hogy legyen vége ennek, mielőtt Észak-Koreává változnánk” – mondta röviddel azelőtt, hogy megérkeztek a rendőrök Jerbol Kusekovval, a polgármesteri hivatal egyik vezetőjével, aki azt mondta, senki sem fog senkit előállítani, de aztán arrébb ment telefonálni, és a közlekedési rendőrök végül elvitték a nem is tüntető tüntetőt. Ahogy a videón is látszik, a kérdésre, hogy miért viszik el, a rendőrök azt mondták: „Ezt később rendezzük.” A férfit végül elengedték, miután rájöttek, hogy nincs mivel megvádolni.

(RFE/RL, BBC, Forbes, Eurasianet, MTI)

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.