A kormány informálisan kérdezett valamit az Európai Bizottságtól, majd a választ meg sem várva brüsszeli támadást vizionált a magyar családok ellen

Elég szép példát hozott a magyar kormány arra, hogyan is néz ki egy mindent elsöprő, a magyar családok megsemmisítését célzó brüsszeli attak. 

A téma a babaváró támogatás, amit Orbán Viktor jelentette be a februári évértékelőjén. Ez az a 10 milliós kamatmentes hitel, amit húsz éves futamidőre lehet felvenni, a törlesztése pedig attól függ, hány gyereke születik közben a családnak. 

A Fidesz és lapjai a hétvégén közölték, hogy 

Az Európai Bizottság megtámadta az új magyar babaváró támogatást

A Magyar Nemzet állt az ügy élére, azzal az alcímmel segítve az olvasók tájékozódását, hogy „A CSALÁDOK SEGÍTÉSE ZAVARJA BRÜSSZELT, A TERRORIZMUS PÉNZELÉSÉRE ALKALMAS MIGRÁNSKÁRTYÁK NEM”.

A lap még hozzáteszi azt is, hogy „a kormány véleménye szerint az ellenkezés kifejezetten a gyermekvállalást támogató programnak szól, és nem a konkrét konstrukciónak”.

Hamar megerősítette az uniós ármányt Rétvári Bence államtitkár: „Brüsszelben azt a támogatást, ami nem a migránsokat, hanem a magyar családokat segíti, azonnal megtámadják”. 

Az Európai Bizottság ugyan kiadott egy közleményt szombaton, hogy semmiféle vizsgálat nincs, és a magyar kormány kereste meg őket a babaváró hitelprogram ügyében. 

Hollik István kormányszóvivőt ezt nem rendítette meg, és vasárnap közleményt adott ki a témában. Szerinte„hiába próbálják tagadni, attól még tény marad, hogy az Európai Bizottság kifogásokat emelt a babaváró támogatással kapcsolatban”, a kifogásokat Brüsszel „az úgynevezett előzetes egyeztetési eljárás során fogalmazta meg, amely hetek óta zajlik”.

Hollik azt is közölte, hogy ha Brüsszel tagadja az egyeztetések tényét, akkor készek a jegyzőkönyveket nyilvánosságra hozni. 

Brüsszel egyébként azt cáfolta, hogy büntetést előkészítő eljárást folytatna az ügyben, mindenestre a kormány valóban nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveket. (Itt megtalálható, oldalt a brüsszeli kifogások címnél kell keresni.)

És ezekből a jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy szó sincs semmiféle brüsszeli eljárásról. 

A magyar kormány kezdett el informálisan tapogatózni a Bizottságnál. Azért, mert a Bankszövetség (a magyar) aggódni kezdett, és megkereste a Pénzügyminisztériumot. A magyar Bankszövetség szerint ugyanis „a Babaváró Támogatás konstrukciója a jelen formájában a 100%-os állami kezességvállalásnak köszönhetően európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatást tartalmazhat a bankok szintjén”. Ezt azért akarták tisztázni, mert a bankok vonakodnak részt venni a konstrukcióban, hiszen az Európai Bizottság esetleg megvizsgálhatja, és dönthet úgy is, hogy a bankoknak vissza kell fizetniük az állmai támogatást. 

Ezután a magyar kormány részéről megkerestek a Bizottságnál egy főosztályvezető-helyettest, és igyekeztek gyorsan megnyugtatni, hogy a kormány tervezett intézkedése a bankok felé „nem tartalmaz állami támogatást, mivel az 1. nem nyújt gazdasági előnyt (a piacon meg nem szerezhető előnyt) a bankok részére, illetve 2. nem szelektív (ahhoz bármely vállalkozás hozzáférhet)”. 

A Bizottság előzetes, szóbeli válasza az volt, hogy „álláspontja szerint fennáll annak a kockázata, hogy a kezesség jelentette előnyt a bank nem adja tovább teljes egészében a magánszemély kölcsönfelvevőknek". Vagyis amiatt aggódtak, hogy a bankok lecsípnek a családok támogatásából. Szó sem volt arról, hogy a családtámogatást támadnák. Nem érezték indokoltnak a magas szerződéskötési illetéket sem, hiszen állami kezesség van a konstrukcióban. És hivatkoztak arra is, hogy meglehetősen hiányosak az adatok (a Bizottság „az anyagban szereplő adatok alapján nem tudja egyértelműen kimondani, hogy a bank költségszintjét nem haladja meg a hozam, és hiányolta a sajáttőke-arányos megtérülés bemutatását”), amit egyébként a jegyzőkönyvben a magyar fél is elismert  („a március 22-i leírásban információ hiányában nem mutattuk be a tényszerű banki költségszinteket”). 

Több tárgyalási forduló volt. Magyar részéről azt akarták elérni, hogy előzetesen hagyja jóvá a Bizottság a konstrukciót, bár annak minden részletéről nem tudtak tájékoztatást adni. Ezzel a jóváhagyással pedig meg lehetett volna nyugtatni a Bankszövetséget és a bankokat (aminek egy része már a rendszer oligarcháinak a tulajdonában van). 

A Bizottság egyrészt időt és továbi adatokat kért, hogy megvizsgálhassák a konstrukciót. Másrészt szóban, előzetesen jelezték, hogy mi lehet a gond. Ha gyors jóváhagyást akar a magyar fél, akkor javaslatokat is adtak arra, hogyan lehet elkerülni egy esetleges eljárást. Egyrészt ha nem 100 százalékos, hanem 80 százalékos a kamattámogatás és a kezesség, ezel versenyt lehet generálni a bankok között, vagy egyszerűen kapcsolja ki a magyar kormány a bankokat a rendszerből, és a támogatást adják oda a családoknak a szociális támogatási rendszer részeként (pl. a Kincstáron keresztül). Ennek „eredményeként nem lenne szükség a bankokra mint közvetítőkre, és az állami támogatási probléma is megszűnne”. Erre a megoldás azt írta a magyar fél a jegyzőkönyvben, hogy „az államadósság és a fizetési hiány szempontjából lényegesen kedvezőtlenebb lenne, mintha a bankok saját forrásból hiteleznének”.

És van egy harmadik megoldás: ne legyen magasabb a kamat, mint egy állampapír esetében. Ez lehet a kompromisszum, amiben egy sima előzetes egyeztetés alapján megegyezhetnek.

Ami igazán érdekes, hogy a jegyzőkönyben is az áll, hogy nem tudják, saját hatáskörben indítana-e a Bizottság eljárást,  „de a panaszkockázat jelentős, figyelemmel arra, hogy az állami támogatás lehetősége miatt a programban részt nem vevő piaci szereplők bármelyike jogosult panaszeljárás kezdeményezésére, és a Bankszövetség aktivitása miatt tisztában is vannak az állami támogatási aspektussal”. 

Vagyis a magyar tárgyalófél is arról írt, hogy szó sincs arról, hogy Brüsszel rátámadt volna a babaváró programra. 

A Bizottság hétfőn újabb közleményt adott ki. Ebben ismét leírják, hogy nem igaz, hogy az Európai Bizottság „támadja” a programot. 

„Fontos hangsúlyoznunk, hogy az Európai Bizottság nem kifogásolja, sőt üdvözli a program céljait, azaz a családok támogatását. Ahogy már korábbi közleményünk kiemelte, a magyar kormány kezdeményezett előzetes egyeztetést a tervezett hitelprogramról, de a Bizottság még nem alakított ki hivatalos álláspontot a konstrukcióról. A Bizottság szakértői a magyar hatóságokkal folytatott előzetes párbeszéd keretében igyekeznek kiküszöbölni, hogy a babaváró hiteleket nyújtó bankok – tehát nem a hiteleket felvevő magánszemélyek – tekintetében később aggályok merüljenek fel az állami támogatásokra vonatkozó szabályok szempontjából. Az előzetes egyeztetések folytathatók, és az Európai Bizottság továbbra is készen áll a konzultációkra, amelyek pontosan arra szolgálnak, hogy elkerülhető legyen egy későbbi formális vizsgálat vagy az, hogy bárki megkérdőjelezhesse a konstrukció jogszerűségét. ”

Így hárított el egy nem létező támadást a magyar kormány. Kövér László mindenesetre már ott tart, hogy lakossági fórumon is szóba hozta  a babaváró támogatásnak a „brüsszeli vizsgálatát”. Amiről azt mondta: „perverz és aljas dolog”, amit „saját európai fajtájukkal szemben cselekednek”. Megfogalmazása szerint „mintha el akarnának bennünket pusztítani mások kedvéért. Ahelyett, hogy azon gondolkodna Európa, hogyan lehetne a családok biztonságát helyreállítani, (...) tömeges lakosságcserével próbálják meg gyökértelenné tenni Európa minden országának társadalmát.”