Franz Kafka bizalmas barátjának, Max Brodnak mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át kedden a német hatóságok Izraelnek.

Max Brod Kafka közeli jó barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el tuberkulózisban, de halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet.

Brod azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is, amelyek révén Kafka posztumusz a 20. század egyik legnagyobb írójává vált.

Brodnak köszönhető a "kafkai" jelző meghonosítása is az angol nyelvben, a bizarr, logikátlan, rémálomszerű helyzetek leírására, amelyek Kafka regényeiben és novelláiban előfordulnak.

A Brod-hagyaték Németországba került részét kedden az izraeli nagykövetségen adták át a német hatóságok David Blumenbergnek, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatójának, aki az eseményt "történelmi igazságszolgáltatásként" méltatta.
Brod a náci megszállás elől Csehországból 1938-ban az egész gyűjteménnyel, amelyben saját kéziratai, dokumentumai és Kafka kéziratai is voltak, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinába szökött. Halála után az egész hagyatékot titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el.

Hoffe azonban a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, és saját, tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.

Esther Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után a gyűjtemény két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de 2016-ban elvesztették a pert Izrael állammal szemben. A bíróságon az Izraeli Nemzeti Könyvtár azzal érvelt, hogy a Kafka-dokumentumok olyan "kulturális értékek", amelyek az izraeli népet illetik meg.

Hoffe lányai közben szintén elhunytak, a gyűjtemény Izraelben lévő részének megőrzéséről pedig azóta a Nemzeti Könyvtár gondoskodik. A Svájcban őrzött kéziratok egy áprilisi zürichi bírósági döntést követően hamarosan szintén Izraelbe kerülnek.

Németországban a gyűjteménynek az a része volt, amelyet tíz éve Hoffe tel-avivi lakásából loptak el. A kéziratok egy izraeli műkereskedőnél kötöttek ki, aki megpróbálta eladni őket a Német Irodalmi Archívumnak, de az intézmény jelentette az ajánlatot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak, amely megtette a szükséges lépéseket a hatóságoknál.

Sokkal bővebben a Brod-hagyaték kafkai történetéről a januári cikkünkben, vagy Benjamin Balint könyvében lehet olvasni, ami nemrég magyarul is megjelent. (via MTI)