Fidesz: Az Európa Tanács csak ürügyként használja a meggyilkolt máltai újságírót, hogy politikai támadást intézzen Málta ellen

Fotó: Matthew Mirabelli/AFP

Daphne Caruana Galizia írta az egyik legolvasottabb máltai oknyomozó portál, a Running Commentary cikkeit. 30 éve írt újságot, 1987-ben a The Sunday Times of Malta, majd a The Malta Independent munkatársa voltde az egyszerre tényfeltáró és publicisztika blogja tette igazán híressé. (Jobb napjain 400 ezren is olvasták a blogját, ami esetenként több volt a teljes máltai sajtó napi olvasószámainál is.) A Politico 2016-ban úgy írt róla, mint az egyik legaktívabb újságíróról, aki változásokat generált Európában. Ő vezette az oknyomozást a Panama-iratok máltai szálain is, amik Konrad Mizzit, a Máltai Munkáspárt képviselőjét és Keith Schembrit, a miniszterelnök kabinetfőnökét is elérték. Később egy cikkében azt állította, a panamai Egrant vállalat valódi tulajdonosa Michelle Muscat, a miniszterelnök felesége volt.

2017 októberében a kocsijába rejtett bombával felrobbantották, és meghalt. A merénylet után az újságíró fia azt írta„Néhány órával később, amikor az a bohóc miniszter a parlamentben beszélt egy újságíróról, akit egy évtizeden át zaklatott és démonizált, egy Ramon Mifsud nevű rendőr, akinek az lenne a dolga, hogy kivizsgálja a gyilkosságot, ezt írta ki a Facebookra. »Mindenki azt kapja, amit megérdemel, tehénszar! Boldog vagyok :)«.”

Az újságíróról az Európai Parlamentben sajtótermet neveztek el. Az egyik informátorát Málta azóta is hiába próbálja kiadatni Görögországgal.

Galiza fiai az anyjuk koporsóját viszik 2017. november 3-án.Fotó: Matthew Mirabelli/AFP

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács szerdán megszavazta, hogy vizsgálatot kell indítani az ügyében. Az újságíró kormányzati és ellenzéki korrupciót, illetve a máltai elit alvilági, orosz és azeri kapcsolatait tárta fel, és a halála óta kétségek vannak afelől, hogy a nyomozás nem zajlik az elkövetők személyétől függetlenül.

Az Európa Tanács 47 tagországból áll, de bármelyik európai állam csatlakozhat, ami elfogadja a jogállamiság intézményét, és garantálja az állampolgárainak az alapvető szabadság és emberi jogokat. A Tanács legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt, ekkor állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, ami az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma. A Tanácsban ott van Oroszország és a kaukázusi országok is.

A Tanács közgyűlése a döntéssel súlyos aggályait fejezte ki, és indítványozta, hogy 3 hónapon belül független, nyilvános vizsgálat induljon az ügyben. Mintha egyes felelősök büntethetetlennek tűnnének a Máltát 2013 óta vezető Joseph Muscat miniszterelnök védelmének köszönhetően – figyelmeztettek képviselők. A határozat szerint „a máltai jogállamiságot komolyan aláássa a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengesége”. Felszólították Máltát, hogy teljeskörűen alkalmazza az Európa Tanács alá tartozó Velencei Bizottság és a Korrupcióellenes Államok Csoportja (GRECO) ajánlásait. Az újságíró családja közölte: ez nagy lépés az igazság felé, és a nemzetközi közösség további segítségét kérik, hogy Muscat valóban állítson fel független bizottságot a nyomozás ellenőrzésére.

A holland néppárti képviselő, Pieter Omtzigt jelentésén alapuló határozatot 72 igen, 18 nem és 3 tartózkodás mellett szavazták meg. Az összesítés szerint nemmel szavazott a két olasz kormánypárt és Berlusconi pártjának egy-egy képviselője, egy ciprusi szocialista, négy török Erdogan pártjából, hat azerbajdzsáni képviselő meg Németh Zsolt, Csöbör Katalin, Tilki Attila és Nacsa Lőrinc fideszes képviselők.

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 3-án.Fotó: Illyés Tibor/MTI

Telefonon kerestük Németh Zsoltot és Csöbör Katalint, hogy megtudjuk, miért szavaztak nemmel, de nem akartak nyilatkozni, azt mondták, forduljunk a Fidesz-frakció sajtóosztályához. A Fidesz a levélben feltett kérdésünkre az alábbi választ adta:

„Mi is ugyanúgy sürgetjük Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának kivizsgálását, mint mások. De felháborítónak tartjuk, hogy a szóban forgó határozati javaslat arra használja ki ezt a tragikus esetet, hogy támadást indítson az Európa Tanács egyik tagállama, Málta ellen. A szövegnek alig ötöde foglalkozik az újságírónő meggyilkolásával, ami csak ürügy arra, hogy politikai támadást intézzenek a szigetország ellen, megkérdőjelezzék jogállamiságát. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egy politikai testület, amely ennélfogva politikai, nem pedig jogi véleményt képes kinyilvánítani.”

Pedig korábban a Fidesz is célzott arra, amire most az igennel szavazók. Amikor a jogerősen elítélt Nikola Gruevszki kapott menedékjogot Magyarországon, a nemzetközi felháborodásra reagáló Fidesz-közleményben az állt, hogy „teljesen természetes, hogy egy baloldali kormány által fenyegetett és üldözött néppárti politikus számára lehetővé tették a menekültügyi kérelem benyújtását”, majd párhuzamot vontak Gruevszki szerintük állami üldöztetése és Galizia meggyilkolása közé: „Vannak szocialista kormányok, például Málta, ahol újságírókat gyilkolnak meg…”

A határozatban szerepel az is, hogy a máltai jogállamisági hiányok tették lehetővé azt is, hogy az azerbajdzsáni állami energetikai cég túlárazott üzletet köthetett Máltában. Ezt is Galiziáék oknyomozása derítette ki. Az Európa Tanács azerbajdzsáni képviselői nemmel szavaztak, ahogy annak a Fidesznek a képviselői is, ami megpróbálta leszavazni, hogy az EU vizsgálja az azeri vesztegetési alap ügyét, amiből Magyarországra is jutott pénz, és aminek a pártalapítványa 10 milliókat fizetett másolt tanulmányokért egy belga politikusnak, aki vastagon benne van az azeri kenőpénzbotrányban.

Korábban itt írtunk arról, hogy miközben Orbánék folyton a nemzeti szuverenitást védik, máskor rendszeresen beleszólnak más országok belügyeibe. Ebben az esetben azonban a jelek szerint nem akarnak.