Ismét több százezren – a szervezők szerint 1,7 milliónyian – vonultak utcára vasárnap Hong Kongban a tiltakozási hullám 11. hetében. A demonstrációk júniusban kezdődtek, miután a városállam vezetője, Carrie Lam olyan határozatot írt alá, amely megkönnyítette bűncselekménnyel gyanúsított Hong Kong-i állampolgárok kiadását a kommunista Kínának. Ezt sokan értékelték úgy, hogy a nyugatias berendezkedésű városállam feladja függetlenségének egy újabb részét. A megmozdulások hatására Lam bejelentette, hogy fölfüggeszti a határozatot, de a tüntetők már nem bíznak a városvezetőben, és a távozását követelik.

A szakadó esőben tartott vasárnapi óriástüntetés azt mutatta meg, hogy a Hong Kong-i polgárok többsége kitart a követelések mellett, hiába fenyegeti őket egyre nyíltabban a Kínai Népköztársaság pártvezetése, sajtója, sőt már a hadserege is. Két napja egy holland tévéstáb már drónfelvételekkel is igazolta, hogy a hadsereg egységei Hong Kong közvetlen közelében gyakorlatoznak, illetve nagy számú katonai jármű is feltűnt a környéken. Ugyanakkor Hong Kong területére nem lépett be a hadsereg egyetlen katonája sem.

A vasárnapi megmozdulást a Civil Human Rights Front nevű szervezet hirdette meg, direkt azzal a céllal, hogy békés, nyugodt tiltakozással mutassa meg, hogy az elmúlt napok erőszakos akciói idegenek a demokráciapárti tiltakozóktól. Korábban a tüntetők összetűztek Kína-párti erőszakos csoportokkal – egyes sajtójelentések szerint a kínai kommunisták által fölbérelt/föltüzelt bűnözők, triádok támadtak a tiltakozókra –, illetve a város nagy forgalmú repterét szállták meg demonstrálók, akik szintén összetűzésbe keveredtek más civilekkel, akik feltételezésük szerint tikosrendőrök voltak.

A tiltakozássorozat már érzékeny veszteséget okoz a Hong Kong-i gazdaságnak: a világ harmadik számú pénzügyi központját gyakorlatilag megbénították a tüntetők. A második negyedévben már gyakorlatilag nem nőtt a városállam gazdasága, és az év második felében már recesszióba csúszhat át. (via CNN, Bloomberg, Reuters, AP)