Ami már megvolt az ellenzéknek, azt nagyrészt megtartotta

  • Viszonylag kevés település vágott neki ellenzéki vezetéssel a vasárnapi önkormányzati választásnak. 
  • A nagyobb városok, Szeged, Hódmezővásárhely és Salgótarján ellenzéki kézen maradtak, de az eddig független Kalocsa például fideszes lett. 
  • Összegyűjtöttünk néhány települést, ahol 2014 és 2019 közt nem sok babér termett a Fidesznek. Lássuk, mire mentek most! 

Szeged régóta az egyik utolsó ellenzéki fellegvárnak számít, különösen a vidéki nagyvárosok közt, ahol jó ideje szinte csak a Fidesznek terem babér. Botka László most is óriási többséggel, 60,56 százalékkal nyert. 

A független, de fideszes támogatású Nemesi Pál 36,41 százalékot kapott, a további sorrend pedig így nézett ki:  

    3. Dr. Szabó Bálint (Független) - 1,76 százalék (1186 szavazat)
    4. Lauer István (Független) - 1,27 százalék (857 szavazat)

Orbán Viktor, Botka László és Pálinkás József a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont elkészült épületegyüttesének megnyitóján 2017-ben.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Botka László 2002 óta vezeti a várost, 2014-ig parlamenti képviselő is volt, és egy ideig úgy tűnt, ő lesz Orbán Viktor 2018-as kihívója.

Ebből aztán nem lett semmi, helyben viszont valahogy sehogy sem bír vele a Fidesz, Botkának a 2014-19-es ciklusban is kétharmada volt a közgyűlésben. Orbán idén Kubatov Gábor pártigazgatót bízta meg azzal, hogy szállítsa neki a választást. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, Kubatov az elmúlt két évben kipróbált emberekből rakott össze egy helyi stábot, de egy idő után saját kezébe kellett vennie a dolgokat, mert konfliktusok adódtak a helyi szervezetekkel, és sokáig nem sikerült megtalálni Botka kihívóját sem. 

Lázár János volt kancelláriaminiszter viszont nem örült neki, hogy rajta kívül másik „erős ember” tűnik fel a Dél-Alföldön. Lázár Szegeden Szabó Bálintot kezdte támogatni, aki korábban az MSZP-ben, majd a DK-ban politizált, az utóbbi években pedig nagy erővel támadta Botkát az országos sajtóban is. Szabó tavaly decemberben be is jelentette, hogy elindul polgármesternek, úgy tűnt, ő lesz a Fidesz jelöltje, Kubatov körei viszont nem támogatták őt, és hamarosan a kormányközeli média is rászállt. 

A Fidesz végül egy helyi vállalkozó, Nemesi Pál mögé állt be, aki hivatalosan függetlenként indult. Botkán és Nemesin kívül elindult polgármesternek Szabó Bálint és még öt másik jelölt is. 

Márki-Zaynak nem volt ellenfele Hódmezővásárhelyen

Simán nyert a hódmezővásárhelyi Márki-Zay Péter is, aki 57,30 százalékott kapott, szemben a fideszes Grezsa István 42,70 százalékával. 

Hódmezővásárhely tavaly tavasszal került ellenzéki kézbe, amikor meglepetésre Márki-Zay Péter nyerte az időközi polgármester-választást, egy időre megakasztva ezzel a Fidesz országgyűlési választási kampányát is. Márki-Zay azóta a fideszes többségű közgyűléssel és Lázár Jánossal hadakozva vezeti a várost, utóbbi országgyűlési képviselőként egy sor kormányzati projektet is gondoz a térségben. 

Fotó: 444/Magyar Jeti Zrt

Márki-Zay a győzelme óta valamelyest az országos politikában is benne van, konzervatív értelmiségiekkel létrehozták a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, ami országszerte támogat közös ellenzéki jelölteket. 

A helyi Fidesz eleinte Lázárt szerette volna jelöltnek, de miután nem vállalta, Grezsa Istvánt, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosát indították, hivatalosan függetlenként. Kettejükön kívül más nem is indult. 

Szentesen is bőven nyert az ellenzék 

Csongrád megye másik ősellenzéki városa Szentes, ahol 1994-től mostanáig az MSZP-s Szirbik Imre volt a polgármester. Ő viszont nem indult újra, ezért új ellenzéki jelölt után kellett nézni, aki végül egy jobbikos önkormányzati képviselő, Szabó Zoltán Ferenc lett. 

Ő hivatalosan a Jövőnk Szentes Egyesület színeiben indult, és 50,60 százalékot kapott. A Fidesz Szegvár veterán polgármesterét, Gémes Lászlót importálta Szentesre, akire végül az emberek 40,69 százaléka szavazott. Gémes az elmúlt években nagy erőkkel szállt bele a migránstémába, még buszos túrát is szervezett a határkerítéshez. A függetlenként induló Antal Balázs Tibor 8,71 százalékot kapott. 

A Fidesz egyéni jelöltként indított egy másik migránsügyi megmondóembert is, a német származású ex-rendőrt, egykori UFO-hívőt, Georg Spöttlét, aki végül bőven kikapott.

Georg Spöttle 2016-banFotó: botost/444.hu

Salgótarjánban marad Fekete Zsolt

A megyeszékhelyek közül, Szegedet leszámítva egyedül Salgótarján futott neki a választásnak ellenzéki vezetéssel, pedig 2014-ig itt is fideszes polgármester volt. 

Az MSZP-s polgármester, Fekete Zsolt közös ellenzéki jelöltként, 54,25 százalékot kapott, míg a fideszes Szabó Csaba csak 42,86-ot. 

A további sorrend:

3. Egyedi Norbert (Mi Hazánk) - 1,97 százalék (264 szavazat)
4. Nagy Attila (MUNKÁSPÁRT) - 0,92 százalék (123 szavazat)

2014-ben az MSZP-s Dóra Ottó mindössze 50 szavazattal, de nyerni tudott, a halála után kiírt időközi választást pedig már több mint tíz százalékkal nyerte a szintén MSZP-s Fekete Zsolt. 

A jobbikos Janiczak újrázott Ózdon

Ózdon újrázni tudott a jobbikos Janiczak Dávid, akit szintén egységesen támogattak az ellenzéki pártok. Fideszes ellenfele, Eke István 38,90 százalékot kapott, a független Vitális Iván és Pap Ferenc pedig 4,29-et, illetve 1,01-et. 

Janiczak Dávid 2014-ben először csak 66 szavazattal, majd egy megismételt választáson nagyon simán, 64 százalékkal verte fideszes elődjét, Fürjes Pált. Idén júliusban ünnepélyesen be is jelentették, hogy az összes ellenzéki párt támogatja őt, de végül a DK kihátrált Janiczak „korábbi neonáci megnyilvánulásai miatt”. Janiczak 2014-es programjában például szerepelt, hogy „az integráció lényege az, hogy a kisebbségi társadalomnak fel kell adnia kultúráját, szokásrendjét, el kell fogadnia a többségi társadalom elvárásait, és minden igyekezetével azon kell lennie, hogy az elvárásoknak megfelelően éljen. Amennyiben ez nem működik, úgy kijelenthető, hogy az adott kisebbség társadalmi együttélésre alkalmatlan, ezért ameddig köreinkben marad, kiemelten megfigyelendő és büntetendő elem”.

Janiczak Dávid 2019. október 6-ánFotó: Janiczak Dávid/Facebook

Miután megválasztották, előírták, hogy büntetett előéletű emberek nem kaphatnak szociális bérlakást, de nem elsősorban az intézkedéseivel került be a hírekbe:

A szintén borsodi Kazincbarcika régi ellenzéki bázisnak számít, az MSZP-s Szitka Péter 2006 óta minden választáson nyert, de korábban is szocialista polgármester vezette a várost. A Fidesz most Knopp Richárdot indította ellene, aki többek közt azzal támadta, hogy csupa férfiakból álló csapattal ment neki a választásnak, míg az ő képviselőjelöltjei közt öt nő is volt. Rajtuk kívül még két független jelölt indult.

Szitka óriási többséggel, 73,98 százalékkal nyert, míg Knopp csak 20 százalékot kapott. Gyöngyösön az egykori tévés műsorvezetőt, Klausmann Viktort vetette be a Fidesz Hiesz György ellen, aki 2014-ben vette vissza a várost a kormánypárttól (Hiesz 2010 előtt is volt polgármester). 

Végül maradt az ellenzéki vezetés, Hiesz 47, Klausmann 43 százalékot kapott. 

Klausmann ViktorFotó: Klausmann Viktor / Facebook

Tavaly sokáig úgy volt, hogy Hiesz az országgyűlési választáson is indul, de februárban elcsukló hangon bejelentette a visszalépését, és hogy kilép az MSZP-ből is. Most az MSZP, a Momentum és a DK támogatta, a Jobbik itt saját jelöltet állított Kévés Tamás személyében, aki 10 százalék alatt maradt.

Gémesi György tovább vezeti Gödöllőt

Gödöllőn a veterán ellenzéki polgármester, Gémesi György sorsa volt kérdéses, főleg úgy, hogy nemcsak a fideszes Kolozs Csaba, hanem a DK-Jobbik-MSZP-Párbszéd négyes által támogatott Kovács Barnabás és egy civil jelölt, Henkei Viktóra is elindult ellene. A gödöllői kampányba még Orbán Viktor is beszállt, és világossá tette, hogy „ellenséges közegben”, vagyis ha az emberek nem a Fideszre szavaznak, nem fog tudni segíteni a városnak

Gémesi így is nyerni tudott, 47,58 százalékott kapott. Kolozs Csaba lett a második 43,91 százalékkal, a többiek öt százalék alatt maradtak. 

Gémesi György tavaly májusban Karácsony Gergellyel és Pálffy Ilonával, a Nemzeti Választási Iroda elnökével tavaly májusban. Fotó: Kovács Attila/MTI/MTVA

Gémesi 1990 óta vezeti a települést, közben volt MDF-es parlamenti képviselő, és tavaly újra beszállt az országos politikába, amikor Új Kezdet nevű pártja összefogott az LMP-vel. Listán be is ülhetett volna az országgyűlésbe, de inkább lemondott a mandátumáról, hogy polgármester maradhasson. 

Siófok ellenzéki maradt, Szigetvár fideszes lett

Siófok hagyományosan jobboldali város, ezért is okozott meglepetést, hogy öt éve a baloldal és a Jobbik által is támogatott Lengyel Róbert lett a polgármester, kétharmaddal verve fideszes elődjét, aki öt cikluson át volt hatalmon.

Vasárnap este kiderült, hogy Lengyel marad a polgármesteri székben, 53,33 százalékot kapott, a fideszes Gruber Attila pedig csak 42,17-et. 

Lengyel részt vett a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom alapításában (egyedüli polgármesterként a hernádszentandrási Üveges Gábor mellett). Szeptemberben az Azonnalinak azt nyilatkozta, „az ilyen magamfajta emberek, mint Márki-Zay Péter, Wittinghoff Tamás, Gémesi György, gyakorlatilag az utolsó esélyt kínáljuk ennek az országnak”.

Lengyel Róbert (balra) és Magyar György ügyvéd 2018 márciusábanFotó: urfip/444.hu

A Fidesz Gruber Attilát indította, aki a térség parlamenti képviselője volt 2002 és 2014 között. Érdekesség, hogy 2013-ban szembement a fideszes központi akarattal, és igennel szavazott az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, amit összességében elutasított a parlament. 

Szigetváron óriási többséggel nyert az ellenzéki jelölt, Vass Péter 64,51 százalékkal.Szigetvár 2014-ig kormánypárti vezetésű település volt, míg fel nem bomlott a Fidesz-KDNP-szövetség. Simon János, aki a Fidesz mostani jelöltje volt, öt éve a KDNP és a Jobbik támogatásával indult, míg a pártközpont a helyben kegyvesztetté vált ex-polgármestert, Kolovics Jánost támogatta. Kolovics idén már el sem indult, Simon volt Vass Péter egyetlen kihívója, de csak 35,49 százalékot kapott. 

Kalocsán nem indult újra az eddigi független polgármester, Bálint József. Helyette viszont bőven voltak jelöltek: egy fideszes (Filvig Géza), egy MSZP-s-civil (Faragó László), egy civil, akit több ellenzéki párt támogat (Bolvári Ferdinánd), még egy civil (Bagó Zoltán) és egy független (Fekete Zsombor). 

Végül a fideszes Filvig Géza nyert nagy előnnyel, 45,99 százalékkal. A további sorrend: 

2. Bolvári Ferdinánd (B-KE) - 31,55 százalék (2260 szavazat)
3. Dr. Bagó Zoltán (Szívből Kalocsa) - 18,48 százalék (1324 szavazat)
4. Faragó László (Szövetségben VárosunkértEgyesület-MSZP) - 3,98 százalék (285 szavazat)