Macron megfúrta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken. Tájékoztatása szerint a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet.

A Euronews diplomáciai forrásai szerint Franciaország, Dánia és Hollandia ellenezte az albán tárgyalások megnyitását. Észak-Macedóniát viszont egyedül Macron blokkolta 27 tagállammal szemben a Reuters szerint péntek hajnalig tartó, a végére szenvedélyes hangvételűvé váló vitában.

Juncker és Macron a pénteki csúcsonFotó: Alexey Vitvitsky/Sputnik

„A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között. A két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely még nem kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére” - mondta Tusk. „Nem kételkedem abban, hogy mind Észak-Macedónia, mind Albánia egy napon tagja lesz az Európai Uniónak.”

„Súlyos történelmi hiba az európai uniós tagállamok vezetőinek azon pénteki döntése, hogy az EU ne kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával” - jelentette ki Jean-Claude Juncker, aki „nagyon szomorú”, hogy bizottsági elnöki megbízatásának utolsó EU-csúcsa ilyen vitával záródott. A vita nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU tiszteletet vár el, akkor tiszteletben kell tartania vállalásait - mondta.

Korábban Johannes Hahn bővítéspolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy a két nyugat-balkáni állam végrehajtotta a feltételként előírt reformokat, s ezt az EU-nak díjaznia kell, máskülönben elbátortalaníthatja a csatlakozni kívánó országokat a reformfolyamatban. A térségből egyébként Bosznia és Koszovó is szeretne az EU részévé válni egyszer.

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök és Donald Tusk október 16-ánFotó: VIRGINIA MAYO/AFP

Macron álláspontja ezzel szemben az, hogy a hivatalos tárgyalások megnyitása előtt az EU-nak újra kell gondolnia a csatlakozási folyamatot és annak feltételrendszerét, amely a gazdasági teljesítménytől az emberi jogi kérdésekig terjed. Párizs álláspontja kissé sarkítva valami olyasmi, hogy van elég problémája az EU-nak egyes tagállamokkal, még két balkáni ország nem fér most bele.

A halogatással kapcsolatban két komoly aggály szokott felmerülni. Az egyik, hogy a történelmileg instabil régiót nem szabadna tovább feszíteni, a másik pedig a Balkánon nagyon aktív oroszok és a kínaiak nyomulása. Merkel korábban azt kérte, hogy ha már az ország nevét is megváltoztatták emiatt, legalább hadd kezdje meg az amúgy többéves tárgyalási folyamatot Észak-Macedónia. Zoran Zaev miniszterelnök a döntés előtt úgy nyilatkozott: ha az EU nem, akkor Kína és Oroszország be fogja tölteni a hatalmi űrt. (Reuters, MTI)