Eddig csak a személyi igazolványt kérték el, mostantól le is fotózzák Kínában, aki új mobilszámot regisztrál. Az ipari és információtechnológiai minisztérium ezzel az intézkedéssel akarja biztosítani, hogy mindenki saját nevén használja az internetet, azonosítani tudják az összes mobilhasználót, és „védjék az állampolgárok online jogait”.

Jeffrey Ding, az Oxford University kínai mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatója szerint a kormány egyrészt azért akar megszabadulni az anonim mobilszámoktól és internet-előfizetésektől, hogy erősítse a kiberbiztonságot és visszaszorítsa a csalásokat. Másrészt így az embereken is jobban rajta tarthatják a szemüket, mondta a BBC-nek. 

A hétfőn hatályba lépett intézkedést még szeptemberben jelentették be, ami érthető módon nem kavarta fel az államilag kontrollált kínai médiát. A Sina Weibo közösségi oldalon viszont sokan kiborultak rajta: „Egyre szigorúbban monitorozzák az embereket. Vajon mitől félnek?” - idézi egyiküket a BBC. Mások az adatlopásoktól tartanak. „Korábban a tolvajok tudták a nevedet, most már azt is tudni fogják, hogy nézel ki.”

Nincs bújkálás

A kínai állam évek óta dolgozik rajta, hogy minél nehezebb legyen álnéven használni az internetet. 2017-ben több utasítást is kiadtak erről, ezek alapján

• nem jogosultak internethasználatra azok, akik nem a valódi nevükön fórumoznak, 
• saját nevet kell megadni ahhoz is, hogy kommentelni lehessen a híreket és a közösségi médiában megjelenő posztokat, ráadásul a szolgáltatóknak pontozásos rendszert kellett létrehozniuk, ami meghatározza, hogy egy-egy felhasználó milyen szolgáltatásokhoz fér hozzá,
• internetszámla nyitásához be kell mutatni az ember személyes iratait, és igazolni kell a munkahelyet is (ezt egészíti ki mostantól az arcfelismerés).

Bár a rendszer megengedi, hogy a kommenteknél az emberek álneve jelenjen meg, mindenképp meg kell adniuk a saját nevüket is, ami aztán a közbiztonsági minisztériumnál landol. Azt mondják, ez azért jó, mert biztonságosabb, mintha a cégek tárolnák az adatokat. 

Az utóbbi években bevezetett társadalmi pontrendszer is elvárja, hogy az emberek a saját nevükön használják az internetet, hiszen így tudják egy központba gyűjteni a hozzájuk kapcsolódó információkat. A pontrendszer célja, hogy minden kínai állampolgárnak legyen egy értékelése, amiben a viselkedését összekötik a különféle biometrikus adataival. A kormány szerint a pontok alakulását olyan tényezők befolyásolják, mint az adófizetés, mások becsapása, hamis hirdetések feladása vagy ha olyan székre ülünk a vonaton, ami nem a mi nevünkre szólt. Bár a rendszer még nem épült ki tökéletesen, tavaly 23 milliószor fordult elő, hogy valaki az alacsony társadalmi pontszáma miatt nem tudott repülő- vagy vonatjegyet venni.

Az állam mellett a technológiai fejlődés is megnehezíti az online bújkálást. A csetprogramként, mobilos fizetőeszközként és közösségi hálóként is működő WeChat elterjedése, vagy a bankszámlaszámhoz, telefonszámhoz és személyi igazolványhoz kapcsolt WeChatPay és Alipay is ebbe az irányba mutat. 

De nemcsak a Kínához és Oroszországhoz hasonló autoriter rendszerekben küzdenek az online névtelenség ellen. Toomas Ilves korábbi észt elnök például büszke rá, hogy sikerült kiépíteniük egy biztonságos online azonosítási rendszert, amivel az állampolgárok szinte mindent elintézhetnek az interneten. 

Ahogy a New York Timesban írta, szerinte biztonságos azonosítás nélkül nincs internetes biztonság sem, „sok helyen mégsem vezetnek be ilyen rendszert valamiféle homályos, elképzelt Nagy Testvértől való félelem miatt”. 2007-ben Dél-Koreában is be akarták vezetni a kötelező, valódi névvel történő regisztrációt, amit végül elkaszált a bíróság, mert a szólásszabadság korlátozásának látta. 

Totális megfigyelőállam épül 

Akárhogy is, Kínában valószínűleg jogosan tartanak a „Nagy Testvértől”, hiszen a kormány nagy erőkkel építi a digitális alapú, totális megfigyelőállamot. 2017-ben 170 millió térfigyelő kamerát működtettek az országban, amit jövőre 400 millióra növelnének. A tervek szerint 2020-ra készül el a már említett társadalmi pontrendszer is, amivel egyetlen központban tárolnák az emberek viselkedéséről szóló adatokat. 

Közben évek óta fejlesztik a világ leghatékonyabb arcfelismerő-rendszerét, ami 90 százalékos pontossággal képest társítani az emberekről készült felvételeket az adott személyek személyiigazolvány-képeihez. Ezt már élesben is használják, tavaly a kínai rendőrségnek sikerült azonosítania egy 60 ezres tömeg egyetlen tagját. Arcfelismerőkkel és megfigyelő kamerákkal követik az átnevelőtáborokba szállított, muszlim ujgur kisebbség tagjait is. 

Az arcfelismerők egyébként is részei a kínai mindennapoknak, használják őket például vásárláshoz is, igaz, idén egy egyetemi tanár beperelt egy vadasparkot, amiért kötelezővé tették az arcfelismerőt a látogatók körében. Nagy port kavart az is, amikor egy kísérleti projektben diákok viselkedését elemezték ilyen módon, mire a kormány megígérte, hogy szabályozni fogják az arcfelismerők iskolai használatát. 

A visszaélésektől tartva demokratikus országokban már elkezdtek fellépni az arcfelismerő szoftverek ellen, de lehet, hogy már ott is elkéstek. (BBC, Lawfare)