• Áder János hétfőn Senyei György Barnát jelölte Handó Tünde távozó OBH elnök utódjának.
• Senyeit ma meghallgatta az Országos Bírói Tanács, és egyhangúlag támogatták a jelölését.
• Így jövő héten várhatóan simán megszavazza a kinevezését a parlament fideszes többsége.
• Ez reménykeltő fordulat lehet a bíróságok függetlenségének szempontjából.
• De egyáltalán nem jelenti, hogy a politika beletörődött, hogy nem lesz nagyobb befolyása az igazságszolgáltatásban.

A jelölt kinyilvánította, hogy szeretné új alapokra helyezni az Országos Bírói Tanáccsal való együttműködést, és kifejezte határozott törekvését arra, hogy az igazságszolgáltatást a béke és a rend kell, hogy jellemezze

- ezekkel a szavakkal jelentette be Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács tagja és szóvivője, hogy a testület egyhangú szavazással támogatta Senyei György Barna jelölését az Országos Bírósági Hivatal élére.

Ezeknek a szavaknak és Senyei támogatásának komoly jelentősége van. A magyar igazságszolgáltatás elmúlt néhány évét a Handó Tünde körüli botrányok jellemezték, miközben a politika különféle módszerekkel próbálta kiterjeszteni a befolyását az igazságszolgáltatásban. Bár az elég valószínűtlen, hogy ez utóbbi törekvésüket elengedik a NER vezetői, de Senyei jelölésének és békülékeny hangnemének jelentősége van.

Handó korábban megpróbálta kigáncsolni, most ő ülhet a helyére

Handó Tünde 2012-től egészen november végig irányította az Országos Bírósági Hivatalt, ami a magyar igazságszolgáltatást legfőbb igazgatási szervezete. Handó karrierjéről, konfliktusairól és bukásáról október közepén írtunk portrécikket, akkor már biztosan lehetett tudni, hogy nem tölti ki egyébként 2020 végig szóló mandátumát, hanem lelépteti a Fidesz.

Handó bukásának több, egymással összefüggő oka is volt, de a legfontosabb, hogy az unióból egyre nagyobb nyomás nehezedett Magyarországra az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák miatt, ezek egy része pedig Handó személyével volt összefüggésében, így beáldozta a politika, hogy azt mutassák: hallják és komolyan veszik az uniós kritikákat.

Az egyik legsúlyosabb gond Handóval kapcsolatban az volt, hogy gyakran érvénytelenítette a bírósági vezetői pályázatokat, és a széles támogatással rendelkező jelöltek helyett inkább lojális embereket bízott meg.

Ennek a kellemtelen oldalát a mostani jelölt első kézből tapasztalhatta meg: Senyei maga is pályázott a Fővárosi Ítélőtábla élére, jelentős támogatást kapott, de Handó érvénytelennek nyilvánította a pályázatot, így nem kaphatta meg a posztot.

Mikor a mai meghallgatása után a 444 rákérdezett, hogy a pályázatok érvénytelenítése szóba került-e az ülésen, akkor Vadász Viktor azt mondta, volt erről szó, Senyei a törvényesség talaján akar állni a kérdésben (Handó gyakorlatát ebben többször is törvénytelennek minősítették), és általában véve kifejezetten elkerülendőnek tartja az érvénytelenítést.

Nyílt szakítás a handóizmussal?

Senyei eddig tanácselnökként dolgozott az ítélőtáblán, ami ugyan senior pozíció a gyakorló bírák között, de több forrásunk is arról beszélt, hogy nincs semmilyen igazgatási tapasztalata. Ez lehet előny és hátrány is a mostani kinevezésnél.

Egyrészt Senyei nem dolgozott az OBH-ban, nem lett Handó Tünde kegyelméből vezető, tehát nem tartozik a jelenlegi vezetőknek, elnököknek lojalitással, ami sokak szerint ígéretes körülmény. A másik oldalról igazgatási tapasztalat hiányában - legalább is eleinte biztosan - rá lesz utalva az OBH jelenlegi vezetőire, akik bizonyos mértékig lojálisak Handó Tündéhez, még ha neki most távoznia is kellett a szervezet éléről.

Több forrásunk is beszélt arról, hogy a meghallgatáson Senyei kifejezetten olyan dolgokat mondott, amik távolodást jeleztek Handó örökségétől, saját maga hozta fel a bírósági körökben megütközést keltő, Handónak címzett hálálkodó levél ügyét, amit nagyjából a meghallgatásával egy időben le is szedtek a bírósági honlapról. Szóba került az OBT póttagjainak választása is (ez volt tavaly az a választás, aminek eredményét meghamisíthatták a Handóhoz hűséges bírák), és itt is arról beszélt a jelölt, hogy rendezni szeretné a helyzetet.

„Senyei jelölése látványos szakítás a handóizmussal."

Ezt mondta a jelöltről kifejezetten bizakodó hangulatban egyik bírósági forrásunk. Senyei jelölése a meghallgatáson elmondottaktól függetlenül is üzenetértékű, hiszen Handó kiszorítása után nagyon sokáig Répássy Árpádot, az OBH jelenlegi elnökhelyettesét, és Répássy Róbert volt fideszes országgyűlési képviselő unokatestvérét várták befutónak, akit viszont mindenki Handó emberének tartott. Az, hogy nem őt jelölte Áder, már eleve a kompromisszumkeresés jele sokak szerint, bár egy forrásunk azt azért jelentőségteljesen megjegyezte, hogy Répássyhoz és Varga Judit igazságügyi miniszterhez hasonlóan Senyei is miskolci, ott járt jogi egyetemre.

Kicsit most csend lesz az egyik fronton

Az majdnem biztos, hogy az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal, és az annak elnökét törvény szerint ellenőrző Országos Bírói Tanács konfliktusai most egy darabig csendesedni fognak, ezt pedig fontos fejlemény. Az elmúlt két évben az OBH és az OBT háborújától volt hangos a nyilvánosság, és részben ez irányította rá a hazai és a külföldi szereplők figyelmét is, hogy mi történik a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével.

Szintén csendesíti a konfliktusokat a beígért béremelés, még ha annak a struktúrája (a vezetőknek nagyot emelnek, a ténylegesen ítélkező bíráknak jóval szerényebben), még okozhat kisebb turbulenciákat.

Ez viszont nem jelenti, hogy a kormány elengedte volna a fő projektjét, hogy a mostaninál jobban kiterjessze a politika befolyását a bíróságokra.

Tovább farigcsálnak a bíróságok függetlenségén

Továbbra is a parlament előtt van az a jogszabály, ami több ponton belenyúl az igazságszolgáltatás működésébe, különösen a politika számára potenciálisan fontos ügyekben.

A tervezett változtatások közül az egyik legfontosabb, hogy a közhatalmi szervek az alkotmánybírósághoz fordulhatnak, ha peres ügyükben számukra kedvezőtlen ítélet születik. Az Alkotmánybíróságra viszont teljesen nyíltan és közvetlenül a parlamenti képviselők, politikai alapon neveznek ki bírókat (ide küldték Handó Tündét is, miután kiszorították az OBH-ból), így a kormány befolyása ebben a testületben már ma is sokkal jobban érvényesült mint a "sima" bíróságokon. 

Tegyük fel, hogy a rendőrség nem engedélyez egy kormányellenes tüntetést, aminek a szervezője a döntés ellen a bírósághoz fordul, ott a rendőrség ellen ítélnek, de az új szabályok szerint a rendőrség az Alkotmánybírósághoz fordul, és ott hozzák meg a végső döntést az ügyről, ahol már régóta a Fidesz emberei ülnek, és a kormány politikai szempontjai sokkal jobban érvényesülnek, mint más bíróságokon.

Az a nagy kérdés, hogy a törvény elfogadása után, milyen gyakran élnek majd ezzel a lehetőséggel a közhatalmi szervek, és erre hogy reagálnak a bíróságok.

Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy az új OBH elnök Handóval ellentétben nem gerjeszt majd konfliktusokat, ez, és a béremelés pacifikálja a bírákat, így ha érzékelik is, hogy a kormány egyes ügyekben kiveszi a végső döntés lehetőségét a kezükből az új szabályokkal, akkor sem fognak nagy zajt csapni miatta.

A másik lehetőség, hogy most ugyan elcsendesednek a konfliktusok, de ha az állami szervek rendszeresen az AB-hez mennek a peres ügyeikkel, miután elkaszálják őket a normál bírósági eljárásban, az sok embernek nem fog tetszeni az igazságszolgáltatásban. A bírák akár az EU luxemburgi bíróságához is fordulhatnak a törvény alkalmazása miatt, és ezen kívül más módszerekkel is katalizálhatják, hogy az unióban továbbra is megkülönböztetett módon figyeljenek a magyar kormány és a bíróságok viszonyára.