„Handó Tünde elmozdításával lehetőség nyílt arra, hogy létrejöjjön valamilyen konszenzus, és a politika végre hagyja nyugodtan dolgozni a bírákat. Úgy néz ki, hogy ennek az ellenkezője történik.”

Így jellemezte az elmúlt hetekben kialakult helyzetet egy befolyásos bíró. Cikkünkben bemutatjuk,

• hogyan játszotta el a kormány, hogy kiegyezésre törekszik az igazságszolgáltatásban;
• miként mutatta meg egy váratlan fegyelmi ügy, hogy mégsem várható békés időszak;
• milyen módosításokkal igyekszik növelni a kormány a politika befolyást az a bíróságokon;
• és miért érezheti úgy a Fidesz, hogy most van pár kedvezőbb hónapja megrendszabályozni a független igazságszolgáltatást.

Handó után jöhetett volna béke

Handó Tünde távozását október 28-án jelentették be hivatalosan, akkor derült ki, hogy őt jelöli Stumpf István megüresedett alkotmánybírói helyére a Fidesz. A hivatalos bejelentés előtt két héttel, Handóról készült portrécikkünkben szedtük össze, hogy miért kényszerül lecserélni a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal elnökét a kormány, akinek mandátuma egyébként még jövő év végig tartott volna. A legfontosabb szempont a Brüsszelben folyó, 7-es cikkely szerinti eljárás volt, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban ott felmerülő kritikákra azt tudják mondani: „Már nem aktuális a kérdés, ha voltak is vitás döntések, már nincsen a helyén, aki azokat hozta, megoldódott a helyzet.” Pár nappal Handó leléptetése után Varga Judit igazságügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány végleg eláll a "közigazgatási" különbíróságok bevezetésétől, ezt a tervet is sok külföldi és belföldi kritika érte.

Ilyen előzmények után tényleg úgy tűnhetett, mintha a kormány beletörődött volna, hogy nem tudják a politikai akaratot kiterjeszteni a bíróságokon, és így az igazságszolgáltatás jelentős része a NER befolyásától mentesen működhet tovább. Pár nap alatt viszont kiderül, hogy nem ez fog történni.

Fegyelmi jár, mert tilosban kérdezett

November 6-án nyilvánosságra került, hogy Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék még Handó Tünde által egy évre megbízott elnöke, fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba bíró ellen. A fegyelmi október 25-én indult, tehát 3 nappal azelőtt, hogy Handó távozása véglegessé vált.

A fegyelmi célpontja, Vasvári Csaba egy "belső ellenzékhez" sorolt bíró. Ő volt az, aki 2017-ben beperelte Handó Tündét, nemrég 800 ezer forintot nyert a Magyar Időktől egy róla készült lejárató cikk miatt, és a Handó elmozdításában kulcsszerepet játszó Országos Bírói Tanácsnak is tagja.

Vasvári ellen most azért indult fegyelmi, mert egy általa tárgyalt büntetőügyben az EU luxemburgi bíróságához fordult. A perben egy török származású svéd férfi a vádlott, a védője pedig felvetette, hogy Magyarországon születhet-e külföldi védence ügyében pártatlan ítélet, mikor súlyos kérdőjelek vannak a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Vasvári ezután küldött kérdéseket a Luxemburgnak, hogy szerintük független-e a magyar bíróság.

Ebből itthon nagyon nagy balhé lett, mert ha esetleg Luxemburgban hivatalosan kimondanák, hogy nem függetlenek a magyar bíróságok, az borzasztóan kellemetlen lenne a kormánynak, ráadásul egy csomó, elsősorban külföldieket érintő bírósági eljárásban hivatkozási alap lehetne. Így aztán Vasvári beadványát követően az ügyészség azonnal a Kúriához fordult, ahol villámgyorsan ki is mondták, hogy a magyar bírónak nem szabadott volna rákérdeznie a magyar bíróságok függetlenségére Luxemburgban. A most indult fegyelmi végülis ennek a Kúria döntésnek az eredménye: ha a Kúria szerint Vasvárinak nem szabadott volna kérdezni, akkor most meg kell vizsgálni, hogy nem jár-e neki fegyelmi a tilosban kérdezgetésért.

„Teljesen abszurd, hogy egy bíró ellen egy konkrét ügyben hozott döntése miatt fegyelmit indítsanak. Ilyen alapon akkor fegyelmit lehetne indítani bárki ellen, akinek egy döntését másod- vagy harmadfokon megváltoztatják vagy hatályon kívül helyezik.”

- magyarázta a 444-nek egy bíró. Azt a legtöbb általunk megkérdezett forrás biztosra vette, hogy nem Tatár-Kis magánakciójáról van szó, a legtöbben Handót látják a Vasvári ellen indított fegyelmi mögött.

A TKP [Tatár-Kis Péter] ilyet magától nem csinált volna, ráadásul biztosan lehetett tudni, hogy ebből órási botrány lesz, felpiszkálja a bírákat itthon, és újabb támadási felületet teremt külföldön

- mondta egy bírósági vezető. A fegyelmi ráadásul azért is inkább csak szimbolikus, mint valódi fenyegetés, mert Vasvári az Országos Bíró Tanács (OBT) tagja, és mint ilyen a megbízatása idején mentességet élvez. Csak az OBT hozzájárulásával indulhatna ellen eljárás, az viszont kiárt, hogy kollégái „kiadják” a fegyelmi miatt.

Több forrásból is azt hallottuk, hogy az Igazságügyi Minisztériumban nem tudtak előre a fegyelmiről, és egyáltalán nem örültek a dolognak. A napokban már olyan elméletek is szárnyra keltek a bírósági folyosókon, hogy Handó utolsó rúgásként

• egyszerre akart kiszúrni Vasvárival,
• kényszerű, idő előtti leléptetése miatt keresztbe tenni az Igazságügyi Minisztériumnak, aminek majd külföldön kell magyarázkodni a fegyelmi miatt,
• és mindezeken felül kereteznie a saját örökségét: "Látjátok, attól, hogy engem lecseréltek, még ugyanúgy folytatódnak a balhék."

Vasvári ügyében a héten váratlanul aktivizálta magát Fazekas Sándor is, aki sokáig a Fővárosi Törvényszéket vezette (míg össze nem rúgta a port Handó Tündével).

Fazekas az Indexnek adott interjújában állt ki Vasvári mellett, és beszélt az igazságszolgáltatásban kialakult feszült helyzetről. A fegyelmiről más mellett azt mondta:

„az igazgatási vezető kizárólag ügyviteli és eljárási szabályokat kérhet számon rajtad azért, mert ő első az egyenlők között. Ő is bíró. Vagyis ő is pontosan tudja, nincsen felhatalmazva arra, hogy az egyedi ügyekbe, az ott hozott döntéseidbe beleavatkozzon.”

Fazekas megszólalását a legtöbb forrásunk politikai manőverként értékelte. Tatár-Kis Pétert a mostani, széles körben népszerűtlen akciótól függetlenül is csak egy évre bízták meg a Fővárosi Törvényszék vezetésével nyár elején, Fazekas Sándor pedig korábban pont ezen a bíróságon volt elnök. Fazekas a mostani kiállással népszerű lesz a fővárosi bírák között, így ha jövőre, Tatár-Kis megbízásának lejártakor pályázna a Fővárosi Törvényszék vezetésére, akkor jelentős támogatásra számíthat. Persze az elmúlt években többször is előfordult, hogy az OBH jelentős helyi támogatás ellenére érvénytelenített egy vezetői pályázatot, maga Fazekas is így vesztette el korábban a Fővárosi Törvényszék vezetését, de azóta ebben talán megváltozott a helyzet. Handó Tünde ellen pont az volt a legfontosabb érv, hogy rendszeresen érvénytelenített pályázatokat, gyakorlatilag ebbe bukott bele. Bárki is vezeti majd jövőre az OBH-t, nem biztos, hogy újra el meri játszani az érvénytelenítést, különösen, ha egy jelöltnek nagy támogatottsága van a bírói karban, legalább is sokak szerint így okoskodhat Fazekas.

Miközben a bíróságok környékén dolgozó emberek figyelmét a Vasvári fegyelmije körüli botrány foglalta le, a háttérben elindult egy, a független magyar igazságszolgáltatást ennél is jobban veszélyeztető folyamat.

A politikailag kényes ügyekben döntsenek a politikusok által választott bírók!

November első hetében - pár nappal azután, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány végleg eláll a különbíróságok bevezetésétől - egy jogszabálytervezet érkezett az igazságügyi minisztériumtól az Országos Bírósági Hivatalhoz véleményezésre. Az azóta a parlament elé is benyújtott törvénytervezet nagyon sok helyen egyszerre nyúl bele az igazságszolgáltatás működésébe. Az Amnesty International (AI) pénteken adott ki egy részletes elemzést, ami szerint a módosítások célja a bíróságok függetlenségének szétverése. A 444 által megkérdezett bírák kivétel nélkül egyetértettek az AI véleményével. 

A legaggasztóbb módosítás a politikai kinevezettekkel feltöltött Alkotmánybíróság szerepét értékeli fel. A javaslat szerint a közhatalmi szervek más bíróságok döntéseivel szemben a jövőben az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának, így elképzelhető, hogy egy sor politikailag érzékeny ügyben, például választási kérdéseknél, vagy a gyülekezési joggal kapcsolatban az AB döntene.

Tegyük fel, hogy a rendőrség nem engedélyez egy kormányellenes tüntetést, aminek a szervezője a döntés ellen a bírósághoz fordul, ott a rendőrség ellen ítélnek, de az új szabályok szerint a rendőrség az Alkotmánybírósághoz fordul, és ott hozzák meg a végső döntést az ügyről, ahol már régóta a Fidesz emberei ülnek, és a kormány politikai szempontjai sokkal jobban érvényesülnek, mint más bíróságokon.

Más pontokon is felmerülnek problémák.

„Ebben nagyon sok minden benne van, amit a különbíróságokkal akartak megcsinálni. Átvariálja a közigazgatási eljárások és bíróságok rendszerét, új álláshelyek nyílhatnak, amiket a már korábban módosított szabályok miatt könnyű lesz a közigazgatásból, minisztériumokból és kormányhivatalokból feltölteni.”

- magyarázta a 444-nek igazságügyi alkalmazott. Az már a hivatalosan elvetett különbíróságos szisztémának is fontos része lett volna, hogy az új bírói álláshelyeket a kormányhivatalokból, minisztériumokból és más, már régóta fideszes kontraszelekció mellett működő intézményekből töltik fel, így is növelve a politika befolyását az igazságszolgáltatásban.

Pár hónap van átnyomni, amit lehet

Handó eltávolítása nem azt jelenti, hogy fékezni fognak, éppen ellenkezőleg, a gázra lépnek rá

- mondta komoran a 444-nek egy befolyásos bíró.

Szerinte az önkormányzati választások váratlan eredménye pont arra szorítja a kormányt, hogy addig nyomja át minél több elképzelését, ameddig lehet, a 2022-es választásokig már nincs hátra beláthatatlanul sok idő, ráadásul a választások előtt egy évvel már nem nagyon szoktak belevágni mélyre ható, sokféle érdeket sértő, politikailag kockázatos átalakításba.

Ő, és egy kollégája arról is beszélt, hogy a mostani változtatásokon nehezebben találhat majd fogást az unió.

„A különbíróság azért egy viszonylag egyértelmű, jól körülírható, megérthető történet volt. Most kisebb módosításokkal, több helyen egyszerre nyúlnak bele a rendszerbe, így külföldről nehezebb lesz tetten érni, hogyan épül le a függetlenség, pedig nagyjából a nemzetközi nyomás volt, ami az elmúlt években megakadályozta a kormányt, hogy lenyomják a független bíróságokat.”

Egyikük azt is felvetette, hogy az unió soros elnöksége hamarosan átkerül Horvátországhoz, és ők minden várakozás szerint sokkal kevésbé pörögnek majd a magyar jogállamiság kérdésein, mint a jelenlegi soros elnök Finnország, így ebből az irányból is most lesz legalább 6-7 nyugodtabb hónapja a magyar kormánynak átvariálni a rendszert.

Ez a három tényező, a belpolitikai léptékkel mérve szűk időkeret, és az új, közvetettebb módszer, és "megértőbb" uniós elnökség lehet az oka, hogy a kormány nem várja meg a 7-es cikkely szerint folyó eljárás végét, hanem már idén újra nekifut a témának. 

Címlapkép: Tbg