Ez nem influenza, hanem egy olyan vírus, ami a világ legfejlettebb kórházait is túl tudja terhelni

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Egy nagyon jól felkészült vírus indult világhódító útjára.
  • Az utóbbi fél évszázadban elkényelmesedett az emberiség a járványokkal szemben.
  • A következő 2-3 hétben pontosabb képünk lehet a vírus terjedéséről.
  • Ezt mondja Varga Máté, az ELTE TTK Genetika Tanszékének adjunktusa.
  • Varga Máté a COVID-19-cel kapcsolatos irodalom genetikával foglalkozó szeletét dolgozza fel az egyetemen annak a gyógyszerfejlesztő konzorciumnak a projektjében, amit az ELTE mellett a Pécsi Egyetem és a Richter alkot. 

Januárban, amikor olvastátok a Kínából érkező híreket, és beszéltetek erről a kollégáiddal, el tudtátok képzelni a mostani helyzetet?

Január közepére azt már éreztük, hogy valami komoly dologgal állunk szemben. Február ötödikén volt a fiatal kutatók rendezvénye az akadémián, annak a programját összerakva, valamikor január közepén merült fel, hogy mindenképp kellene egy rész arról, hogy mi is ez az új koronavírus. Aztán amikor Lombardiában tucatnyi esetnél jártak, akkor mondtam először a csoportomnak, hogy a közeljövőben lehet, hogy mindent le kell állítani.

Varga Máté

Mondhatjuk azt, hogy készületlenül érte a világot a koronavírus, vagy ez utólagos okoskodás?

Utólag persze könnyű okosnak lenni, de volt jó néhány „figyelmeztető lövés”. Csak az elmúlt évtizedekben ott volt SARS- és MERS-járvány, mindkettő koronavíruson alapult. Ezek még sokkal szűkebb körben terjedtek el és könnyebben kezelhetők voltak. Aztán az utóbbi években az ebola és a zika-vírus okozta lokális járvány is elérte talán mindenki ingerküszöbét. 

Sűrűsödtek a jelek, amik azt mutatták, elkényelmesedtünk az elmúlt fél évszázadban, amíg nem volt példa igazán súlyos világszintű járványra. 

Számos ország leépítette a figyelmeztető-rendszereket, amikkel hamar ki lehetett volna ezt szúrni. Ebből a szempontból felkészületlenül érte a világot, közben viszont soha nem voltunk ennyire felkészültek: gyorsan lendültünk neki az oltás kifejlesztésének.

Miért éppen ez lett a világot felforgató vírus?

Ez egy új vírus, csak nemrég ugrott át állatról emberre, vagyis nemrég történt meg a zoonózis, így még nem vagyunk rá immunisak. Fontos ok, hogy aszimptomatikusan is tud terjedni, vagyis azok is tudják terjeszteni, aki maguk is fertőzöttek, de nem mutatnak tüneteket. Az eddigi koronavírusok pedig általában vagy az alsó, vagy a felső légutat fertőzték meg, ez most mind a kettőt meg tudja. Összességében egy nagyon „ügyes” és „felkészült” vírus indult világhódító útra, ennek hatásait tapasztalhatjuk a mindennapjainkon.

Mi történik a szervezetünkkel, amikor megfertőz minket a vírus?

A betegségtünetek nagyobb részét a túlfokozott immunválasz okozza, tehát az, hogy a szervezetünk megpróbálja kezelni, ami történt. A vírus maga, mint minden vírus, arra koncentrál, hogy sikeresen le tudja másolni a saját genetikai anyagát. Amikor bejut a szervezetünkbe, akkor megköt bizonyos sejtek felszínén található molekulákat. Ha ez a kötődés megtörténik, akkor a vírus és a sejt összeolvadnak, a vírus a saját örökítőanyagát belelöki a sejtbe, és a sejt rövid időn belül vírusgyárrá alakul. 

A vírus próbál a saját szempontjából minél hatékonyabban dolgozni, és minél később észrevetetni magát az immunrendszerrel. Éppen ez fokozza a betegség súlyosságát: minél később veszi észre az immunrendszer, annál több sejt lesz érintett, az immunreakció annál erősebb lehet.

Miért van az, hogy az fertőzöttek nagy része tünetek nélkül átvészeli, kis részük viszont nagyon beteg lesz?

Ez az, amiről nagyon sokat hallunk, de keveset tudunk ahhoz képest, hogy milyen fontos kérdés. Széles becslések léteznek arról, hogy a fertőzöttek hány százaléka tünetmentes, 10-90 százalék közötti adatokkal találkozhatunk a különböző becslésekben. Egyrészt az látszik az elhunytak kórképéből, hogy jellemzően sok alapbetegségük van, és az idősebbeknél általában hevenyebbek az immunreakciók, amelyek szövődményeként tüdőgyulladás alakulhat ki.

Eddig viszont még nem volt lehetőség valóban megérteni, hogy az alapbetegségeken és a koron kívül melyek az egyéb befolyásoló tényezők - egyszerűen mert mindenki, aki erre választ adhatna, most a tűzoltással van elfoglalva.

Az olvasóknak az lehet az alapélménye, hogy folyamatosan azzal szembesül, mennyi mindent nem tudunk még erről a vírusról. Ez természetes dolog ennyi idő után, és igazából most csak az történik, hogy az egész világ valós időben követi, milyen az, amikor a kutatók megfejtik egy vírus természetét?

Szakmai szemmel nézve valójában iszonyúan gyorsan történnek a dolgok. A korábbi oltóanyagok fejlesztési idejéhez képest az 1-1,5 év, amire most becsülik a vakcina kifejlesztését, fantasztikusan gyors. 

Megértek mindenkit, aki türelmetlen, de ez nem úgy működik, mint a hollywoodi filmekben, 

például a Vírusban, hogy napok alatt mindenki meggyógyul. A fejlesztésnek vannak szakaszai, amiket nem lehet kikerülni, például a tesztelés.

A vakcina fejlesztése hogy áll most?

22 féle vakcina van most különféle fázisban. A Moderna nevű cég jár legelöl, náluk a tesztek elindultak, beadták már embereknek, egyelőre leginkább a mellékhatásokat vizsgálják. Az általuk használt technológiából aktívan használt oltás még nem született, vagyis most magát a technológiát is le kell tesztelni. 

Számos másik vakcinánál ki van már tűzve, mikor jutnak el a tesztfázisba, ez a következő 1-4 hónapban várható. Legjobb esetben is ősszel viheti át a célvonalat valamelyik, ennél optimistább becslés nincs.

A másik népszerű téma a járványgörbe, amit tömegek kezdtek most tanulmányozni. Mennyire pontosak ezek a görbék?

Igen, mindenki ezt próbálja most megérteni, és azt, hogyan laposítsuk el. Egyelőre nagyon általános görbéket látunk, a specifikus görbékhez becsléseket kell tenni, amihez viszont azt is meg kell becsülni, mennyi a tünetmentes fertőzött. A másik kulcskérdés a reprodukciós szám, ami azt mutatja, egy fertőzött hány embernek adja át a fertőzést. Ebben is nagy a szórás: Dél-Korában 1,5-re, a legutóbbi európai adatok alapján 3,8-ra becsülték. Ez nem kőbe vésett szám: ez az, amit le kell nyomni, ideális esetben 1 alá, vagyis, hogy egyre több olyan ember legyen, aki senkinek nem adja tovább. 

Erről szólnak a korlátozó intézkedések: ha fizikailag nem tudunk találkozni másokkal, nem tudunk kit megfertőzni.

A kínai adatok kezdetben 3-4 közé becsülték ezt a számot, az első intézkedések után ez 1,25-re, Vuhan lezárása után 0,25-re csökkent a hivatalos adatok szerint. De ne felejtsük el: a becslések nagy hátránya, hogy a számoknak nincs feltétlenül erős empirikus alapjuk. A tesztek a vírus aktív jelenlétét mutatják ki, a legtöbb országban pedig olyan a protokoll, hogy csak azokat tesztelik, akiknek tüneteik vannak.

Ausztriában és Németországban is készülnek szerológiai teszteket végezni a teljes népességre reprezentatív mintán: ennek lényege, hogy megpróbálják megérteni, hány olyan ember van, aki már átesett a fertőzésen, akár tünetek nélkül. Ezektől azt várom, hogy sokkal pontosabban meg tudjuk majd becsülni, hogy mi az, ami még előttünk áll.

Meddig van értelme fenntartani a korlátozásokat? És ha feloldják ezeket, jön a vírus következő hulláma?

Akkor mondhatjuk azt, hogy vége, ha kialakul a mostanában szintén gyakran emlegetett nyájimmunitás. Ide kétféleképpen juthatunk el: vagy akkor, ha az emberek nagy része maga is átesik a fertőzésen, és természetesen megszerzi az immunitást, vagy ha lesz oltóanyag. A kérdés, hogy mi legyen, amíg ez nem történik meg. Teljes elzártság, vagy lehet lazítani? Ha sikerül ellaposítani a görbét, és lehet már lazítani a korlátozásokon, számos megkötés akkor is érvényben fog maradni.

Például kötelezővé lehet tenni az utcai maszkviselést, ami úgy tűnik, hatékony módja a reprodukciós szám csökkentésének. 

Sokan találgatják, hogy lazítások és szigorítások váltják majd egymást a következő időszakban, de ezek is becslésekből és modellekből erednek. A következő 2-3 hét fontos változása lesz, hogy a már említett szerológiai teszteknek köszönhetően sokkal pontosabban tudjuk becsülni az R értéket, sokkal jobban látjuk, hogy hány ember esett már át a fertőzésen és ennek fényében jobban tudjuk majd kitalálni a stratégiákat, hogyan lehet visszatérni a normál életbe.

Az ismert példák közül Dél-Korea talán a legérdekesebb: ott kevésbé állították le az életet, de kordában van tartva a vírus, sok embert folyamatosan tesztelnek hetek óta.

Azok az országok, akik rögtön el akarták érni a nyájimmunitást, túl gyorsan akartak elérni oda?

A nyájimmunitás a természetes végkimenetel, amíg nem jutunk el oda, nem tudunk visszatérni a normális életbe. Néhány kormány megpróbálta, hogy a járvány gyors lefutásával érjenek el ide, de ez kicsit szociáldarwinista megoldásnak tűnik. Olyan ára lett volna, amit nem hiszem, hogy bárki komolyan meg akart fizetni.

Ez egy borzasztóan sikeres vírus. Lehet, hogy sok mindent nem tudunk még róla, de azt igen, hogy a világ legfejlettebb kórházait is túl tudja terhelni. Tévhit, hogy olyan, mint az influenza: abban is sok ember meghal, de van egy nagyságrendnyi különbség a covid 19-hez képest.

Ebből most generációs esemény lett, de történhetne gyakrabban is ilyen, csak szerencse, hogy nem történik?

Az emberi történelem nagy része úgy telt, hogy voltak járványok, csak volt egy kegyelmi időszak, amikor erről elfeledkeztünk. Pontosabban az, hogy megtanultunk hatékonyan védekezni a tömeges oltásokkal, kényelmessé tett minket. Az ilyen típusú járványok még a nagyszüleink korában is a mindennapok részei voltak. A legutolsó emlékezetes Magyarországon a polio volt, amit látványosan sikerült megszüntetni.

Biztos, hogy nem ez az utolsó járvány: csak koronavírusból sok ezer létezik még a természetben, amiket még le sem írtunk, és nem tudjuk, hogy ezek közül melyik képes szintén átugrani állatból emberbe. Csak abban lehet reménykedni, hogy most megtörténnek azok az előkészületek, amik segítségével a következő hasonló eseményt sokkal jobban tudjuk majd kezelni.

A Budapest Science Meetup, amelynek Varga Máté az egyik szervezője, jövő héttől a YouTube csatornáján egy videó-karanténnaplót indít, amelyben igyekszenek körbejárni a járvánnyal kapcsolatos kérdéseket. Frissítés: A német és osztrák szerológiai tesztekről szóló mondatot pontosítottuk, a teljes népességre reprezentatív mintán végzik azt.