Távozik Budapestről David Cornstein amerikai nagykövet

belföld
2020 szeptember 15., 18:34

„Mély büszkeséggel és némi szomorúsággal tölt el, hogy bejelentettem Trump elnöknek és Szijjártó külügyminiszternek, hogy november elsejével lemondok az USA magyarországi nagyköveti posztjáról”

- írja az Egyesült Államok magyar nagykövetségének oldalán David B. Cornstein.

„Megtiszteltetés és kiváltság volt szolgálni az országot, amelyet szeretek egy olyan országban, amit nagy becsben tartok”

- folytatódik a szöveg. Cornstein azt írja, büszke rá, amit az USA nagykövetségének magyar és amerikai tagjai közösen elértek, és megerősítették a két ország szövetségét. Búcsúzásul azt írja, hogy hiányozni fog neki az ország és az itteni barátai, de Magyarország és a magyar emberek örökké a szívében maradnak.

Orbán Viktor miniszterelnök és David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 243. évfordulója tiszteletére rendezett fogadáson a Budapest Kongresszusi Központban 2019. július 9-én
photo_camera Orbán Viktor miniszterelnök és David B. Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 243. évfordulója tiszteletére rendezett fogadáson a Budapest Kongresszusi Központban 2019. július 9-én Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Cornstein a múlt héten találkozott Melania Trumppal a Fehér Ház szeptember 10-i közleménye szerint. A járványhelyzetről és a két ország kapcsolatáról beszélgettek.

A 82 éves Cornstein 2018 nyarán érkezett Budapestre. Azzal nem volt vádolható, hogy Orbán Viktor kőkemény kritikusa lenne, sőt. Egy hvg-s interjúban ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „egy nagykövetnek nem dolga a nyilvános bírálat”, holott a média, a szabadságjogok vagy a civil szervezetek helyzete miatt korábban az amerikai diplomácia bírálta Magyarországot. Cornstein szerint a munkája javarészt a színfalak mögött zajlik, azt tanulta meg ugyanis Henry Kissingertől egy hosszabb repülőúton, hogy „ha kritizálni akarom egy kormány döntését, akkor nem ragadok megafont, nem megyek el tévébe, nem fordulok az újságokhoz, hanem elmondom közvetlenül a kifogásaimat, s megpróbálunk valami jobbat elérni az eredetinél”.

Arra a felvetésre, hogy a nagykövet által említett magándiplomácia miért nem működött a CEU esetében, azt mondta, hogy a szíve szakad meg, hogy az egyetemnek el kellett költöznie Budapestről, mert ez veszteség a CEU-nak és a magyar fővárosnak is, de ez Soros és Orbán személyes vitája volt, amire senkinek nem volt befolyása.

Az amerikai nagykövet akkor kitért a sajtószabadság helyzetére is. „Az újságírás jelenlegi állapota nem tölt el boldogsággal” - mondta, de mielőtt úgy tűnne, hogy a színfalak mögött működő diplomata netán nyíltan kritizálná a magyarországi helyzetet, így folytatta: „Vegyük például a The New York Times cikkét”. Úgy általánosságban azt mondta, hogy az újságírás minden formájának tisztességesnek kell lennie, ha például egy rádióban dicsérik a kormányt, akkor az ellenzéket is meg kell hívni, hogy elmondhassa az álláspontját. De ha kritizálják a kormányt, akkor a kormányszóvivőnek is lehetőséget kell adni.

Azt is mondta, hogy

„Trump nagyon sokat olvasott Orbánról, és egy sor dologról hasonlóan gondolkoznak.”

Sajtóértesülések szerint Cornstein igyekezett elérni, hogy az újrainduló Szabad Európa Rádió ne legyen túl kritikus a magyar kormánnyal.

Az a New York Times 2019 októberi cikkéből derült ki, hogy állítólag - saját elégedetlen kollégáinak megfogalmazása szerint -

Cornstein egyre kevésbé az Egyesült Államok követe Budapesten, és egyre inkább a magyar kormány képviselője Washingtonban.

A lap forrásai szerint Cornstein rendszeresen akadályozza a magyar kormánnyal szemben kritikus üzenetek eljuttatását Washingtonba és sokszor képvisel a külügyminisztériumáétól eltérő álláspontot, ami egy diplomatánál kirívó. Abban már nincs ekkora egyetértés, hogy Cornstein egyszerűen felkészületlen, vagy/ezért megvezetik a magyar kormány képviselői, vagy nagyon is jól értelmezi régi barátja, Donald Trump külpolitikai módszereit és szándékait.

A cikkben szerepel két árulkodó, egyben nehezen felejthető jelenet.

1. A míting

Áprilisban a magyar kormány meghívására kongresszusi képviselők munkatársai érkeztek Budapestre. Az amerikai diplomaták úgy alakították, hogy ne csak a sikerszöveget mantrázó kormányzati szereplőkkel találkozzanak, hanem legalább 45 perc legyen, amikor magyar civil szervezetek a korrupcióról és a jogállam leépítéséről mondják el nekik a véleményüket.

Erre a megbeszélésre toppant be hívatlanul Cornstein, kezébe vette a beszélgetés fonalát, és elmondta, hogy

ő aztán nem lát korrupciót.

2. A repülő

Cornstein nem nagyon fogta vissza magát, amikor az Orbánhoz fűződő személyes kapcsolatáról kérdezte a Times. Elmesélte például, hogy amikor hazafelé repültek a Trump-találkozóról a miniszterelnök különgépén, akkor - hogy is adjam ezt vissza magyarul -

a hosszú naptól kimerült két férfi „alsóneműre vetkőzött, szunyókált és trécselt a kanapékon”.

A Budapestre költözött, az orosz politikai elithez sok szállal kapcsolódó orosz bank ellenben komoly feszültségeket okozott az amerikai és a magyar diplomáciai kapcsolatokban.

Ugyanakkor hosszú alkudozás után aláírták a védelmi együttműködést, és egymilliárdos rakétavásárlásról egyezett meg a honvédség Amerikával.