Egyre rosszabbul festenek a magyar koronavírusos halálozási számok, ha összevetjük őket más európai országokéval.
A népességarányos adatokat nézve lehagytuk már a briteket, az olaszokat és az osztrákokat is, pedig szeptember elején még nagyon hasonlóan álltunk.
Mostanra majdnem utolértük Franciaországot, ahol szintén jelentősen megnőtt az elhunytak száma. (A grafikonon a napi adatok a megelőző hét nap halálozási számainak átlagát mutatják egymillió főre vetítve.)
Az uniós tagállamok közül a spanyol, a román és a horvát halálozási számok rosszabbak még a magyarnál, de ezek az országok eleve sokkal rosszabb helyzetből indultak szeptemberben.
A fenti statisztikában még nincs benne, hogy kedden nyolc újabb halálesetet jelentettek Magyarországon.
Orbán Viktor többször elmondta, hogy a járvány második hulláma alatt elsősorban nem a fertőzések, hanem a halálozások számára kell figyelnünk, mert a kormány más stratégiát választott, mint tavasszal. „Azt akarjuk, hogy normális életkeretek lehessenek Magyarországon. Nem mondom, hogy minden ugyanúgy tud működni, mintha mi sem történt volna, de a dolgok működőképességét fenn lehet tartani” - mondta.
Miközben más európai országok is ódzkodnak a tavaszihoz hasonló lezárásoktól, a magyar járványkezelés nemzetközi szinten is nagyon lazának számít. Jó néhány európai országban, ahol a mienkhez hasonló, vagy akár kedvezőbb a járványhelyzet, sokkal szigorúbb korlátozásokat hoztak.
Ilyen például Ausztria, amiről Orbán hétfőn azt mondta, „egyfajta laboratórium a számunkra, ami ott történik, az meg fog történni valamivel később Magyarországon is”. Ausztriában már 10 fős limitet szabtak a zárt téri magánrendezvényekre, pedig Magyarországon rosszabbak a halálozási adatok, és többen is vannak kórházban.