• A szurkolók megérkeztek, este nemzetközi focimeccs lesz Budapesten, a járvány közepén.
• Közben újabb hét ember halt meg Magyaroszágon, köztük egy 40 éves férfi.
• Hiába a sok lélegeztetőgép, aggasztó a szakemberhiány.
• Lelőtte a Facebook a magyar vírusszkeptikusok oldalait.
• Helsinkiben kutyákkal szagoltatják ki a fertőzötteket. És úgy tűnik, működik!
• Itt a 444 járványügyi hírlevele.

Eljött a Szuperkupa-döntő napja, este Budapesten játszik a Sevilla és a Bayern München. A járvány szempontjából ez azért érdekes, mert az Európai Labdarúgó-szövetség most teszteli, hogyan lehet nemzetközi meccseken biztonságosan visszaengedni a szurkolókat a lelátóra.

Bár a bajor miniszterelnök aggódik a kockázat miatt, és a német szövetségi kapitány szerint sem jó ötlet nézőket engedni a meccsre, még mindig sokkal szigorúbbak lesznek a szabályok, mint a korlátozás nélkül látogatható magyar bajnokikon. Csak a jegyek harmadát adták el, kötelezővé tették a maszkviselést, a bejáratnál lázat mérnek, és mindenki csak a saját helyén ehet-ihat.

A külföldről érkező szurkolókat két, öt napon belüli, vagy egy három napnál nem régebbi negatív teszttel engedték be. Utóbbi esetben viszont 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Egy sevillai lap szerint a spanyol drukkerek így is élvezik, hogy Budapesten nem kell mindenhol maszkot hordaniuk, és nem szól rájuk a rendőr, ha ölelkeznek.

Így állunk

Csütörtökön 750 regisztrált fertőzöttet és hét újabb koronavírusos halálesetet jelentettek Magyarországon. Az áldozatok közt van egy 40 éves férfi is, akinél alapbetegségként trombózist és vérmérgezést tüntettek fel. Az operatív törzs továbbra sem válaszol a kérdéseinkre, de az kiderült a csütörtöki tájékoztatóból, hogy a fertőzöttek negyede huszonéves. A szennyvízadatok alapján elsősorban Nyugat-Magyarországon, de Egerben és Békéscsabán is gyorsul a fertőzés terjedése.

Csütörtökön 11945 mintából azonosították a fertőzötteket, így a pozitív tesztek aránya 6,3 százalék. Ez bőven meghaladja a WHO ajánlásában szereplő öt százalékos pozitív tesztarányt, amire néhány napja Rétvári Bence államtitkár is hivatkozott egy válaszában. Ha ezt vesszük alapul, Magyarországon továbbra sem végeznek elég tesztet, hiszen a pozitív tesztarány két hete minden nap magasabb öt százaléknál, egyszer a tízet is átlépte.

Rétvári erre most posztolt egy grafikont, ami szerint a magyar tesztarány három százalék alatt van, lepipálva az európai átlagot. Csakhogy ehhez a március óta azonosított összes fertőzöttet és az összes tesztet figyelembe vette, ami nem sokat árul el az aktuális helyzetről.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint mindenesetre fokozott aggodalomra ad okot a magyar járványhelyzet, akárcsak a bolgár, a cseh, a horvát, a máltai, a spanyol és a román.

4689 forintot fizetett a külügy egy tesztért
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő adatigényléséből derült ki, hogy a magyar külügy több mint kétmillió vírustesztet vásárolt, összesen 9,5 milliárd forintért, vagyis darabja átlagosan 4689 forintba került. Ezekből az adatokból látszik, mennyi lehet a 19500 forintos hatósági áron kínált tesztek anyagköltsége. A Demokratikus Koalíció közben népszavazást kezdeményez az ingyenes tesztekről.

Hiába a sok lélegeztető, kevés az orvos és az ápoló
Az Orbán Viktor által felébresztett ügyeletes orvos és egy aneszteziológus után Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő is arra jutott a blogjában, hogy a szakemberhiány miatt nem beszélhetünk „szinte korlátlan kórházi kapacitásokról”. A hivatalos adatok alapján úgy számolt, hiába vásárolt a kormány 16 ezer lélegeztetőgépet, intenzív terápiás szakorvosból és szakápolóból is túl kevés van, amit nem lehet hamar pótolni, hiszen speciális tudásra van szükség. Kunetz szerint a meglevő erőforrást nagy megyei és egyetemi kórházakba kellene összpontosítani.

Budapest után Győr-Moson-Sopron megye is kockázatos lett Németország szerint
A német külügy azokra a területekre nem javasolja a beutazást, ahol hét nap alatt az összes új fertőzött száma százezer főre vetítve meghaladja az 50-et. Ez alapján még hét másik magyar megyét is felvehetnének a listára, nem tudni, miért maradtak le.

Lelőtte a Facebook a magyar vírusszkeptikusok oldalait
Csütörtökön Lenkei Gábor százezres Facebook-oldala, a Gődény György-féle „Normális élethez ragaszkodók” csoportja és az Apaszív nevű kisebb oldal is elérhetetlenné vált. Közös bennük, hogy mindnyájan szívesen bagatellizálták a járvány jelentőségét, és tagadták a maszkviselés fontosságát. Gődény korábban tüntetést is szervezett, ahol Lenkei volt az egyik felszólaló.

Közel és távol

Rövidesen gondok lehetnek Csehországban a sürgősségi osztályok kapacitásával, figyelmeztetett Roman Prymula, a járvány kezelése miatt lemondott egészségügyi miniszter frissen kinevezett utódja. Valóban aggasztóak az adatok, a napokban többször előfordult, hogy kétezernél is több fertőzöttet regisztráltak, miközben kúszik felfelé a halálozások száma is. Az 555 koronavírushoz köthető halálesetből 130 szeptemberben történt.

Szlovákiában csütörtökön rekord számú, több mint 300 esetet regisztráltak. A halálozások száma viszont európai összevetésben is alacsony, szeptemberben eddig nyolc áldozatról tudni.

Hollandiában is rekordot döntött a napi esetszám (2544), de ez szeptember közepe óta szinte minden nap megtörténik. A népességarányos napi esetszámokat nézve rosszabbul állnak nálunk, Magyarországon viszont magasabb a napi átlagos halálozások száma az elmúlt egy hétben egymillió főre vetítve.

Franciaországban már több mint ezren vannak lélegeztetőgépen, erre június eleje óta nem volt példa.

Izraelben, az első fejlett országban, ahol nemrég ismét a teljes lezárás mellett döntöttek, tovább szigorítják a szabályokat. Sajtóhírek szerint pénteken leállítják majdnem a teljes tömegközlekedést, bezárják a boltok nagy részét, és 20 fős limitet szabnak a tüntetéseknek. Azóta, hogy szeptember 18-án, a zsidó újév kezdetekor visszahozták a korlátozásokat, naponta átlagosan több mint 4500 fertőzést és 23 halálesetet jelentettek. És a helyzet egyre csak romlik.

Belgiumban viszont éppen lazítanak: megszüntetik a kültéri maszkhasználatot és hét naposra rövidítik a karantént a kontaktszemélyek számára. Azért a gyülekezési szabályok még így is szigorúbbak, mint Magyarországon, pedig a friss adatok szerint ott alacsonyabb a népességarányos fertőzésszám, ha az elmúlt egy hét napi átlagait vesszük.

Azért előnyei is vannak a járványnak: Dél-Afrikában 36 éve először elmaradt az influienzaszezon, köszönhetően a maszkviselésnek és más korlátozásoknak. Pedig koronavírusmentes időszakban minden évben közel 40 ezren kerülnek kórházba és 11 ezren halnak meg az influenza miatt. Idén egyetlen esetet regisztráltak.

Egy új módszer a fertőzöttek kiszagolására

Igen, a helsinki reptéren éppen azt tesztelik, mennyire képesek a kutyák felismerni a koronavírusos fertőzötteket. A leszálló utasoknak nem kell mást tenniük, mint megdörzsölni a nyakukat egy kendővel, amit aztán egy üvegbe tesznek, és a kutya orra elé tartanak. Ha fertőzést jelez - mondjuk ugat, pacsit ad vagy lefekszik - PCR-teszttel ellenőrzik, igaza van-e.

A Helsinki Egyetem előzetes vizsgálatai szerint a kutyák közel 100 százalékos pontossággal szúrják ki a fertőzötteket, akár napokkal a tünetek megjelenése előtt. Egyelőre nem tudni biztosan, minek a szagát érzik, de egy Guardian által idézett francia tanulmány szerint a fertőzöttek izzadsága különbözhet a többi emberétől.

A négy hónapos repülőtéri program 300 ezer euróba (110 millió forintba) kerül, ami jóval olcsóbb a laboratóriumi tesztelésnél.