Hadseregfejlesztést és technológiai önállóságot ígér az új ötéves terv Kínában

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Négynapos ülés után tette közzé a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a következő, immáron 14. ötéves terv tervezetét. Ez a terv a 2021 és 2025 között elérendő társadalmi és gazdasági célokat jelöli ki, és az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján érdemes odafigyelni rá, mert az ötéves tervekben lefektetett célok érdemben alakítani szokták a kínai bel- és külpolitikát. 

Fotó: NOEL CELIS/AFP

Ezzel párhuzamosan közzétették a 2035-ig érvényes fejlesztési terveket is, melyek persze szintén érdekesek, de még érdekesebb az üzenet, amit közvetítenek: Hszi Csin-ping ezzel is jelezhette, hogy hosszabb távon tervez az ország és a párt élén maradni.

Az elmúlt években mi is sokat írtunk arról, hogy Kína hogyan vált egy jóval ambiciózusabb és önbizalommal teli nagyhatalommá Hszi irányítása alatt, hogyan kezdtek globális geopolitikai terjeszkedésbe, és hogyan kezdték el kihasználni, hogy Donald Trump vezeti az Egyesült Államokat. Ugyan az éppen Kínából elinduló koronavírus-járvány világszerte alaposan felforgatta a viszonyokat, de ettől még az alapvető célkitűzések nem változtak, és ezt látni az ötéves terv tervezetén is. 

A 14. ötéves terv végső változatát majd a Nemzeti Népi Kongresszusnak kell elfogadnia, amire várhatóan valamikor a jövő év elején kerülhet sor, de elemzők szerint nem érdemes arra számítani, hogy a Kongresszus elé kerülő verzióban komoly eltérések lesznek a most bemutatott tervezethez képest. 

Az előzetes tervezetből még hiányzik számos konkrét szám, például nincsenek benne GDP-előrejelzések a következő évekre. Ennek hátterében egy régi vita húzódhat: kínai szakértők is beszéltek már arról, hogy a vezetésnek el kéne engednie a GDP-számok hajszolását, mivel az sok szempontból nem is jó indikátora a növekedésnek, ráadásul ellehetetleníti egy fenntarthatóbb növekedésre épülő gazdaságpolitika lehetőségét. Ezzel együtt egyáltalán nem kizárt, hogy az ötéves terv végleges verziójában megjelennek majd a várt GDP-célok. 

A most publikált tervezet viszont egyelőre nem nemzeti össztermékkel, hanem egy főre jutó GDP-vel számol, és ez alapján ír arról, hogy Kínának 2035-re egy mérsékelten fejlett országgá kell válnia, ami azt jelentené hogy az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 30 ezer dollár körül alakulna. Ez jelenleg Dél-Korea vagy Spanyolország szintje, míg Kínában idén a Világbank szerint 10000 dollár körül alakult ez az érték. 

Az ázsiai térséggel foglalkozó The Diplomat értékelése szerint a kommunista szakzsargonnal teletűzdelt szöveg alapvetően diadalmasnak látja a legutóbbi ötéves terv végrehajtását, de azért megjelentek benne kritikák is, és az új terv épp ezekre kíván fókuszálni. A jelentés szerint például nem hogy nem szűnt meg, de még nőtt is a városi, illetve a vidéki lakosok közötti életszínvonal-különbség, akadnak bőven környezeti problémák, és még mindig kevés a minőségi innováció az országban. 

Biztonság és fejlődés 

Arról, hogy mik a tervezet leghangsúlyosabb pontjai a kínai vezetés szerint, a legpontosabb képet a kínai pártsajtó beszámolóiból kaphatjuk. Az angol nyelven publikáló Global Times pedig csütörtökön nem győzte közölni a cikkeket az ambiciózus kínai haderő-reformról. A következő ötéves tervnek ugyanis fontos eleme lesz a „biztonság és fejlődés” kettősének biztosítása, melyhez a hadsereg komoly modernizációja vezethet el. A pártsajtó szerint egyre komolyabb fenyegetések érik Kína nemzetbiztonságát, és a modernizáció célja, hogy minden akadályt elháríthassanak a fejlődés elől. Ehhez pedig a hadigéppark fejlesztésére, informatikai és képzésbeli előrelépésre van szükség, illetve erősíteni kell a tudományos és a katonai együttműködéseket is. 

A pártsajtóban nyilatkozó kínai elemzők az amerikai-kínai feszültségek növekedésével is magyarázzák az új kihívásokat, és a cikkek nem győzik hangsúlyozni, hogy egyetlen ország sem fejlődhet, ha közben nincs biztonságban. 

A modernizációról szóló részeknél a legtöbb terv 2035-ig szól, ami önmagában érdekes fejlemény, és elemzések szerint ennek a legfőbb oka Hszi Csin-ping személye, aki korábban már világossá tette, hogy a megszokott tíz éves ciklusnál többet tervez az ország és a párt élén maradni. Az elmúlt évtizedek szokásjoga alapján Hszi 2022-ben le kéne mondjon a párt főtitkári posztjáról, majd a rákövetkező évben az elnöki posztról is távoznia kéne, de közben a legutóbbi központi bizottsági ülésen nem mutattak be senkit, aki az utódja lehetne, azaz mindenki arra számít, hogy Hszi hosszabb távra tervez. 

Fotó: NOEL CELIS/AFP

A hongkongi székhelyű South China Morning Post is azt emelte ki a négynapos ülést lezáró közleményből, hogy a kínai vezetés úgy látja, az ország belépett abba a korszakba, amit a fejlődés stratégiai lehetősége jellemez. Ennek egyik eszköze egy „teljesen modern hadsereg” kell legyen, és ezt a célt már 2027-re el kell érni. A fejődés lehetőségét amúgy a nemzetközi felfordulások hozták el: a kínai sajtó rendre kiemeli, hogy a pártvezetés épp akkor mutatott erőt és önbizalmat, amikor az Egyesült Államok egy kaotikus elnökválasztás végéhez ért. (Az önbizalomnak amúgy az is jele volt, hogy a négynapos ülést záró eseményt közvetítette a tévé, és a 360 delegált nem viselt maszkot, ezzel vélhetően azt is üzenve, hogy Kína túl van már a járványon.)

Az innováció királyai, zöld fordulat és kinyíló gazdaság 

A katonai fejlesztések mellett nagy hangsúly jut a technológiai fejlődésre is: Kína célja, hogy 2035-re a világ leginkább innovatívabb országai közé tartozzon, és komoly áttöréseket érjenek el az alapvető technológiák terén. Hangsúlyos stratégiai cél lett a technológiai önrendelkezés elérése, azaz hogy az ország ipara és gazdasága ne szoruljon rá külföldi eszközökre, mint ahogy jelenleg például a mikrochipek terén még előfordul. A Bloomberg értékelése szerint ennek a kérdésnek nagy jelentőséget ad a Huawei miatt kitört nemzetközi konfliktus, és hogy az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy világszerte kiszorítsa a kínai eszközöket a készülő 5G-s rendszerekből. A gazdasági lapnak nyilatkozó elemző is arról beszélt, hogy épp ezért a technológia lesz a fejlődés következő szakaszának legfontosabb területe Kínában, azaz a kutatás-fejlesztésre juthat majd a legtöbb erőforrás és figyelem. 

A kínai pártvezetés emellett ismét elkötelezte magát amellett, hogy nyitottabbá teszik a kínai gazdaságot a külföldi tőke előtt. Kína a világ egyik legnagyobb és dinamikusan növekvő fogyasztói piaca, ugyanakkor külföldi cégeknek meglehetősen nehéz belépniük ide. Most az ötéves terven belül is megjelent ez a célkitűzés, és ez a Bloomberg szerint előrelépést jelenthet, hiszen most már konkrét időtáv is kapcsolódott ehhez. 

Megjelent a tervezetben a klímaváltozás kérdése is, ami nem meglepő, hiszen Kína a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója. A pártvezetés komoly zöld fordulatot ígér, egyelőre kevés részlettel, de ez még nem jelent semmit, hiszen a konkrétumok tényleg sokszor csak a tervezet megjelenése utáni hetekben és hónapokban válnak nyilvánossá. 

Szintén kevés vált nyilvánossá a Hszi által májusban meghirdetett „kettős keringési” stratégiáról, melynek lényege az lenne, hogy a kínai fejlődést a következő időszakban alapvetően a belső gazdaság és fogyasztás táplálja, és a külső piacok csak kiegészítést jelentsenek ehhez. Ez az elv megjelent a tervezetben, de részletek nem derültek ki róla. Ugyanígy szóba került egy másik ismert probléma, az öregedő kínai társadalom kérdése is, és a dokumentum ennek a helyzetnek a kezelését is megígérte, szintén részletek nélkül. 

Röviden szóba került Hongkong és Tajvan sorsa is: Tajvannal kapcsolatban Peking ismét megerősítette, hogy céljuk, hogy a szigetország ismét egyesüljön Kínával (amit Tajvan közismerten nem akar), illetve a békés és szoros együttműködés. Hongkong esetében még ennél is semmitmondóbban fogalmaz a dokumentum: Kína célja, hogy hosszabb távon megmaradjon a városállam stabilitása és prosperálása. (Hongkongban hosszú hónapokon át folytak nagyon heves tüntetések a növekvő kínai befolyás ellen, mire válaszul Peking idén egy jogilag sem tiszta eszközzel élve keresztülvitte akaratát a városállamon és gyakorlatilag átvette az irányítást.)

A New York Times értékelése szerint a négynapos ülés után kiadott közlemények azt mutatják, hogy Hszi hatalmát nem ingatta meg a koronavírus-járvány: a tavasszal tapasztalt nehézségek és vezetői visszásságok most már szóba sem kerültek, és ugyan ősszel is fordultak elő újabb fertőzések, ezekre a kínai vezetés jellemzően gyorsan, több millió embert napok alatt tesztelve reagált, és egyelőre sikerült elkerülniük újabb gócok kialakulását. 

A lapnak nyilatkozó elemzők szerint a mostani eseményeket a 2022-ben esedékes, 20. pártkongresszus kampányfelvezetőjeként is lehet tekinteni, és azt látni, hogy senki nincs ma a kínai politikában, aki Hszi utódjaként jöhetne szóba, azaz gyakorlatilag biztos, hogy a harmadik ciklusát is el fogja kezdeni. Erre persze sokan számítottak akkor, amikor évekkel ezelőtt Hszi eltörölte az államfőkre vonatkozó két ciklusos korlátozást, de nem lehetett tudni, hogy valóban sikerrel tudja-e majd átvinni az akaratát a teljes kínai politikai eliten. Időről időre ugyanis felröppennek olyan hírek, hogy van egy morgolódó ellenzéke a párton belül, a Kínai Kommunista Pártra jellemző viszonyok miatt ebből a nyilvánosság elé nem kerül ki semmi, így maradnak a találgatások meg a pletykák. 

Épp ezért is van nagy jelentősége a szimbolikus jeleknek: a Kínával foglalkozó elemzők számára az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy a szövegben mekkora hangsúly jut Hszi hivatalos doktrínává emelt nézeteinek. A Hszi Csin-ping gondolatai a kínai jegyekkel épített szocializmusról egy új korszakban néven ismertté vált tanításnak a használata, amit röviden gyakran csak Hszi Csin-ping gondolatai néven szokás emlegetni, mutatja azt, hogy hogyan áll Hszi személyi kultusza és pártbeli hatalma. És mint a China Media Project (CMP) elemzése megjegyzi, a közelmúltban több példát is lehetett látni arra, hogy Hszi gondolataira hivatkoztak kínai politikusok, addig a most kiadott szövegben csak kétszer említik a doktrínát, és egyszer sem hangsúlyos helyen. 

És ugyan biztosan a CMP elemzői sem tudnak semmi biztosat mondani a Kínai Kommunista Párt belső viszonyairól, de szerintük az, hogy Hszi gondolatai nem kaptak hangsúlyosabb szerepet, utalhat arra is, hogy hatalmának megszilárdítása és ideológiai örökségének megalkotása még folyamatban van, nem egy lejátszott meccs.