Varga: Amikor az Indexről kérdez, mintha a brit igazságügy-minisztertől várna magyarázatot arra, hogy a Guardian főszerkesztőjét kirúgta a főnöke
A BBC politikai interjúműsora, a Hard Talk vendége volt kedd este Varga Judit igazságügyi miniszter, ahol a következő uniós költségvetés és a válságkezelő csomag elindításához kötött jogállamisági feltételek magyar vétójáról kérdezte Stephen Sackur újságíró.
Sackur távolról indított: megkérdezte Vargát, „hol látja a logikát” abban, hogy bár Magyarország európai uniós tagállam, nem hajlandó elfogadni az EU legfontosabb alapszabályait.
Mivel Sackur itt még nem részletezte, milyen szabályokra gondol pontosan, Vargának lehetősége volt kitérő választ adni: szerinte az EU szabályrendszere sokat változott, mióta Magyarország csatlakozott „a klubhoz”. Látszik, hogy az „egységben a sokszínűség” elvétől egyre inkább föderális irányba mozdult el az uniós politika, amire Magyarország nem vevő - mondta.
Sackur csak ezután jelezhette, hogy amiről beszélni szeretne, annak köze sincs az európai egyesült államok gondolatához. Arról van szó, hogy Magyarország nem teljesíti az unió alkotmányának kettes cikkelyében részletezett alapfeltételeket, és nem tartja be a demokratikus kormányzás, a jogállamiság, a bírói függetlenség, a sajtószabadság, és az emberi jogok érvényesülésének biztosítására vonatkozó kötelezettségeit - mondta.
Varga szerint ennek a kérdésnek a megítélése az EU alapszerződésének 7-es cikkelye szerinti eljárás dolga kéne, hogy legyen, és azzal, hogy az Európai Parlament most ennek a megkerülésével próbálja meg Magyarországra kényszeríteni a költségvetés és a válságkezelő csomag elindításához kötött jogállamisági feltételeket, „maga az EU rúgja fel” a jogállamiság egyik legfontosabb elemét, a jogbiztonság alapelvét.
Varga már a júliusi megállapodásban sem látta a jogállamisági feltételeket
A júliusi történelmi EU-csúcson, ahol a koronavírus-válság közös kezeléséről született döntés, a tagállamok vezetői kezet ráztak rá, hogy az unió „nem köti ideológiai zsaroláshoz” a költségvetés és a válságkezelési források lehívását - magyarázta Varga. Ehhez képest szerinte az Európai Parlament november 5-én „a tartózkodások figyelmen kívül hagyásával”, tehát „a saját szabályainak figyelmen kívül hagyásával” határozatot hozott arról, hogy mégis vezessék be a jogállamisági feltételrendszert.
„Ez nem más, mint nyomásgyakorlás, ideológiai zsarolás” - mondta a magyar igazságügyi miniszter.
Stephen Sackur viszont nem vette észre, hogy Varga itt ferdített. A júliusi csúcstalálkozón kötött megállapodás ugyanis tartalmazott jogállamisági feltételeket. Csak éppen, hála a magyar és a lengyel aknamunkának és a válságcsomagra minél gyorsabban igényt tartó, így a két V4-es állam mellé álló déli államoknak, meglehetősen felpuhított formában és kidolgozatlanul.
Ahogy arról hosszabb cikkünkben nemrég beszámoltunk, az unió német soros elnöksége által kidolgozott laza részletszabályok újraszövegezéséről egyezett november 5-én meg az EU három intézménye (Tanács, Bizottság és Parlament). De, írtuk, az így összeállt jogállamisági kritériumrendszer a nyáron Orbán által is elfogadott kompromisszum alapján állt össze, és még mindig sokkal puhább, mint amivel az Európai Bizottság eredetileg állt elő.
Akkor jöhet vissza a CEU?
A Varga-interjú innentől konkrét jogállamisági ügyekkel folytatódott: Sackur felhozta, hogy Magyarországról az elmúlt hónapokban két ügyben: a lex CEU és a civiltörvény ügyében is kimondta az Európai Unió bírósága, hogy uniós jogot sértett.
„Minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. De Magyarország, más tagállamokkal ellentétben, minden alkalommal végrehajtotta az ilyen ügyekben hozott ítéleteket” - vágott vissza Varga.
„Akkor gondoskodnak róla, hogy a CEU is visszatérhessen Budapestre?”
- kérdezte Sackur.
Az ítélet arról szól, hogy hozzuk összhangba a felsőoktatási törvényünket az európai uniós szabályokkal, ezen dolgozunk - válaszolta Varga. A civiltörvénnyel kapcsolatban pedig előhozta a bírósági ítélet kihirdetésekor már elmondott értelmezést, miszerint az EU Bíróság ítélete lényegében áldását adja rá, hogy a magyar kormány „átláthatósági követelményeket” támasszon olyan civil szervezetekkel szemben, amik „képesek a közvélemény befolyásolására”, éppen csak ennek eszközéről van vita az unió és a kormány között.
Varga „csak”-ja viszont nem jelent kevesebbet, mint hogy erről az eszközről, azaz a külföldről támogatott civil szervezetek listázásáról kimondta a bíróság: „indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat”.
„Úgy látom, nem érti az ítélet lényegét” - reagált Sackur a miniszter válaszára.
„Bocsánat, én vagyok az igazságügyi miniszter, én olvastam az ítéletet, és talán jobban ismerem a részleteit, mint bármelyik külföldi újságíró”
- replikázott Varga.
KESMA = Jó Üzlet
„Igaza van, ön az igazságügyi miniszter, én meg csak egy egyszerű újságíró vagyok. De újságíróként érdekelne, fontos önnek a sajtószabadság?” - dobta be az újabb forró témát Sackur. Majd, miután emlékeztetett, hogy a Riporterek Határok Nélkültől a Freedom House-ig milyen lesújtó véleménnyel vannak nemzetközi szakértő szervezetek a magyar sajtószabadságról, felhozta az Index-ügyet.
Azt láttuk, hogy egy kormányközeli üzletember többségi tulajdonrészt szerzett egy médiacégben, majd hetekkel később az addig független és kritikus szerkesztőség főszerkesztőjét menesztették - vázolta fel Sackur a történteket.
„Amikor erről kérdez, a végrehajtó hatalom emberét kéri, hogy egy piaci kérdésbe szóljon bele”
- válaszolta Varga, aki szerint ez olyan, mintha Sackur a brit igazságügy-minisztert hívná fel telefonon, miután a Guardian főszerkesztőjét kirúgta a laptulajdonos.
„Nem értem a kérdést. A médiapluralizmust Európában mindenhol a piac garantálja” - magyarázta.
„Itt szó sincs médiapluralizmusról, a médiakoncentrációról van szó” - mondta Sackur, aki szerint a kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), ami „a magyar sajtótermékek többségét” egyedül tulajdonolja Magyarországon, jó példa rá, a kormány és a szövetségei milyen hatékonyan tartják kontroll alatt a médiát.
„Azt mondja, ez nem az önök ügye?”
De Vargát ezzel sem lehetett csapdába ejteni:
„A KESMA-konglomerátum létrehozása csak üzleti logikát követ”,
hiszen csak rá kell nézni, mekkora részesedése van a piacán például a finn Sanomának vagy a német Bertelsman Csoportnak. „Magyarországon a piaci szereplők meghozhatják a saját döntéseiket üzleti alapon, mint bárhol máshol” - mondta a kamerába. Szerinte, ha Sackur kételkedne benne, hogy a magyar sajtó szabad, nézze meg, hogy az online sajtóorgánumok 80 százaléka mennyire kritikus a kormánnyal.
Hozzák helyre azok, akik ezt a patthelyzetet okozták
Az interjú apropójáról, a jogállamisági feltételek vétójáról már csak kevés szó esett az interjú végén. Sackur szerint egyértelműen látszik, hogy a magyar kormány milyen szorult helyzetbe kerülne, ha az új uniós költségvetési ciklus és a válságkezelő csomag nem indulna el mihamarabb. Hiszen Magyarország GDP-jének 45 százalékát uniós források teszik ki, a magyar gazdaság óriási mértékben függ az EU-tól.
„Semmiképp sem engedhetik meg maguknak, hogy úgy kerüljenek összetűzésbe az unióval, hogy az kihatással legyen a kormány pénzügyeire. Még egyszer kérdezem, felhagynak végre a dacolással, és megegyeznek Brüsszellel?” - kérdezte.
Varga szerint Sackurnak már a kérdése is zsarolás, a magyar kormány pedig már egyértelművé tette, hogy nem enged a jogállamisági kritériumrendszer mögé bújtatott ideológiai nyomásgyakorlásnak. „Akik a mostani patthelyzetet az EU-ban okozták, azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát” - mondta.