A nap, amikor Kósa Lajos lett a járványadatok titkos bejelentője

járvány
2020 november 20., 18:16
  • Az sem világos, miért van ott az operatív törzs ülésén rendszeresen, de Kósa Lajos hirtelen szerepelni is akart
  • A halálozási adatok továbbra is stagnálnak Magyarországon
  • A horvátok most szigorítanak, a csehek már a lazítást tervezik
  • Napi járványügyi összefoglaló

Lehet, hogy eleve az volt a mesterterv, hogy Orbán Viktor jelenti be a járványügyi számokat a Kossuth Rádióban, csakhogy Kósa Lajos megelőzte. Persze az is lehet, hogy Kósa Lajos váratlan elsőzése miatt alakult úgy, hogy most már a miniszterelnök vette kézbe az amúgy is szegényes kormányzati tájékoztatást. Mindenesetre ma először Kósa Lajostól, majd Orbán Viktortól értesülhettünk arról, hogy hány újabb halálos áldozata volt a járványnak Magyarországon (96). Ezzel amúgy az is kiderült, hogy a koronavirus.gov.hu-n megjelenő adatokat előbb megbeszélik az operatív törzs kora reggeli ülésén, ahol Kósa Lajos önfeledten videózik. Esetleg tarthatná a napi sajtótájékoztatót is.

A halálozások száma most már viszonylag tartósan 90 és 100 között van, se alatta, se fölötte. A kórházban lévők száma is kis változásokat mutat a napokban, de a 7512 így is magas szám. Kedvezőlten fejlemény, hogy először ment 600 fölé a lélegeztetőgépen lévők száma. A miniszterelnök azzal igyekezett nyugtatni ezzel kapcsolatban, hogy van még szabad kapacitás, 1689 lélegeztetőkészülékkel felszerelt ágyon tudnak ellátni további covidos betegeket. (Arról ezúttal nem beszélt, hogy továbbra is számítanak-e arra, hogy ennél jóval többen, 4500-an szorulhatnak majd intenzív kezelésre december közepén.)

"Ezek a számok nem kedvezőek" - mondta a kórházban és a lélegeztetőn lévőkről Müller Cecília, aki egyelőre még Kósa helyett tartja a napi tájékoztatóit. Ugyanakkor az Orbán Viktor által Facebookon megosztott videóról az is derül ki, hogy a tiszti főorvos az operatív törzs ülésén tovább szigorításokat nem tartott egyelőre indokoltnak.

Hadházy Ákos szerint sok jel utal arra, hogy a halálozási adatokat kozmetikázzák. A tisztánlátást nem segíti, hogy az ellenzéki képviselő hiába próbálta megtudni a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelőtől, hogy hány koronavírusos hunyt el kórházban, Müller Cecília után itt sem kapott választ a kérdésére.

Közben teljes bizonytalanság van az orvosok és ápolók körében, mert bár két napja hatályban van az egészségügyi törvény több pontja, de még mindig nem hivatalosak a legfontosabb szabályai.

Elhunyt a ceglédi mentőállomás egyik mentőtisztje. Napokkal ezelőtt egy zsadányi mentőápoló is meghalt koronavírus-fertőzésben.

Kiderült ugyanakkor, hogy a Jahn Ferenc kórházban nem a legrosszabbra készülve kontéres hullaházakat telepítenek az épület mellé, hanem 0-24 órás tesztelőközpont lesz ott.

Miközben orvoshiány van, 50-60 orvos és ápolót köt le a Nemzetközi Úszóliga biztosítása.

Jó hírek is jönnek közben.

Az oltóanyag gyártók már egymásra licitálva jelentik be az újabb és újabb állomásokat a fejlesztésekben. Az amerikai Pfizer és a német Biontech közös fejlesztésű vakcinájának már az engedélyeztetési eljárása is elindult pénteken az Egyesült Államokban, jó esetben december első felében zöld utat kaphat. Kínában azt jelentették be, hogy az egyik kínai kísérleti vakcinával már egymillió embert oltottak be egy sürgősségi program keretében. Az oroszok pedig a második számú vakcinájuk, az EpiVacCorona klinikai kutatásairól állítják azt, hogy a beoltott összes önkéntesnél kimutatták az antitesteket. A tömeges tesztelés itt még csak most kezdődik.

A járvány legnagyobb hazudozója címre nem egy politikus, hanem egy ausztrál biztonsági őr jelentkezett be ma, aki kamuzott arról, hogyan fertőzödött meg. A hatóságoknak azt mondta, hogy csak beugrott egy pizzáért az étterembe, és így kapta el az alkalmazottól a vírust. Emiatt pánikszerűen lezárták Dél-Ausztráliát. Később kiderült, hogy nemcsak addig volt a pizzériában a férfi, amíg az ételére várt, hanem ott dolgozott másodállásban. A tagállam miniszterelnöke majdnem szétrobbant a méregtől, amikor kiderült, hogy feleslegesen rendeltek el korlátozásokat.

Az osztrákok is tömeges tesztre készülnek, a horvátok csak most szigorítanak

Belehalt a koronavírusba a szerb ortodox egyház feje, aki a járványszkeptikus püspök temetésén fertőzödött meg. A gyászszertartáson több ezren vettek részt, szinte senki nem viselt maszkot, a kötelező távolságot nem tartották be, Amfilohijét pedig nyitott koporsóban ravatalozták fel, holttestét többen is csókolgatták.

Horvátországban most szigorítanak csak, éjszakai kijárási tilalommal, a rendezvényen részt vevők számának maximalizálásával és a vendéglátóhelyek nyitva tartásának korlátozásával. A csehek ezeket a lépéseket már októberben megtették, a második európai hullámban a járvány által leginkább megütött országban biztatóan javulnak a számok, és már az óvatos lazításokat tervezik.

Osztrák laborunkban velünk ellentétben tömeges tesztelést készítenek elő. Első körben kétszázezer osztrák tanár és óvodai pedagógus mindegyikét tesztelni fogják december 5-én és 6-án, a tanárok után az ország mintegy 40 ezer rendőre jön, ezután az ország kilencmilliós lakosságának is lehetősége lesz a teszt elvégzésére.

A svédek is a szigorítás fázisában vannak. Először zár be például 129 éves történetében a stockholmi Skansen, minden skanzen mintája. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a napokban jelentett be szigorúbb intézkedéseket jelentett be a járvány megfékezésére, megtiltották a nyolc főnél nagyobb létszámú csoportosulást és rendezvényeket, ezért a múzeumnak sem maradt más lehetősége, mint bezárni.

Finnországban volt ugyan Európában az elmúlt két hétben a legkevesebb új fertőzött 100 ezer főre számítva, de Helsinkiben megelőző jelleggel betiltották a 20 főnél nagyobb beltéri összejöveteleket.

Angliában eközben a brit statisztikai hivatal elemzése szerint valószínűleg jelentősen csökkent az új koronavírus-fertőzések száma, és csökkent a terjedés sebességét mutató R reprodukciós ráta is. Itt november 5-én lépett életben egy négyhetes intézkedéscsomag, ennek a teljes hatása még nem is érződhet a járvány terjedésén.

És ha már britek. Egy brit kutatás szerint a tünetek jelentkezése utáni öt napban a leginkább fertőző a koronavírus, kilenc nappal a tünetek megjelenése után pedig már nagyon valószínűtlen, hogy a beteg tovább tudja adni a vírust.