Azok, akik jó híreket szeretnének már hallani a járványról, és ki ne szeretne már, felesleges kötözködésnek tarthatják, ha felhívjuk a figyelmet arra, hogy korántsem állunk annyira jól, ahogy azt a kormányzati kommunikáció és a hivatalos számok sugallják.
Nehezen volt hihető, amikor két héttel ezelőtt a kórházban kezeltek és a lélegeztetőn lévők ütemes emelkedése mellett stagnált az áldozatok száma. Természetesen jó lett volna, ha az így marad, és az amúgy sem alacsony 100 körül tetőzik a napi áldozatok száma, de ebben az esetben új járványügyi tankönyveket kellett volna írni. A hivatalos számok stagnálásról kiderült, hogy csak átmeneti volt, most hétvégén rekordot döntött az áldozatok száma, már naponta több mint 150 halálesetet jelentenek.
Müller Cecília hétfői „tájékoztatóján” az áldozatok számának jelentős emelkedéséről azt mondta, hogy „a fertőzöttek számának a növekedésével számítanunk kell arra is, hogy sajnos az elhunytak száma is növekedik”. Ami egyébként valóban így van, szakértők is ettől óvtak már augusztus vége óta.
Majd az országos tiszti főorvos gyorsan témát váltva rátért arra, hogy „azért számosan vannak, akik meggyógyulnak”. Bejelentette, hogy a gyógyultak száma tegnap 8223 fővel nőtt,
„és ez egy óriási eredmény”.
Müller Cecília itt aztán hosszabban elidőzött: „Felhívom a figyelmüket arra, hogy egy járványhelyzet értékelésénél nem csupán a puszta számok, nem az abszolút számok lényegesek csupán, és nem csak ezekkel számolunk, hanem tendenciákat és arányokat is feltétlenül figyelembe kell vennünk. Azért van ennek a mai napon különös jelentősége, mert több, magasabb a gyógyultak száma, mint az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Ennek a mi szempontunkból egy nagy jelentősége és súlya van.”
Aki csak a jó hírekre kíváncsi, az itt talán hagyja abba az olvasást.
Mert Müller Cecília egy olyan számot dobott be, ami éppen a tendenciák miatt nem mond semmit.
A gyógyultak ma jelentett száma az elmúlt hetek adatait nézve teljesen irreális.
Az elmúlt 4 napban a gyógyultak száma a hivatalos jelentések alapján:
Ehhez a hétfői 8223 számhoz még csak megközelítő sincs a napi jelentésekben. Szerdán úgy volt 5596 új gyógyult, hogy az előtte lévő napon, kedden „a részben hiányzó adatszolgáltatás miatt” nem frissítették a számot, így két nap összes gyógyultja volt 5596.
Ha a keddi 0-t és a szerdai 5596-ot átlagoljuk, akkor így néz ki szeptember óta a gyógyultak száma, illetve a gyógyultak és az új fertőzöttek grafikonja:
Nemcsak a semmiből jövő 8223 napi gyógyult torzítja a Müller Cecília által óriási eredménynek mondott fordulatot. Hanem az is, hogy az ehhez párosított 5595 új fertőzött lehetett volna jóval magasabb is, ha sok tesztet végeznek. A hivatalos tájékoztatás szerint döbbenetesen kevéssel, mindössze 8946-tal nőtt mára a tesztek száma. Ami azt jelenti, hogy a pozitív tesztarány 60 százalék felett van.
Szurovecz Illés kollégám reggel erről azt írta, hogy az adatszolgáltatás hiányosságai miatt nem lehetünk biztosak benne, hogy ez az arány a valódi helyzetet tükrözi: nem világos ugyanis, hogy az elvégzett antigéntesztek is szerepelnek-e a mintavételek számában. Amikor Gulyás Gergely miniszter másfél hete válaszolt erre a kormányinfón, azt mondta, „jó lenne”, ha szerepelnének, de technikailag eddig nem volt megoldható, ezután majd az lesz. Az operatív törzs jelentése szerint a fertőzöttek számában viszont megjelennek a mentők által, a szűrőbuszokon, és a kórházi dolgozók körében gyorsteszteléssel kiszűrtek is. A bölcsődei, óvodai, iskolai és szociális dolgozók körében végzett célzott csoportos tesztelés összesített eredménye viszont csak ezen a héten várható.
Müller Cecília ugyanakkor azt mondta, hogy mindössze 10 900 antigén gyorstesztet számoltak eddig bele összesen a 1 648 022 vizsgálatba. Az továbbra is előfordulhat, hogy a gyorsteszteket nem, de az azzal kiszűrt fertőzötteket feltüntetik a hivatalos statisztikában, mindenesetre a PCR-tesztek száma rendkívül alacsony volt tegnap.
Az országos tiszti főorvos azt is mondta, hogy hivatalosan a tünetek megjelenése után 21 nappal nyilvánítanak valakit gyógyultnak azok közül, akik otthon esetek túl a betegségen, náluk csak akkor szükséges negatív teszt, ha egészségügyben vagy szociális intézményeknek dolgoznak. (10 nap után egyébként már el lehet hagyni a karantént, ha valaki legalább három napja tünetmentes.)
A fertőzöttek és a gyógyultak aránya nálunk feltűnően alacsony. A hivatalos statisztika szerint eddig összesen 217 122 fertőzöttet regisztráltak, de csak 63 860 gyógyultat. Ez 30 százalék sincs. Ausztriában 282 456 fertőzöttre 221 692 gyógyult jut. Ami 78 százalék. Vagyis valóban lenne mit javítani a gyógyultak arányán Magyarországon.
Müller Cecília szerint egyébként a kórházban (7734) és a lélegeztetőn lévők (666) száma még viszonylag stabilan magas, de mint mondta, már „azt is látjuk, hogy a járványgörbénk noha emelkedő tendenciát mutat még, Európa országaihoz hasonlóan sajnos még mindig emelkedik a fertőzöttek száma, de egyfajta lassulást mutat. Abban bízunk, hogy ez a járványgörbe egy rövid idő múlva kiegyensúlyozottá válik és reménykedünk abban, hogy eléri majd a platót. És onnan majd már talán javuló tendenciáról tudunk beszámolni”.
A magyar járványgörbe lassuló emelkedése nem igazán észrevehető a hivatalos számokból, mert a napi fertőzöttek száma 6000 fölött járt az elmúlt 5 napból 4-en.
Az viszont biztos, hogy Európa országai közül több is van, ahol a járványgörbe valóban laposodik. Csehország, Belgium vagy az árgus szemekkel kísért Ausztria is ilyen.
Elsősorban a növekedési faktort érdemes nézni.
Közben az egymillió főre jutó halálozásoknál az elmúlt heti adatokkal Magyarország már Európában az egyik legrosszabb adatokat produkálja.
Mindenesetre a kormány már a korlátozások nélküli karácsonyt pedzegeti.
A magyar és a nemzetközi adatokat itt lehet böngészni.